Ugrás a tartalomhoz

Vérsüllyedés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2020. április 2., 16:47-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0)
A vérsüllyedés vizsgálata

A vérsüllyedés (angolul: erythrocyte sedimentation rate, ESR) vizsgálata egyike a legrégibb orvosi laboratóriumi vizsgálatoknak.[1][2] Lényege az, hogy véralvadásgátlóval megfelelő arányban levett vért megfelelő módon szabványosított üvegcsövekbe szívják, majd a csöveket ehhez megfelelő állványzatra helyezve mérik a vörösvértestek időegység alatti süllyedési sebességét.[3]

A fokozott süllyedési sebesség lényegében a vérplazma fehérje-összetételének kóros elváltozására utal. Ez általános jelenség terhesség és krónikus gyulladások, valamint daganatok esetében.[4] A vérplazma fehérje-összetételét megváltoztató egyéb állapotok is kiválthatják. Lényegében csak arra utal, hogy a szervezetben bizonyos kóros folyamat nagy valószínűséggel jelen van, de annak természetéről és súlyosságáról nem ad pontosabb információt.

Jegyzetek

  1. A vérsüllyedésről. InforMed
  2. Vérsejtsüllyedés (Westergren, We, ESR, vérsejtsüllyedés,. Pirula.net. [2012. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 25.)
  3. Vérsüllyedés - Westergren. The Free Dictionary by Farlex
  4. Daganatos betegségek laborkisokosa. Vital

Források