Vita:I. Arsak pártus király

Ez a szócikk témája miatt az Ókorműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Laszlovszky András (vita), értékelés dátuma: 2013. október 16.

Ókori témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

c vagy k

El kéne dönteni, hogy c-vel vagy k-val... SyP 2009. január 20., 21:04 (CET)

Nem eldönteni, hanem csinálni kell. :-) Az Akadémia régen eldöntötte, ez görög név, amit fonetikusan kell átírni. Paulus Pontius Crassus ^vita 2009. január 27., 06:45 (CET)

Átneveztem Arsakról Arszakra. Mivel görög eredetűnek tűnik a magyarban.– Korovioff ^vita 2018. június 11., 13:07 (CEST)

Mivel most visszaneveződött, akkor meg kéne ezt beszélnünk. Ha nem, akor nem szerkesztem tovább, időpocséklás. "Arsakész", ami most belekerült, sehol nem szerepel. A saját nyelvén meg hogy ejtették, erre sehol nem láttam forrást. A pártus nyelv kihalt, nem? – Korovioff ^vita 2018. június 11., 17:13 (CEST)

A görögök nyelve nem ismeri az s hangot, következésképpen a név helyes lebetűzése Arszakész. A perzsa Arsak (fiatal hős) viszont s betűvel írandó. Jebusaeus ^vita 2018. június 11., 17:29 (CEST)

Az összes kihalt nyelvet is a saját kiejtésével írjuk. Az Araszkész véletlenül lett Arsakész az automatikus cserével. Kijavítottam. – LA^pankuš 2018. június 11., 17:32 (CEST)

Szóval a lényeg, hogy vagy Arszakész, vagy Arsak, de az Arszak egy sosemvolt öszvér. – – LA^pankuš 2018. június 11., 17:38 (CEST)

Parni Arszák, nem létező Tiridatész?

Kedves Laszlovszky András! Épp az imént olvastam Lukácsy Kristóf 'A magyarok őselei, hajdankori nevei és lakhelyei' című igen régi művét (e helyen megtalálható: http://mek.oszk.hu/15500/15525/15525.pdf). A könyv történeti következtetései ma már megmosolyogatóak, de a szerző kétségtelenül az örmény történelem páratlan szakértője. Említi a 97. oldalon, hogy megszerzett egy régi könyvet, melyben Tiridatész oszlopa pontos szövegének leirata található. Ezek után furcsa, hogy a cikkben Tiridatész létezését megkérdőjelezik. De nézzük az ide vonatkozó részeket:

"Sebeos és Tiridat dísz-oszlopának Sebeos által fentartott östörténelmi felirása.

Sebeos egyike azon történetíróknak, kiket tekintélyes írók tanutétele után ismertünk ugyan neveikről, de műveiket sajnosán nélkülöztük és végképp elveszetteknek tartottunk, de a melyek napjainkban hozattak napvilágra Örményország nagyszámú kolostorainak könyvtáraiból, vagy a sziklák üregeiből. Sebeos 1850-ben találtatott meg az Ecsmiadsini könyvtárban Mithridat Tádé által, ki azt ellátva tudós jegyzetekkel kiadta Konstantinápolyban 1851-ben, én azt megszereztem 1863-ban. Virágzott az iró Heraclius császár korában, a VII-dik században, és a nevezett császárnak irta meg hadjáratát a Perzsák ellen, miért is művét „Heraclius" czim alatt tette közzé, melyet három könyvre osztott. Az első könyvnek tartalmát képezi: Tiridat gúlájának terjedelmes felirata. Találtatott a nevezetes gúla Nisibisben, Sanatruk rombadölt templomának csarnokában, azon alkalommal, midőn a perzsa Chosroés az emiitett templom romjait széthányatta, oly czélból, hogy annak oszlopaival és domborműveivel Ctesiphonban épitett palotáját ékesítse. A görög szövegű feliratot lemásolta bizonyos Marappa nevü mesopotamiai assyr tudós, kitől azt Sebeos megkapván, munkájában egész terjedelmében felvette... ...Tartalma a nevezetes feliratnak, főleg a hol az Haikról, az Örmények ősapjáról szól. hasonlít az Örmények azon genealógiájához, melyet Mar-Ibas Katina Chaldaeus kútfők után. 150 évvel Kr. előtt szerkesztett, és a melyről hasonlólag irja, hogy Valarszak, első parthus Arsacida örmény király, azt egy Nisib fővárosban emelt emlékoszlopra vésette, miből aztán könynyen lehet azon gondolatra jönni, hogy a Vll-dik században a romok közt talált és Sebeos által felhozott emlékiratos oszlop nem más, mint Valarszak királynak mondott emléke. Ezen felfogás ellen harczol azonban azon környülállás 1-ször, hogy az emlékirat homlokán hordja szerzőjének nevét és korát, eme szavakban: „Én Agathangelos irnok, saját kezemmel véstem ezen oszlopra, Tiridat parancsára, az Örmény királyok krónikáit, melyek a királyi levéltárban őriztetnek"

Tehát Tiridatész kétségtelenül létezett, hiszen ő vésette fel a feliratot.

Arszákra pontosabban származására is van egy érdekes részlet, az oszlop feliratának tanúsága szerint Arszák heftalita volt.

"Mar-Ibas Katina. Armenia őstörténelmének most már nem egyetlen kútfője, mellette áll a nisibi felirat. Agathangelos, ezen felirat szerzője, ismerte kétség kivül a királyi könyvtárban őrzött Mar-lbast, de ismert és használt ugyanott létezett más kútfőket is, innen van, hogy adatai világosabbak és határozottabbak amazénál, észlelhető az különösen ott, hol az Arsacida királyi-ház eredetéről szól; a feliratban t. i. Arszak, a róla elnevezett dynastia alapitója, euthalita hun királyfinak lenni mondatik, miről a többi örmény kútfők hallgatnak, jóllehet a parthus Arsacidáknak a Chus-Hunokkali azonságáról és a királyi házak rokonságáról eléggé tanúskodnak , mi a nisibi feliratnak magyar régészeti szempontból rendkívüli fontosságot kölcsönöz."

Mivel Önt nálam felkészültebbnek gondolom, érdekelne, hogy vajon a szakma tud-e erről az oszlopról és szövegéről, vagy az Lukácsyn kívül nem jutott el máshoz, esetleg a nyugati tudomány nem is tud erről a forrásról. Vagy tud, de az idők során valamiért hiteltelenné vált? Lehet valaki egyszerre parni és heftalita? Köszönöm, 178.48.177.1 (vita) 2016. november 3., 13:17 (CET)

Megtisztelő a bizalom, azonban azt kell mondanom, hogy a pártusokkal különösebben nem foglalkoztam idáig. A cikk azt állítja, hogy az újabb kutatások alapján feltételezik Trdat nemlétét. Erre önmagában az oszlop és a felirata sem bizonyíték, hiszen megsemmisült és csak másolatban maradt fenn. A szöveg egyébként a Trdat név említésével sem lesz egyértelmű, hiszen ha Arsak fivére Trdat nem létezett, akkor azt írhatta az általunk II. Trdat néven ismert lázadó pártus herceg is. Nem tudok állást foglalni az ügyben. – LA^pankuš 2016. november 4., 09:45 (CET)

Mint mindig, ha nem áll rendelkezésre elegendő adat, illetve híreink ellentmondásosak, találgatni vagyunk kénytelenek. Ezt teszik az írástudók is hasonló helyzetben. Az összes feltevés közül, mely e tárgyban született, leginkább ez tűnik hihetőnek: Tirdad, avagy görögösen Tiridatész az avarok egyik fejedelme volt. Miután Parthia királyává koronázták, az iráni gyökerű Arsak (görögösen Arszakész) nevet vette fel. Utódai valamennyien a királyi család nevét is viselték.

Örmény források – az ötödik században vagyunk – az avarokat gyakorta kusánoknak is szólítják, mivel avarjaink ez időben nevezettek korábbi birtokain éltek, s pénzérméiken stb. is kusánoknak címezik magukat. Kínai források ugyanekkor a jüecsi címet aggatják rájuk, mert ők a kusánokat elsősorban e néven ismerték. Nyugati forrásokban pedig – királyuk címe után – kidarita néven is emlegetik az avarokat.

Miután Közép-Ázsiát megszállták a heftalitáknak nevezett törökök, az avarok csatlakoztak a hunok szövetségéhez, illetve a heftalitákhoz. A történetírók pedig – mit tehettek mást – avarjainkra ráaggatták a hun és a heftalita megszólítást is. Miként a magyarokat is nevezték szabaroknak, onoguroknak, türköknek, fekete bolgároknak stb. Tegyük hozzá, nem alap nélkül. Jebusaeus ^vita 2016. november 10., 11:25 (CET)

@Jebusaeus: Nem ehhez a tárgyhoz tartozik, de hadd kérdezzem meg, hol található a fekete bolgár említés? Ez ugyanis csont nélkül beleillik az eddigi magyar származáselméletembe, de nem találkozam még ezzel a névvel. – LA^pankuš 2016. november 10., 11:47 (CET)