Vita:Mihálcfalva

Ez a szócikk témája miatt az Erdély-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Vázlatos Ez a szócikk vázlatos besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Közepesen fontos Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Sie (vita), értékelés dátuma: 2009. július 16.

Erdéllyel kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Puchner es a szekelyek???

Puchner, aki osztrak katonai foparancsnok volt, hogyan rendelkezhetett a szekely hatarorszazaddal az 1848-as forradalom idejen, majusaban Mihalcon??? ErdKo ^vita 2011. augusztus 21., 18:18 (CEST)

Ne haragudj, de erre csak azt tudom kérdezni, hogy hány éves vagy? És hol tanítottak neked történelmet? --Auguste ^vita 2011. augusztus 21., 20:48 (CEST)

Ne haragudj, (ha már kérdésre kérdéssel "válaszoltál") de te hány éves vagy, hogy nem tudsz normálisan válaszolni? Csak egy magyarázatra volt szükségem, ill. a forrásanyagra ahonnan ihletődött a szerkesztő. A székelyek "hivatalosan" Agyagfalván állnak a forradalom mellé, de kiváncsi voltam, hogy '48 májusában mi is történt valójában. ErdKo ^vita 2011. augusztus 25., 22:39 (CEST)

Nem hárítottam el a választ, egyrészt oda van írva Egyed Ákos könyve, másrészt arra gondoltam, az általad kért „forrásanyag” valóban lehet a középiskolai történelemkönyv, nagy vonalakban: az áprilisi törvények alkotmányossá/parlamentárissá tették a monarchiát Magyarországon, ezeket a király szentesítette, május végén az erdélyi országgyűlés Magyarországhoz csatolta Erdélyt. Nyár elején nincsen háború a perszonálunió két fele között. Nyár végén–ősz elején kezdődik a háború, mégpedig tulajdonképp akkor sem a magyar kormány és a bécsi udvar csapatai, hanem előbbiek és a horvátországi és határőrvidéki erők között (akik mellesleg a császár nevében mondják föl az engedelmességet a magyar kormánynak). Nyár folyamán Puchner a magyar kormánynak van alávetve (annak hogy „osztrák” itt nem sok értelme lenne), és közben szervezi a katonai ellenállást a császár/király pártján, a kormány ellen. A kettő között Erdélyben szeptemberben kerül sor kenyértörésre. Június elején ennek még nem sok nyoma látszik. A székely határőrök mihálcfalvi bevetését pont azért szokás kiemelni, mert itt kezdődött Puchner „preventív aknamunkája”, amelyet ekkor még konzervatív párti birtokosok is támogattak. Nem tudom, mit lehet tudni a részletes körülményekről, de ha hogy egy román faluba, ahol a lakók a jobbágyfelszabadítást kérték számon, a közigazgatás kérésére a hadvezetés magyarul beszélő rendfenntartókat vezényel (valószínűleg jó messziről, bár nem biztos), joggal gyanakodhatunk hátsó szándékra. Főleg a később történtek fényében. (Különben ekkor a jobbágyfelszabadítás formálisan még nem is volt érvényben Erdélyben, a parasztok hallottak a Magyarországon történtekről, továbbá kimondta az első balázsfalvi gyűlés. Továbbá a parasztok általában az úrbéri rendezés óta a birtokosok által kisajátított majorságokat követelték vissza, de nem tudom, Mihálcfalván pontosan mit akartak.) --Auguste ^vita 2011. augusztus 26., 05:35 (CEST)

Köszönöm a választ. Az egész eseménysorozatból annyit tudtam, hogy kb. 2ooo kaszákkal, kapákkal, villákkal felvegyverzett Mihálci és környékbeli román paraszt összecsap a kirendelt alakulatokkal a falutól nem messze levő folyó mellett. De hogy a katonai erők milyen csapatokból álltak azt nem tudtam. Puchner részvételéről sem. Még egyszer köszönöm a választ. Üdv. ErdKo ^vita 2011. augusztus 26., 06:51 (CEST)