Végrendelet

A végrendelet (régiesen testamentum) a végintézkedés egyik formája: egyoldalú jognyilatkozat, amelyben a nyilatkozó magánszemély azt határozza meg, hogy halála után ki vagy kik váljanak vagyona tulajdonosává.

Végrendelet a magyar jogban

A magyar öröklésjog szabályai szerint az örökhagyó hagyatéka elsősorban végintézkedéssel száll át az örökösökre. Végintézkedés hiányában a törvényes öröklés rendje érvényesül.

A végrendelet fajtái

A végrendelet lehet

1. szóbeli vagy
2. írásbeli.

A 'szóbeli végrendelkezés csak akkor érvényes, ha

• a végrendelkező
  • életveszélyben van;
  • képtelen írásbeli végrendelkezésre;
  • egybefüggően és teljes terjedelmében közli akaratát, és
  • kijelenti, hogy ez az ő végrendelete. Szükséges továbbá
• két cselekvőképes tanú együttes jelenléte, akik
  • utólag egymástól függetlenül, egybehangzóan adják elő az örökhagyó végrendeletét, és
  • akik közül egyik sem kedvezményezettje a végrendeletnek.

Minden más esetben írásbeli végrendelet szükséges. Ez lehet

1. közvégrendelet vagy
2. magánvégrendelet.

• Közvégrendeletet közjegyző vagy helyi bíróság készíthet. Ha az örökhagyó vak vagy névaláírásra képtelen, kizárólag közvégrendeletet tehet. Ez utóbbi esetben a végrendeleten aláírását a közjegyző aláírása pótolja.

• Az írásbeli magánvégrendelet lehet

1. holográf (saját kézzel írt)
2. allográf (más által készített)
3. közjegyzőnél tett magánvégrendelet

• Holográf végrendeletet: írásbeli magánvégrendelet, amelyet az örökhagyó az elejétől a végéig maga ír és aláír.
• Allográf végrendelet: írásbeli magánvégrendelet, amelyet az örökhagyó két tanú együttes jelenlétében aláír, vagy ha azt már aláírta, az aláírását két tanú előtt magáénak ismer el és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is e minőségük feltüntetésével írják alá.
• közjegyzőnél tett magánvégrendelet: magánvégrendelet, amelyet az örökhagyó aláír és végrendeletként feltüntetve – akár nyílt akár zárt iratként – a közjegyzőnél személyesen letétbe helyez.

A végrendelet érvényességi kellékei

Allográf végrendelet

Az alábbi közös kritériumokon túl az allográf végrendeletnél érvényességi kellék, hogy azt két tanú hitelesítse az örökhagyó névaláírását. A tanúknak nem szükséges ismerniük a végrendelet tartalmát, sőt azt sem kell tudniuk, hogy az okirat, amit aláírásukkal hitelesítenek, végrendelet. Feltétel azonban, hogy egyik tanú se legyen kedvezményezettje a végrendeletnek. A csak ügyvédi ellenjegyzést tartalmazó végrendelet érvénytelen (Ptk. 629. § (1) bek.)

Közös kritériumok

1. Végrendeletet csak élő magánszemély tehet.
2. A magyar jog házastársak esetében lehetővé teszi a közös végrendelkezés lehetőségét.
3. A végrendelet alaki kellékei a következők:

• Ki kell derülni belőle, hogy ez az örökhagyó végrendelete. Nem szükséges, hogy az okiratban szerepeljen a „végrendelet” szó, de egyértelműnek kell lennie, hogy az halál esetére történő végrendelkezés.
• Szükséges az egyértelmű örökösnevezés, vagyis az, hogy a szövegből beazonosítható legyen a kedvezményezett személye. Nem érvényes tehát az az örökösnevezés, amely egy feltétel bekövetkeztétől függ, pl.: „a halálom évében az NB-I-ben győztes focicsapat kapusa” vagy „Kovács János majdan megszülető ötödik gyermeke”. Lehet azonban örökös az, aki a végrendelet készítésekor még nem született meg, de már megfogant.
• A végrendeletnek tartalmaznia kell a keltezés helyét és idejét.
• Ha a végrendelet több lapból áll,
  • azokat folyamatos oldalszámozással kell ellátni, és
  • minden egyes oldalt alá kell írni mind az örökhagyónak, mind a hitelesítő tanúknak vagy ügyvédnek. Ez utóbbi kritérium közvégrendeletre nem vonatkozik.

A közjegyzői letét

A végintézkedőnek lehetősége van arra, hogy akár holográf, akár allográf végrendeletét bármely közjegyzőnél letétbe helyezze. A közjegyzőnek nem szükséges ismernie a végrendelet tartalmát. A közjegyző – a közjegyzői okirat kritériumainak megfelelően – tanúsítványt állít ki arról, hogy az ügyfél átadott neki egy zárt borítékot, amelyről kijelentette, hogy az az ő végrendeletét tartalmazza. A borítékot a tanúsítványhoz fűzi, és okirattárában megőrzi. Az ügyfél igazolást kap arról, hogy a közjegyző letétbe vette végrendeletét.

A Végintézkedések Országos Nyilvántartása

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara üzemelteti a Végintézkedések Országos Nyilvántartása (VONY) nevű elektronikus rendszert. Ha az örökhagyó közvégrendeletet készít vagy magánvégrendeletét letétbe helyezi, kérheti e tény rögzítését a VONY-ban. Minden magyar közjegyzőnek minden egyes hagyatéki ügyben kötelessége, hogy lekérdezze a VONY-t, hogy az örökhagyónak van-e ott rögzített végintézkedése. Ha a lekérdezés eredménye pozitív, abból kiderül, hogy az országban melyik közjegyzőnél található a kérdéses okirat, és azt hivatalosan bekéri tőle. E rendszer előnye, hogy amikor a hagyatéki tárgyalásra sor kerül, nem fordulhat elő, hogy kiderül: elkallódott a végrendelet.

A végrendelet hatálya

A szóbeli végrendelet hatályát veszti, amennyiben azt követően az örökhagyónak legalább 3 hónapig lehetősége lett volna arra, hogy más alakban végrendelkezzen.

Az írásbeli végrendelet hatályát veszti, ha

• megsemmisül,
• az örökhagyó azt közjegyzői okiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával visszavonja, vagy
• az örökhagyó újabb keltezésű végintézkedést készít.

Az újabb végrendelet annyiban hatálytalanítja a korábbit, amennyiben a vagyon ugyanazon részéről rendelkezik. Tehát ha például az örökhagyó a korábbi végrendeletében a lakását és az autóját X-re hagyta, majd egy későbbi időpontban készült végrendeletében a lakását Y-ra hagyta, akkor a lakást Y fogja örökölni, az autót X.

Források

• Polgári törvénykönyv

További információk

• 4/2009. (III. 6.) IRM rendelet
• Magyar Országos Közjegyzői Kamara - Végrendeletek Országos Nyilvántartása (VONY)
• Magyar Ügyvédi Kamara - Végrendeletek nyilvántartása