Vita:Kalória

"Az emberi szervezet számára szükséges energia a táplálékból (fehérje, szénhidrát, zsír) származik. A legtöbb energiát a zsírok (9,3 kalória/g.), ennél kevesebbet a fehérjék (4,2 kalória/g.) és a szénhidrátok (4,1 kalória/g.) juttatják a szervezetbe."

Szerintem a mértékegysége itt is kcal/g! (elnézést, ha tévedek! -omegaline)

Szerintem nem tévedtél, valóban így van, - Üdv. » KeFe « vitalapom 2008. január 14., 14:31 (CET)

Van ám itt egy másik tévedés. A hő és az energia egyenértékű. Na mármost, ha elosztjuk az energia mértékegységét a tömegével, akkor egészen más fizikai mennyiséghez jutunk. Ez az energiasűrűség, és a mértékegysége J/kg. Elvileg lehetne J/m³ is, térfogati energiasűrűség. Természetesen ez nem függ attól, hogy az emberi szervezet számára ennyi-e az értéke, vagy a kaloriméter számára. MZ/X ^vita 2011. október 28., 22:04 (CEST)

Források

Javaslok újabb forrásokat találni a tápanyagok energiatartalmára vonatkozóan. Az egyik egy középiskola, a másik egy botcsinálta táplálkozási tanácsadó. Olyan forrás nem jöhet szóba, amely csak a kalória mértékegységet ismeri, mivel az évtizedek óta elavult. Meddig hurcoljuk még magunkkal a XIX. század színvonalát?? MZ/X ^vita 2011. október 28., 22:13 (CEST)

szorzás, vagy osztás - mindegy?

Válasz az anonym szerkesztésre. Az energiaáram nem azonos a teljesítménnyel, ám a mértékegysége azonos. Az energiaáramot megkapjuk, ha az energiát elosztjuk az idővel. Így lesz joule-per-szekundum, azaz: watt. Éppígy a kalória-per-időmértékegység hasonló fizikai mennyiséggé válik.

A teljesítményt ugyanígy kapjuk: a munkát elosztjuk az idővel. Így lesz joule-per-szekundumból watt. Mértékegységét tekintve hasonló (dimenzióját tekintve azonos), ha a kalóriát elosztjuk bármely idő-mértékegységgel.

Ha a kilowattórát elosztjuk az idő mértékegységével (legyen az akár az óra), akkor wattot kapunk eredményül (itt most: kilowattot).

A dolgozó ember 200 W teljesítményre képes kb. 400 W energiafogyasztás árán. Ez a munkaanyagcsre az SI mértékegységrendszerben, amelyet eddig kcal/h mértékegységben mértek (vagy kcal/nap mértékegységben). Az alapanyagcsere kb. 80 W, ekkor a hasznos teljesítmény nulla. Ezt kalóriába lehetetlen átszámítani; csak kcal/s, kcal/h, kcal/nap mértékegységbe lehetséges.

Végül, hogy miért raktam bele a táblázatot? Mert a "szakemberek" azt mondják, hogy kalória. De nem mondják ám meg, hogy egy másodperc alatt... egy perc alatt... egy óra alatt... egy nap alatt... egy év alatt ennyi az ember energiaszükséglete. Nem mindegy! MZ/X ^vita 2015. február 9., 17:44 (CET)

Podcast

Találtam egy podcastot szerintem egy picit talán a témába vág. Angolul van:

Csak néhány téma:

A kalória definíciója és annak mérése.

A bélflóra hatása a kalória bevitelre.

Az anyagcsere hatása.

Podcast a kalóriákról

84.225.168.134 (vita) 2023. augusztus 12., 17:20 (CEST)

A hő elavult mértékegységéről van szó. A hőmennyiség mérését kaloriméterrel (bombakaloriméterrel) végzik.

A "kalóriabevitel" fából vaskarika. Van tápanyagbevitel, amelyet a szervezet képes feldolgozni. Hogy ennek mekkora hatása van, valóban függ a bélflórától. Ugyanis van tápanyag, amely hasznosulás nélkül kiürül. A bevitt tápanyag energiatartalma viszont független attól, hogy ki hogyan képes feldolgozni (megemészteni). Az előadó által említett jelenség hasonló a hatásfok fogalmához: a bemenő és a hasznosuló energia hányadosa. MZ/X ^vita 2023. augusztus 12., 17:32 (CEST)