Vita:Gestaltpszichológia
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Pszichológiai műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Jól használható | Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nagyon fontos | Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Partmoso (vita), értékelés dátuma: 2017. június 6. | |||
| |||
Gestaltpszichológia a szócikk címének helyesírása helytelen, a szótagszám szabály felülírja az egybeírás szabályt, hat szótag felett kötőjel kell. Azért a gyakorlat is számít, google keresővel egybeírva vagy kötőjellel írva volt 381 találatom, külön írásra ill. kötőjellel való írásra volt 4010 találatom. A google azt ájánlja, hogy keressük így: Gestalt pszichológia, s akkor bejön a 4010 külön írott és a kötőjelesek. Helyes lenne Gestalt-pszichológia címet írni. Szerencsére van utaló erről a helyes változatról, így a mienk nemcsak a 381-ben van benne, hanem a 4010-ben is, de ha kötőjellel írjuk, akkor is benne lesz mindkét találati sokaságban.– Mártiforrás 2008. december 11., 14:55 (CET)
- A helyesírással kapcsolatban megkérdeztem a helyesírási szakértőinket. Lásd az alábbi választ. Cassandro
Ħelyőrség 2008. december 11., 14:57 (CET) - Tudom, hogy megkérdezted.– Mártiforrás 2008. december 11., 17:36 (CET)
Lehet, hogy naiv a kérdés, de miért nem nevezzük egyszerűen és magyarul alaklélektannak, ahogy a bevezetőben is szerepel? – Tomeczek 
Słucham! 2008. december 11., 17:45 (CET)
- Ezt javasoltam mindjárt a hallgatónak, de igen nagyon tiltakozott, ők tudják, én még mint tanár-szakos alaklélektant tanultam:-) De az régen volt.
Üdv! Két részválasz:
- a hat szótag feletti kötőjelezés kizárólag hármas összetételektől indul, a kéttagú összetételek (ilyennek minősül a gestaltpszichológia is, minthogy a pszichológia egyik felét sem használjuk önállóan) százezer szótaggal is egybeíródnak. Lásd részletesebben: 6 : 3-as szabály.
- az alaklélektan nagyon rokonszenves név, a kérdést szerintem leginkább az döntheti el, hogyan szokás inkább nevezni. Erre nézvést a szakirodalom az irányadó. Aki tudja, mondja meg, mivel találkozni gyakrabban, alaklélektannal-e avagy gestaltpszichóval, és az legyen az elsőrendű cím. Bennó
fogadó 2008. december 11., 18:03 (CET)
- Google keresővel Alaklélektan csak 1400 találat, egyébként az, alaklélektan. A megtalálhatóság szempontjából tökéletes, nekem, mint könyvtárosnak ez a legfontosabb, egybe vagy külön, vagy kötőjellel, ezért "nem ontom a vérem", a megtalálhatóság meg megvan.– Mártiforrás 2008. december 11., 19:32 (CET)
Én ugyan csak a művészettörténeti szakirodalomból tudok kiindulni, de abban eddig mindig alaklélektan vala. (ebben a témában pedig nem keveset olvastam) Én az átnevezést javasolnám a magyarra. SLüzzenet 2008. december 17., 20:01 (CET)
Bühler és Külpe[szerkesztés]
Az alábbi két mondat érthetetlen és értelmezhetetlen. Normálisan, érthetően meg kellene fogalmazni ahhoz, hogy szócikkbe kerülhessen.
Bühler a pszichikai folyamatok elemi jelenségeinek vizsgálata helyett a teljes pszichikai élmény vizsgálatára ösztönözte kutatótársait azon az elven, hogy az egész mindig több, mint az elemek (alak stb.) összessége. De hogy az első mondat és ez a különös egészlegesség szó erre utalna-e, dunsztom nincs. A Külpe-mondat kapcsán tippem sincs.
„Karl Bühler német pszichológus vizsgálta az alaki minőségeket, ő azonban az egészlegességet egy aktív erőfeszítés eredményének tartotta. Oswald Külpe mutatott rá arra, hogy néhány szellemi tevékenység, mint a döntés és kétség, képek nélkül is megjelenhet.”