Vita:Csontos halak
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt az Állatok műhelye érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Bővítendő | Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nélkülözhetetlen | Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Andrew69. (vita), értékelés dátuma: 2009. november 29. | |||
| |||
Szerintem: csontoshalak. --SyP 2006. április 28., 12:03 (CEST)
Igazad van, hiszen a páncélos őshalak (Placodermi) is csontos halak, de nem Csontoshalak (Osteichthyes), viszont ha taxonként és nem jelzős szerkezetként tekintünk rá akkor következetesen nagybetűvel kellene írnunk. Hufnagel Levente 2006. április 28., 12:14 (CEST).
User:Adam78 nyelvészettel foglalkozó wikis szerint User vita:Syp#re: ndszertani kategóriák: „A magyar nevek valóban kisbetűsek, hiszen nem tulajdonnevek, nem bizonyos egyedekre utalnak. (A latin nevek szerintem hagyományosan maradhatnak nagybetűsek.)” De most kinyitottam próbából egy lexikont, és ott is a magyar taxonneveket kisbetűvel, a tudományos nevüket pedig nagy kezdőbetűvel írják. SyP 2006. április 28., 12:20 (CEST)
OK. Én is megnéztem néhányat, ebben is igazad van. Hufnagel Levente 2006. április 28., 12:28 (CEST).
FIGYELEM!!Azt hiszem, egyértelmű, hogy a csontos halak(csakúgy, mint a porcos halak) a GERINCESEK osztályába tartozik. A halak gerincesek.– Aláíratlan hozzászólás, szerzője Gorogo13 (vitalap | szerkesztései)
És ki állította ennek az ellenkezőjét? Módosítás előtt legalább a mondatot végig kell olvasni! Stewe 
Feedback 2010. február 20., 19:53 (CET)
Az Osiris-féle Helyesírás a növény- és állatnevek külön- és egybeírásáról[szerkesztés]
Az OH. olyanról tud, hogy
- csontos halak (különírva, 578. o.),
- valódi csontoshalak (az utóbbi tagja egyben, 1441. o.).
A 138. oldalon (a Tanácsadó részben) a következőket írják:
A növény- és állatnevek. A növény- és állatneveknek a kémiai elnevezésekhez hasonlóan bonyolult külön- és egybeírási szabályaik vannak. Ezeket a következőképpen lehet röviden összefoglalni (szakember számára a részletes szabályozás ismerete szükséges).
Egybeírandók (illetve a helyesírás általános szabályai szerint kötőjellel tagolandók) a nemi, illetve nemzetségnevek (pl. bíborbagoly, Darwin-pinty, kagylós-levéllábúrák, meztelencsiga, százlábú, tiszavirág, vízirigó; aranyeső, árvacsalán, kaliforniaimák, Linné-cserje, nagyezerjófű, nenyúljhozzám, trópusi-tündérrózsa, vörösfenyő), a faji jelző nélküli fajnevek (pl. csilpcsalpfüzike, kékfarkú, mételykóró-levelész, őszapó, rózsalevéltetű, siketfajd, vadászgörény; gólyahír, lopótök, sárgarépa), valamint a főnévi (vagy annak tekintett) faji jelzős fajnevek (pl. arankaormányos, Atlasz-pillangó, bíboratka, herkulesbogár, óriás-fenyődarázs, ökörfarkkóró-csuklyásbagoly, törpekuvik, vándorpatkány; barátszegfű, cigánymeggy, libapimpó, seprűzanót, takarmánylucerna, vándorveronika).
Kötőjellel kapcsoljuk a fenti eseteken kívül az élősködő növényeknél a gazdanövény-előtagot is (pl. borostyán-vajvirág, kakukkfű-aranka).
Különírandók a melléknévi (vagy annak tekintett) faji jelzős fajnevek (pl. amerikai hód, barna varangy, földi rinya, i-betűs aranybagoly, kis patkósdenevér, magyar bucó, szélhajtó küsz, szent galacsinhajtó; arany ribiszke, dússzőrű törpezanót, fogaslevelű bükköny, ragadós muhar, szentendrei rózsa, törpe mandula). Kivétel ez alól néhány hagyományosan egybeírt melléknévi jelző. Állatneveknél például: ál-, arany-, bíbor-, ezüst-, hamis-, közép-, óriás-, remete-, smaragd-, törpe-, vak-, vándor-; növényneveknél például: dísz-, futó-, vad-; illetve a szenvedő értelmű -ó/-ő képzős melléknévi igenévi jelzők. A növénynevek körében mindig melléknévinek tekintendők a következő jelzők: arany, bíbor, cserző, ezüst, fattyú, festő, hibrid, jövevény, karmazsin, kármin, keszeg, korcs, óriás, patyolat, skarlát, törpe, vitéz. Szintén különírandók a fajon belüli egységek jelzős elnevezései (pl. déli lappantyú, feketenyakú bíborcincér, kárpáti kormosfejű cinege, közép-európai örvös rigó, szurokfekete mókus; koloncos lednek, tátrai hölgymál, útszéli turbolya), a fajtanévi jelzős szerkezetek (pl. cigája juh, cornish tyúk, hortobágyi nóniusz ló, komondor kutya, kovácsoltkék galamb, merinó juh).
A nem, illetve nemzetség feletti egységek elnevezései hol egybe-, hol különírandók nyelvtani felépítésüknek, illetve a jelentésváltozás bekövetkeztének megfelelően (pl. bélüregnélküliek, csupaszlégyfélék, egyenesszárnyúak, félmajmok, hátulkopoltyúsak, kovaszivacsok, nappaliaraszoló-félék, remeterákok, tengeriuborkák; bazsarózsafélék, farkasalma-virágúak, kétszikűek, kutyatejalakúak, liliomvirágúak, süllőhínár-alkatúak; de: csontos halak, édesvízi gomolyférgek, farkos kétéltűek, hamis gubacsdarazsak, szélesorrú majmok, valódi mételyek; egyszikű zárvatermők, fali magkezdeményűek, tobozos nyitvatermők). Hagyományosan egybeírandó néhány kategórianév is: csövesvirágúak, forrtszirmúak, lombosmohák, nyitvatermők, sodortszirmúak, szabadszirmúak, vízipáfrányok, zárvatermők.
Adam78 ✉ 2006. május 3., 02:28 (CEST)
Kezdem nem szeretni az OH-t. Mintha nem lenne elég önkényesség a nyelvben, ők mesterségesen is hozzátesznek párat. Miért pont nemzetségtől lefelé változik a szabály!? Ráadásul, a csontoshalakra simán ráhúzható lenne a "hagyományosan egybeírt melléknévi jelző", amennyiben a 130 éves Brehm elég hagyományosnak számít: http://mek.oszk.hu/03400/03408/html/2056.html . Mindegy. SyP 2006. május 3., 09:14 (CEST)
Biztos vagyok benne, hogy ezeknél figyelembe vették a meglévő gyakorlatot, és ha attól el is tértek, csak következetesebbé kívánták tenni. És ami ennél is fontosabb talán: abban is biztos vagyok (mert tudom), hogy a fentieket a biológus szakértőkkel egyeztetve foglalták össze. Egy nyelvész ugyanis nem tudja megmondani, hogy kell írni egy nevet, amíg nem tudja, mit jelent (ezt hívják értelemtükröző elvnek is, l. AkH.11 2. d)), és ez a szaknyelvi alakokra különösképpen igaz. A szabályokat tehát csakis a biológusok segítségével, sőt aktív tanácsadó közreműködésével alkothatták meg. Vagy másik oldalról megközelítve: kivétel csak hagyomány miatt lehet, hagyományt pedig nyelvész nem hozhat létre, csak a társadalom – esetünkben a biológusok társadalma. Adam78 ✉ 2006. május 3., 11:19 (CEST)