Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2018-05-03

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kék LED, kék lézer[szerkesztés]

Megválaszolva.

Lectori salutem!
Azt szeretném megtudni, hogy mióta létezik kék lézer és kék LED? Amikor még általános iskolás (majd középiskolás) voltam, nagyjából a hetvenes évek végén–nyolcvanas évek hajnalán azt tanultuk, hogy mindkét technológiánál anyagszerkezeti korlátok miatt lehetetlen a kék szín elérése. Ehhez képest mára már mindkettő van az asztalomon :) (Kék LED a routeren, külső HDD állapotjelzőjén, kék lézer a Microsoft egérben.) Próbáltam utánanézni, hogy mi volt az a fordulat és mikor, amikor a lehetetlennek tartott színt sikerült gerjeszteni, és mi is volt az, de nem jártam sikerrel.
--HoremWeb ḏd md.w jn: szavaknak mondása 2018. május 3., 19:29 (CEST)[válasz]
Összefoglaló válasz

@HoremWeb: Shuji Nakamura Találta fel 1992-ben a kék ledet, majd 1996-ban a kék lézert. Ezzel lehetővé vált a fehér színű világítótestek előállítása, eredményeiért 2014-ben Fizikai Nobel-díjjal jutalmazták. részletek: Világító dióda Blue laser– Rodrigó 2018. május 6., 10:23 (CEST)[válasz]

Beszélgetés a témáról
válasz

w:en:Light-emitting_diode#blue_LED szerint az 1990-es évek vége felé terjedtek el a kék ledek, és az 1980-as évek végén találták fel az ehhez szükséges technológiát. A lézerrel kapcsolatban nem tudom a választ. – b_jonas (üzenj) 2018. május 3., 22:20 (CEST)[válasz]

(Szerkesztési ütközés után)

Fizikus vagyok, de egyáltalán nem vagyok ebben a témában járatos. Sajnos, a talált magyarázat nekem "kínaiul" van, túlságosan szakszerű, ez a szakma részterületének részterülete. Azért az odavezető utamat leírom.
Előszörn azt gugliztam, hogy 'kék lézer dióda'. Erre kaptam egy listát, benne ezt a weboldalt. Magyarázatot is adott a kék lézerre, a lábjegyzetben: 'SHG: Másodharmonikus keletkezésű fényforrás'. A bővített második mondat magyarázatként - a magyar szavak miatt - még valamennyire érthető (vagyis, hogy a szokotthoz képest...).
Próbáltam rákeresni a jelenség elmagyarázására - gugliztam: 'SHG: Másodharmonikus keletkezésű fényforrás'. Ebben a listában találtam a Lézerfizika című pdf-fájlt. E dokumentum a végén, a 120-122. oldalon magyarázza el az SHG-technikát - nem tudom elmondani a lényegét sem, annyira szakzsargonban van... Az végképpen nem derül ki, hogy hogyan állítunk elő egy kékfényű diódát. (A Panasonicnál tudják...)
vitorlavita 2018. május 3., 22:28 (CEST)[válasz]
Köszönöm szépen a válaszokat, és ezek nyomán részben rátaláltam azokra az adatokra és információkra is, amik a legfontosabbak voltak épp a számomra. A kék lézerrel kapcsolatban @B jonas: javaslatát követve az enwiki Blue-ray lejátszós cikke alapján jutottam el a Blue laser cikkig. Miért nem jutott eszembe előbb, ilyet keresni??? :-) @Vitorla: szerktársnak is hálás köszönetem, hogy így belemerült a témába, és ilyen gyorsan és hatékonyan segített! --HoremWeb ḏd md.w jn: szavaknak mondása 2018. május 4., 13:21 (CEST)[válasz]