Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2020-04-06

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-27, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-23 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-24 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-25 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-26 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-05-27 Ma

2020. 4. 3. « 2020. 4. 4. « 2020. 4. 5. « 2020. 4. 6. » 2020. 4. 7. » 2020. 4. 8. » 2020. 4. 9.

tojásfestés

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy hogyan írjuk helyesen: vöröshagyma héja?

--86.59.170.207 (vita) 2020. április 6., 11:48 (CEST)

válasz

Így is helyes. Vagy így: vöröshagymahéj. – Vépi ^vita 2020. április 6., 12:04 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után)

Ahogyan leírtad, az az alak hibátlan.

A 'héj' a szó szótári alakja. (Alanyeset.)

A tárgyesete: héjat.

Ha valaminek a birtoka, akkor: héja, ahogyan leírtad. (Ami alakilag megegyezik a ragadozómadár nevének szótári alakjával: héja. - Ennek birtok-alakja: héjája.)

Az MTA helyesírási tanácsadása szerint egybeírandó: vöröshagymahéj. (Meg is indokolja. Az AkH-rövidítés az akadémiai Helyesírási szabályzatra mutat, az utána írt szám szerinti szabályára, az OH-rövidítés pedig az Osiris-féle Helyesírásra, a szám pedig annak oldalára.)

Ha valamiért nehézkesnek érzed az egybeírt alakot, akkor írd kötőjelesen: vöröshagyma-héj. Ez a forma sohasem hibás, mert nem félreérthető. Katonásan, mereven. Persze, ez fogalmazási kérdés: nagyon kihangsúlyozza a vöröshagyma 'héj'-"attribútumát"...

vitorla^vita 2020. április 6., 12:45 (CEST)

Milyen magyarázat az, hogy sohasem hibás, mert nem félreérthető? Igenis hibás. Megnézzük a helyesírási szótárban (konkrétan a vöröshagymakrém szerepel benne), ez nem elég? Vagy a szótagszámlálási szabály (139. pont)? – Vépi ^vita 2020. április 6., 13:00 (CEST)

Igen, a szótag-számlálási szabály szerint egybeírandó, mivel ez csak 5 szótag. Ezt mondja az AkH 128-129. szabálya.Ezt az MTA helyesírási tanácsadása is.

Az én álláspontom az, hogy a szótagszámlálás nem kötelező, ha a szóalakkal a szóösszetétel valamely tagját - ez kézenfekvő lehet az utolsónál - kötőjelezéssel kiemelem. Ennyi. Én bátran használom ezt a módot.

Ezt tekintsük szokatlan, alkalmi szóösszetételnek (írói szabadságnak) (AkH262)! Az MTA helyesírási tanácsadása is mondja, a javaslata megjelenítése után: „... gyakran előfordulhat, hogy rendszerünk nem képes az összes lehetséges helyes megoldást megmutatni. Az általunk javasolt megoldások mellett mindig lehetnek más helyes megoldások is.” Én is így gondolom. A fogalmazás szempontját ezért említettem a kérdezőnek.

vitorla^vita 2020. április 6., 15:32 (CEST)

„... gyakran előfordulhat, hogy rendszerünk nem képes az összes lehetséges helyes megoldást megmutatni. Az általunk javasolt megoldások mellett mindig lehetnek más helyes megoldások is.” Ez a mondat nyilvánvalóan nem erre az esetre vonatkozik. „szokatlan, alkalmi szóösszetételnek (írói szabadság)” Igen, de ne a Wikipédiában. „bátran használom” Persze. Csak kérdés, hogy hol. Lehetőleg ne itt, és lehetőleg még kevésbé tanácsadásban. – Vépi ^vita 2020. április 6., 15:45 (CEST)

Milyen gyakori, hogy valakit vallásosnak nevelnek és istentagadó?

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy milyen gyakori, hogy valakit vallásosnak nevelnek és istentagadó? A kisgyerekek sokszor a mesében is hisznek. Aztán amikor felnőnek, rájönnek hogy az csak mese. Olyanra gondolok aki legkésőbb akkor, vagy nemsokára rájön erre. Akár úgy is hogy a szülei papok. Én 2 éves korom előttről semmire se emlékszek, 2-4 éves koromban beszélhettek nekem először Istenről. Én mindenhez úgy álltam hozzá hogy mi értelme, célja van ennek, például kisgyerekként eleve magamtól rájöttem, hogy felesleges az utcán ruhában járni, a felnőttek többsége emiatt hülye, ennek semmi értelme. A hallottaknak síremlék, virág felesleges: úgyse lesz nekik jobb. Stb, stb, rengeteg ilyen dolog van. Most felnőttként is így gondolkodok, nyilván hőmérséklet, napsugárzás miatt időnként kell ruha, a bőr bekoszolódása ellen is jó, karcolások, bőrön át felszívódó mérgek, stb. ellen is. A hazaszeretet saját magammal szembeni faji megkülönböztetés, nem kell hogy a nyelv, kultúra megmaradjon, jó más nyelv is, asszimilálódhat a nemzet. Természetesen a kicseszési célú dolgokat elítélem: mondjuk a környező országok magyarellenessége. Csak a reál tantárgyak érdekelnek. Kisgyerekként is eleve úgy gondoltam, hogy mi van ha Istent valaki csak kitalálta, és a többség hiszékeny és elhitte. Akkor se hittem el hogy van Isten, sose. Pedig nem voltak fanatikusak a szüleim, ragaszkodtak hozzám. Félelmetes volt, hogy mindenben felnőtt korukban is gyerekek döntenek helyettem: a szüleim. Mindigis felnőtt korukban kisgyereknek tekintettem a hívőket. Egyébként nem papok a szüleim, hanem bírók, és mivel nagyon lenézően beszéltek rólunk istentagadókról, nem mondtam meg nekik hogy nem hiszek. Vagyis arra vagyok kíváncsi, milyen gyakori hogy valaki olyan mint én, akit nem lehet világnézetében befolyásolni, mert mindent maga gondol meg, semmit se fogad el csak azért mert a többség így gondolja.

--Abszolút ateista ^vita 2020. április 6., 19:46 (CEST)

felelet

A kérdésedre nem tudunk válaszolni!

Ha nagyon foglalkoztat a válasz, akkor neked kell megállapítani!

Mondjuk, kamasz korod óta van néhány ismerősöd! Először a szűkebb-tágabb család. Azután az osztálytársaid, a tanáraid (az általános iskolából, a középiskolából). A szomszédok. A gyakran látott útitársak. A mindennapos üzletek dolgozói. És még sokan. Legalább 100 ember. (De lehet, hogy még több, hiszen semmit sem tudok arról, még milyen körökben fordulsz meg.)

Hányról tudod, hogy hozzád hasonlóan gondolkodik? Ahány személyről tudod, körülbelül annyi százalék az arányuk. :Egyébként a dolgod nehéz, mert ugyan elég sokan vannak az ateisták, csak ezt nem szokás magukról hangoztatni. Miért is tennék? Magánügy. Ilyesmit az ember jól csak a jól ismert ismerőseiről tud (barátjáról, haragosáról, mindegy).

vitorla^vita 2020. április 6., 22:04 (CEST)

"Hányról tudod, hogy hozzád hasonlóan gondolkodik?"

0 (Nulla). Abszolút ateista ^vita 2020. április 6., 22:36 (CEST)

Hozzászólás

Nem akarok beleszólni, mert ez nem tudakozói kérdés, hanem vita. Csak érdekességként megemlítem, hogy Joszif Visszarionovics Sztálin (Dzsugasvili) kispap volt. MZ/X ^vita 2020. április 8., 18:23 (CEST)

Már én is rájöttem rég hogy túlrészleteztem a dolgokat. Én nem vitának szántam, hanem az Ateizmus szócikkben nem volt benne hogy az milyen gyakori hogy valakit nem lehet vallásosnak nevelni, és ez érdekel engem, mert engem se lehetett. Szóval kéretik úgy tekinteni mintha a kérdésnek csak a címe lenne, nem lenne kifejtve bővebben: az a bekezdés nem lenne ott, csak a cím. Köszönöm a válaszokat egyébként. Még sose hallottam róla egyébként hogy Ioszeb Beszarionisz dze Dzsugasvili kispap lett volna. Abszolút ateista ^vita

Az igaz, hogy Sztálin papi iskolába járt, majd papi szemináriumi hallgató volt. A korán özveggyé vált és őt egyedül felnevelő anya a (korán elhalt két testvére mellett egyedül felnőtt kort megért) fiát papi iskolába íratta. Kitűnő tanuló volt. És 19 évesen a teológiai szemináriumban már marxista diákkört vezetett. 20 évesen már munkásoknak tartott marxizmusról szemináriumot. 21 évesen már eltanácsolták a teológiáról. Vagyis nem lett pap(pópa). Hamarosan már illegalitásba kellett vonulnia. Sztálin későbbi tevékenysége már ismertebb. - vitorla^vita 2020. április 8., 19:13 (CEST)