Vita:Egyedi-palota

Benczúr-ház

Miért Ház, és nem -ház a megnevezése? A hasonló épületek elnevezése kötőjeles! Pl.: Lendvai-ház, Rósa-ház, Raffay-ház stb. JSoos ^vita 2017. szeptember 11., 23:48 (CEST)

Mert ennek Benczúrhoz csak annyi köze van, hogy az utca neve az lett. Voxfax ^vita 2017. szeptember 11., 23:52 (CEST)

Valszeg ez már nem -ház, hanem egy szervezet, művelődési, kulturális, Benczúr-házról nevezett. Tehát nem az épületről van szó, hanem a benne telepedett szervről, csak erről pont nincs szó a szócikkben. Ha épület akkor -ház, ha a intézmény, akkor Ház. – Sepultura^P's.box 2017. szeptember 11., 23:59 (CEST)

Itt egy épületről van szó, nem egy szervezertről. Az hogy egy utcáról, az építettőről, vagy az építőről kapta a nevét mindegy szerintem. JSoos ^vita 2017. szeptember 13., 14:05 (CEST)

Akkor olvasd el a forrásul szolgáló honlapot! http://www.benczurhaz.hu/949-Háztörténet „Rendezvény, kiállítás, tánctanfolyam, terembérlet stb. Az intézmény fenntartója a Magyar Posta Zrt.” Az épület az Egyedi-palota amelyben az intézmény székel, igaz a szócikkből ezek nem derülnek ki. – Sepultura^P's.box 2017. szeptember 26., 07:05 (CEST)

Esetleg próbáld így értelmezni: http://kulturpart.hu/2008/05/30/annyi_a_benczur-haznak „Megszűnhet júliusban a Benczúr Ház, miután a Magyar Posta július 1-jével megszünteti a közművelődési intézményt működtető alapítvány támogatását. A közművelődési intézmény a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszakának gyakorló helye, de működik itt egy könyvtár és egy zeneművészeti szakközépiskola is.” – Sepultura^P's.box 2017. szeptember 26., 07:16 (CEST)

@Sepultura: A forrás valóban egy intézmény honlapja, és én nem is annak az írásmódját kifogásolom, hanem ennek a szócikkét, amely a bevezetőben deklarálja, hogy ez a szócikk egy épületről szól, a korábbi Egyedi-palotaról, amely műemlék és egy intézménynek ad helyet. Tehát egyértelműnek kellene lennie a kötőjeles írásmódnak!!! De ha az épületről van szó, akkor miért is nem Egyedi-palota a szócikk neve??? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője JSoos (vitalap | szerkesztései) 2017. október 2., 14:13 (CEST)

Azóta megint van gazdája: „2010-ben a Magyar Posta Zrt. újonnan kinevezett vezérigazgatója úgy döntött, hogy egy ilyen gazdag hagyományokkal rendelkező intézet nem mehet a feledés homályába. … A második és a harmadik emelet a Postamúzeum (Budapest) új helyszínéül szolgál, amely 2012. október 9. óta fogadja a látogatókat (www.postamuzeum.hu).” Csak végig kell olvasni. Voxfax ^vita 2017. szeptember 26., 07:23 (CEST)

@JSoos: Én értem. Sepultura^P's.box 2017. október 2., 14:23 (CEST)

@Voxfax, Sepultura: Az intézmény nevéről átnevezem a szócikket az épület nevére, mivel a szócikk erről szól. A Postás Művelődési Központ, Posta Művelődési Ház, Benczúr Ház, Benczúr-ház, Benczúr Palota ahogy a forrásokban szerepel mind az intézményre vonatkozik, a műemlék neve pedig helyesen az Egyedi-palota. JSoos ^vita 2017. október 27., 14:57 (CEST)

Túl terjedelmes idézet bemásolva

Mivel az alábbi szöveg túlzott méretű a jelenelegi Wiki-szabályok alapján - viszont a szerzői jog nem tiltja ilyen terjedelmű idézet bemásolását -, ide másoltam a műszaki leírásból származó idézetet, amely könnyen elérhető marad, ha valaki vállaja a megfelelő tömörségű/méretű átfogalmazását.

„Főhomlokzata sóskúti, ill. kolozsmonostori kő, patinázott ónöntvény díszítésekkel. Szimmetrikus, hét tengelye közepén nyílik az egyenes záródású, kőkeretes, kovácsoltvas, üvegezett kapu, zárókövén ónból öntött koszorú és füzérdísz. Két oldalán 3-3 egyeneszáródású alagsori, illetve földszinti ablak. Első emelete 1+3+1 tengelyes, a két szélső tengelyben egy-egy enyhe rizalitként kiülő, fejezetes lizénák által keretezett ónöntvény szemöldökdíszes, egyeneszáródású ablak. Középen a homlokzat síkjából visszalépő erkély két oszloppal, fejezeteiken ónöntvény díszítmények, köztük vas erkélykorlát. Az erkélyről 3 magas, egyeneszáródású ajtó nyílik a díszterembe. Az erőteljes kiülésű osztópárkány felett a 3. szint héttengelyes, a két szélső tengelyben egy-egy keskenyebb, egyeneszáródású ablak, előttük vaskorlát, mellettük kétoldalt egy-egy ónból öntött puttófigura, felettük mélyített faltükörben patinázott ónöntvény füzérdíszek. A három egyeneszáródású középső ablak felett is hasonló díszek a mélyített faltükörben. A tojásléccel díszített erőteljes kiülésű főpárkány kiképzése egyszerűbb, mint ami a Der Architekt 1899-es számában megjelent képen látható, azóta a díszvázák eltűntek. Udvari homlokzatát historizáló, copf építészeti tagozatok díszítik, a szinteket erőteljes kiülésű osztópárkányok tagolják. Az alagsor és a magasföldszint homlokzatain a rövidebb oldalak 3 tengelyesek, középen félköríves átjárónyílásal, ill. kapuval, a kapu mellett mindkét oldalon az alagsorba vezető, üvegezett vasajtó. A hosszabb oldalakon 5-5, vasráccsal ellátott, egyenes záródású ablak látható a vízszintesen sávozott lizénák között. Az első emeleti homlokzatok átalakítás nyomait mutatják. eredetileg itt is 3, ill. 5 tengelyes homlokzatok voltak, falsávok között ülő, félkörívesen záródó, záróköves, köténydíszes ablakokkal, ill. a télikert acél-üveg szerkezetű építménye a negyedik oldalon. A két sarok zárterkély beépítése és egyes ablakok átalakítása az 1930-as átépítéskor történt. A második emelet homlokzatai is 5, ill 3 tengelyesek, falsávok között ülő egyenes záródású ablakokkal. Kerti, vakolatarchitektúrával díszített homlokzata erőteljesen átalakított. Középtengelyében felülvilágítós, üvegezett vaskapu. A többi nyílászáró egyenes záródású. Földszintjén a kaputól balra három ablak, jobbra egy, majd a rizalitként kiugró, utólagosan beépített terasz. Az 1. és 2. emeleten három tengelyes középrizalit, a középső tengely előtt ívesen kiugró, kazettás üvegfal, mellette mindkét szinten egy-egy ablak. Az első emelet előtt végighúzódó terasz, kővázás oszlopok között öntöttvas korláttal. A középrizalit mellett a homlokzat mindkét szinten kéttengelyes, a második ablakai előtt öntöttvas korlátú erkély. Manzárdtető ablakokkal. A kertben téglányalakú melléképület és szabadtéri színpad, mögötte copf díszítésű, kőszobortalapzat, mellette palmettás díszű kőedény.”

– Műemléki leírás

--Linkoman ^vita 2021. szeptember 17., 11:02 (CEST)