Vita:Lebstück Mária
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt az 1848–1849-es műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Vázlatos | Ez a szócikk vázlatos besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Közepesen fontos | Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Csanády (vita) | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a Hadtudományi műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Bővítendő | Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Közepesen fontos | Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Kavics (vita), értékelés dátuma: 2009. február 14. | |||
| |||
ez nem innen van másolva? [1] Alensha 2005. június 19., 22:26 (CEST)
- Az meg ugye innen: [2] :) Kösz, hogy szólták, átfogalmaztam. --f.adam 2005. június 20., 17:23 (CEST)
Felhasználható irodalom, átemelve a cikkből[szerkesztés]
(lásd Kocsmafali megbeszélés)
Lebstück Mária honvéd főhadnagy emlékirata 1848 —1849-ből. https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/HadtortenelmiKozlemenyek_1935/?pg=144&layout=s[1]
Lebstück Mária a 48-as szabadságharc egyik legvitézebb honvéd tisztje. Nő és katona. Érdekes p á l y a f u t á s a körülményeiről részletesen értesülünk az alábbi Naplóból. Női honvédjeinktől eddig ez az egyetlen emlékirat. Lebstück Mária egyénisége mindenkor közérdeklődésre tarthatott számot. A Közlöny 1849. március 17-i számában (55.) napi hír emlékezik meg róla, hogy Debrecen utcáin a nyalka honvédtiszt általános feltűnést keltett. Jókai személyesen ismerte és írt róla.(1) Később Őszi fény című kötetében írt életéről.
Lebstück Mária első férje az a Jónák József nevű tüzértiszt volt, aki mint a cs. és kir. 5. tüzérezred hadnagya, az egész ütegével átjött a honvédséghez. Itt 1848. nov. 18-án századossá léptették elő.(2)1849. április 1-től pedig őrnaggyá.(3) Görgeynek ez a vitéz tüzérségi főnöke vette nőül Lebstück Mária főhadnagyot.Az őrnagy negyvenegy éves volt mikor tizenhat évi várfogságra ítélték vasban, felségárulásért. Aradon 1850. március 14-én. Aradi fogságukban született fiúk, egyetlen gyermekük. Az apát vasban, szuronyos őrök kísérték be a cellába, hogy gyermekét megláthassa. Fiának két fia maradt: Jónák Antal városi pénztáros és Jónák Gyula, Újpest város tűzoltó főparancsnoka. Az ő szívességéből adom át Lebstück Mária Naplóját a nyilvánosságnak a Hadtörténelmi Közlemények révén.
A N a p l ó t Lebstück a halálos ágyán mondta tollba egykorú jegyzetei alapján. Életiratát azzal kell kiegészítenünk, hogy Zágrábban született 1850 aug. 15-én. Atyja jómódú kereskedő volt. Anyja Simunich Fanni. A serdülő Mária hamarosan elkerült a szülei háztól. 15 éves korától nagybátyja házánál nevelkedett Bécsben. („Már hét évig távol voltam” - írja emlékirata végén.) Nagybátyja Simunich Boldizsár báró, brigadéros, aki 1848. október végén, mint altábornagy hadosztályparancsnok vezette az egyik osztrák sereget Trencsén megyébe. Az ő házától sodródott bele az eleven vérmérsékletű lányka a bécsi forradalomba, majd a magyar szabadságharcba. Tizenkilenc éves korában, mint huszár főhadnagy lett a vitéz Jónák József őrnagy felesége. Érthető, hogy szabadságharci hőstettei után Mária főhadnagy nem térhetett vissza nagybátyja házába, aki osztrák hadi tetteire büszkén, emlékiratait is kiadta. 1861-ben kötött második házasságában huszonegy évet töltött egy volt honvédtiszttel, Pasch Gyulával. Utoljára fiánál lakott Újpesten (Csokonai-utca 4. szám). Ott halt meg 1892. május 30-án.
Lapokban 1893-ban felszólítás jelent meg: Szobrot Lebstück Máriának! A szobor nem készült el. Újpest városa azonban díszsírhelyet adományozott s oda vitték át 1894. szeptember 21-én.1931. okt. 6.-n a rádióban tartottam előadást Lebstück Máriáról.(4) Kérésemre Újpest városa elhatározta híres halottja sírjának állandó rendben tartását. A Csokonai-utca 4. számú házat pedig emléktáblával jelölték meg. Leleplezési ünnepélye 1935. március 15-én volt. Az emléken Lebstück domborművű bronz képmása is látható. A Hadtörténeti Múzeumban őrzik Lebstück Mária atilláját és egy fényképét. A Jónák Gyula birtokában levő másik egyenruhás képe szerintem még értékesebb emlék a szabadságharc női honvédtisztjéről. Írt róla a híres Racidula is francia és angol memoárjában.(5) Ő csak Károly fővadász néven említi Lebstücköt. Adatai nem mind megbízhatók. Ír azonban két dolgot, amit a Napló nem említ. Egyik: 1848. nov. 26-án Károly vadász gyújtja fel hősi vakmerőséggel az ú j f a l u s i hidat Pozsony felett. Másik: Debrecenben magától Kossuthtól kérte a huszárokhoz való átminősítését. Hősiességét, érdemességét mindkét adat csak növeli. Dr.Hegyaljai Kiss Géza, Hadtörténelmi Okmánytár,1935
A napló megtalálható a wikiforrásban, ezért innen kivettem. Ogodej 
vitalap 2016. december 8., 21:48 (CET)
Női mivoltának lelepleződése[szerkesztés]
A Napló két helyen is említi női mivoltának lelepleződését. Először a február 10-i táncmulatságon ismerték fel, másodszor február 15-ét követően, amikor Dembinszky hadnaggyá nevezi ki, majd az azt követő csatában megsebesül, és az orvos átkötözte a sebét. A szócikkben korábban a második eset volt említve, majd át lett javítva az elsőre. Valószínűleg mindkettőt érdemes megemlíteni. – Dodi123 vita 2016. december 8., 17:36 (CET)