Vita:Magyar közjogi méltóságok

Az egész szócikk lóg a levegőben.

Nincs közjog cikkünk.

nincs közjogi méltóság cikkünk.

Nincs fogalmi meghatározás a cikkben (Az nem meghatározás, hogy A + B + C + D E).

Nincs történeti rész. Ők az elsők a magyar történelemben?

Lenne még ezen a szócikken mit dolgozni.--Linkoman 2007. június 22., 14:59 (CEST)

Persze, lenne. De: amióta ismerlek, egyebet sem tudsz, csak másoknak munkát kiadni. Nem unod már?--Mazarin 2007. június 23., 10:36 (CEST)

Miért van a szócikk a többi nyelv '_angol_ közjogi méltóságok' szócikkéhez kapcsolva?

Kivágott marhaság

"A közjogi méltóság olyan közigazgatási beosztás, vagy hivatali cím, amelyet törvény rögzít."

Aki ezt a meghatározást helyesnek tartja, annak fogalma sincs a mai magyar államszervezetről. Vajon a köztársasági elnök egy közigazgatási beosztás? Vagy a lefőbb ügyész? Vagy az Alkotmánybíróság elnöke? Vagy az ombudsman?

Ne vicceljük, ha kérhetem.--Linkoman ^vita 2010. június 10., 14:48 (CEST)

közjogi méltóságok sorrendje

A lap szerkesztőjének címezve. Érdekelne, milyen alapon került a 2. helyre a közjogi méltóságok sorrendjében az országgyűlés elnöke, (kapcsolódóan az "országgyűlés elnökéről" szóló Wikipédia-laphoz, ahol szintén 2. helyen említik). Tekintettel arra, hogy tudomásom szerint - és a nem hivatalos protokoll-lista szerint is - a 3. helyen van. Mire alapozottan került a 2. helyre? Forrás: https://vtkk.uni-nke.hu/document/vtkk-uni-nke-hu/K%C3%B6zszolg%C3%A1lati%20protokoll%20III.%20k%C3%B6nyv.pdf – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Alidastone (vitalap | szerkesztései) 2019. május 17., 01:49‎ (CEST)

@Alidastone: A Wikipédia szabadon szerkeszthető enciklopédia, Te is szerkesztheted a cikket ugyanúgy, ahogyan ezt a vitalapot szerkesztetted. Ha ilyen hibát látsz és forrásod is van (amit ide be is tettél), akkor nyugodtan javítsd ki. --Pallerti^{the cave of Caerbannog} 2019. május 17., 02:47 (CEST)

Köszönöm a hozzászólást, tisztában vagyok vele, hogy beleszerkeszthetnék a szövegbe, ha akarnék. Azonban egészen addig, amíg nem tudom biztosan, hogy nem történt-e a hektikus jogalkotási és protokoll-átalakítási kedvben (amely jellemző az utóbbi években) e téren döntő változás, addig nem szeretném átszerkeszteni a lapokat. (Egyébként kizárólag azért regisztráltam, hogy meg tudjam kérdezni azt, aki szerkesztette, volt-e alapja a szerkesztésnek, (valamilyen forrása, amiről én nem tudok) vagy sem. Elsősorban nem szerkeszteni szeretnék, mivel nem érzem magamnál a Bölcsek Kövét, hanem megbeszélni a szerkesztővel (vagy másokkal, akik e téren tájékozottak), mire alapozza itt, és az Országgyűlés elnöke c. lapon is a 2. helyet. A magyar protokoll alapján 2. helyen a miniszterelnök van, legalábbis pár éve így tanultam és az általam linkelt forrás (ami 2018-as) szintén ezt hozza. Alidastone ^vita 2019. május 17., 12:37 (CEST)

A protokoll-lista és a közvélemény

Szépen kérem, ne keverjük össze a jogszabályi jelleget teljesen nélkülöző protokoll-szabályokat a "közvélemény" által ismert és elfogadott szabályokkal. Nem kell mindenáron valamilyen külső tekintélyre hivatkozni. Például a közvéleményre hivatkozni itt - hiteles adatok hiányában - forrás nélküli. Az emberek ugyanis (ha egyáltalán ismerik) készen kapják a sorrendet - ugyanis közvetlenül alkotmányos kérdésekben konzultáció - tudomásom szerint - nem volt, így senki soha nem kérdezte meg őket, vajon erről mi a véleményük.--Linkoman ^vita 2019. május 20., 15:54 (CEST)

Vélhetően, simán belenyugszanak. --Linkoman ^vita 2019. május 20., 15:54 (CEST)

Kedves Linkoman! Borzasztóan örülök a hozzászólásnak, végre valaki hozzászólt ahhoz, amit már fentebb írtam. Napokig vártam rá. Egyetértek a hozzászólásoddal félig-meddig. Jogászként úgy gondolom, hogy a protokollról nem csak a diplomáciában és a protokollban jártas ember, hanem általában a tájékozott ember kisebb-nagyobb tudással rendelkezik. Személy szerint csak és kizárólag a hibát kívántam kijavítani (jelesül azt, hogy ki áll a 3. helyen a közjogi méltóságok sorrendjében és ki a 2. helyen), semmi mást. Mivel azonban úgy gondoltam - és engem úgy tanítottak, bizonyára balga emberek -, hogy legalább egy, de inkább két forrást nevezzek meg, amire alapozok egy szöveget, így úgy döntöttem, hogy a külső hivatkozásként megjelölt forrásra támaszkodva fogom alátámasztani változtatásomat, jelen esetben azt, hogy miért tévedett az oldal szerkesztője.

NEM kívántam azonban a teljes szövegét az oldal szerkesztőjének átszerkeszteni. Így állhatott elő az a helyzet, amelyre nagyon helyesen rávilágítottál, hogy maradt a "régi" szöveg, amely a közvéleményt hivatkozza, és a link, amely a protokoll-listával támasztja alá a közjogi méltóságok sorrendjét.

Ugyanakkor felhívom szíves figyelmedet arra, hogy a "protokoll" szó jelentése (a Wikiszótár szerint): "Érintkezési szabályok összessége, amely megszabja a hivatalos érintkezések módját, formáját; a hivatalos kapcsolattartás formai szabályai, írott és íratlan szokásai, amelyeket hivatalos rendezvényeken, meghívásokon, megbeszéléseken alkalmaznak."

A Wikiszótár a "közvélemény" fogalmát is meghatározza: "Általános megítélés; egy bizonyos témáról vagy személyről mesterségesen kialakított elgondolás, amelyet a média úgy állít be, mintha a társadalom jelentős részének a meggyőződése lenne. Ez a média általánosító módszerének része, amely alkalmas arra, hogy ezen keresztül alakítsa az egyes ember gondolkodását és hozzáállását az adott témához, személyhez." Látható, hogy mindezek alapján nem mond ellent egymásnak, és nem zárja ki egymást az, hogy a közvélekedés egy adott témáról és a protokoll egybeesik. Sőt. Ideális esetekben akár a kettő tökéletesen fedi egymást. Már ha elfogadjuk azt az általános nézetet, hogy a negyedik hatalmi ág maga a média. (Erről persze médiakutatók véleménye megoszlik.) Zavarodat betudom annak, hogy nem vagy jártas a média működésében, és nem ismerted a közvélemény fogalmát, (jelesül azt, hogy a közvélemény-fogalom egy mesterségesen kialakított elgondolásnak felel meg, így egy-egy szélsőséges esetben az is előfordulhat semmi köze nincs a társadalom - közvélemény-kutatásokkal vagy más releváns módon - felmért véleményéhez.) Azonban személy szerint egyelőre még (ideig-óráig) megelőlegezek a sajtó legalább egy részének olyan bizalmat, amely alapján feltételezem azt, hogy néminemű tájékozódás alapján csatornázzák a véleményeket, amelyeket aztán víg kedéllyel, bőszen megjelenítenek. Bár meg kell, hogy mondjam, sokkal népszerűbb elgondolás az, amely szerint, éppen az ellenkezője a sajtó-média feladata (nem csak szerepe, de kifejezetten feladata is!) Jelesül a vélemények formálása és alakítása... Ilyetén módon a közvéleményt (amely ebben az esetben a közvélekedéssel egyenlő) maga teremti a média, és aztán a "szájába adja-rágja" az olvasónak-nézőnek, mintegy elfogadtatja vele azt. (A Wikiszótár is ezt pedzegette fentebb.) Íg lesz aztán akár egy protokoll-listából is - a média közvetítő szerepe révén - közvélekedés és a közvélemény által általánosan elfogadott nézet. (Van egyébként eltérő álláspont a média befolyásoló erejéről, szívesen beszélgetek erről veled, egyik kedvenc témám, de most helyhiány miatt ezt - és az összes releváns álláspontot - nem ismertetném.)

Azt javaslom neked (persze, csak ha megengeded), hogy miután én helyre tettem a sorrendet (ami jelen esetben számomra az egyedüli, kizárólagos cél volt) a saját ízlésed és tudásod szerint ne félj átszerkeszteni akár a teljes oldalt is. Erre buzdítalak is téged, mert szívesen olvasnám a gondolataidat és biztos vagyok benne, hogy javára vállna az oldalnak. Ötletként a "közjogi méltóság" fogalmából indulhatnál el... A "méltóság" a dignitas szóból ered, társadalmi rangot és státuszt jelent, míg a közjog a Bíró-Lenkovics "Általános tanok" c. könyve szerint: a közjog az állami-önkormányzati, közhatalmi funkciók ellátására hivatott. Tehát a közjogi méltóságot úgy definiálhatjuk, hogy "közjogi méltóság": az alkotmányos berendezkedés által kulcsfontosságú, többnyire állami közhatalmi funkciókat ellátó tisztség, társadalmi rang viselője. Azonban biztos vagyok benne, hogy neked ennél frappánsabb és jobb definíciód akad.:) Alidastone ^vita 2019. május 21., 00:43 (CEST)

Egyébként egyetértek veled a fentiek alapján alátámasztva: bizony, simán belenyugszanak. Így lehet a közvélekedést és közvéleményt befolyásolni a média által...Alidastone ^vita 2019. május 21., 00:55 (CEST)

 megjegyzés-- Köszönöm a kiegészítéseidet, amelyek méltóak arra, hogy annak alapján fejlődjön a cikk. Sokat tanultam ezekből. Mivel neked ez az egyik kedvenc témád, biztatlak, hogy főleg Te bővítsd a továbbiakban a cikket. Üdv.--Linkoman ^vita 2019. május 21., 12:15 (CEST)