Vita:Bay Béla
Új téma nyitása
|
Ez egy életrajzi szócikk. | ||
| Bővítendő | Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Közepesen fontos | Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Andrew69. (vita), értékelés dátuma: 2022. február 23. | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a Sportműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Bővítendő | Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nagyon fontos | Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Andrew69. (vita), értékelés dátuma: 2022. február 23. | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt az Olimpiaműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Bővítendő | Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Közepesen fontos | Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Andrew69. (vita), értékelés dátuma: 2022. február 23. | |||
| |||
Bay Béla-díj[szerkesztés]
„49/2012. (XII. 15.) EMMI rendelet
Hatályos: 2013.01.02 -
IV. FEJEZET
SPORT ÁGAZAT
44. Bay Béla-díj
44.1. A díj a kiemelkedő edzői tevékenység és jelentős nevelő-oktató munka, valamint életmű elismerésére edzők, továbbá a kiemelkedő teljesítményt elérő sportolókat felkészítő sportszakemberek részére adományozható.
44.2. A díj átadására a Magyar Sport Napja (május 6.) alkalmából kerül sor.
44.3. A díjból évente legfeljebb négy adományozható. A díj megosztva is adományozható.
44.4. A díjazott szobrot és az adományozást igazoló oklevelet kap. A szobor fehér carrarai márványoszlopból és az azon elhelyezett portréból áll. A talapzat ezüstözött bronzból „dór oszlop” talpzattal. A díj neve ezüstözött lemezre vésve az oszlop alsó harmadában szerelve. Magassága 260-280 mm, az oszlop 200 mm x 40 mm hengeres márvány, a talapzat 80 mm átmérőjű. A szobor Szabó Géza ötvösmester alkotása.
44.5. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke az illetményalap tizenkétszeresének megfelelő összeg. ”
-- Ulrich von Lichtenstein vita 2013. május 26., 17:48 (CEST)
Pontatlanságok a könyvében[szerkesztés]
Borsody Lászlóról. „Önkezével vetett véget életének 1942-ben.” (29. o.)
Ténylegesen 1939-ben lett öngyilkos.
„Meg kell emlékeznem Rerrich Béláról - jelenleg Svédországban edző -, aki sokat tett a fegyvernem felvirágoztatásáért. Az életnek furcsa igazságtalansága, hogy nem volt tagja egyetlen olyan csapatnak sem, amely akár csak dobogóra is jutott volna .” (86. o.)
1956, Melbourne, olimpiai ezüst, csapatban. Meg egy világbajnoki bronz szintén csapatban. ;-)
Bay Béla - L. Réti Anna: Páston és páston kívül. Bp., 1979
- Ulrich von Lichtenstein vita 2015. február 16., 06:58 (CET)
SPOTI[szerkesztés]
A SPOTI alatt - általában - a M. Kir. Toldy Miklós Sporttanár- és Vívómesterképző Intézetet értik, ami 1925 és 1944 között működött. Aztán volt a Honvéd Sportoktatói Tanfolyam, amit szintén Spoti-nak hívtak és 1948-ban alakult. [1][2]
Bay Béla nem volt tiszt vagy altiszt, így nem végezhette el a régi SPOTI-t. A szocializmus alatt csak 1961-ben indult el újra a vívómesterképzés, és pont Bay volt a tanfolyam vezetője. Szóval, igen nagy valószínűséggel mind a régi, mind pedig az új SPOTI ki van lőve. Viszont egy érdekes részletet találunk Kovács Dénes (2006) könyvében: „Az a furcsa helyzet alakult ki, hogy én mindenféle előképzés nélkül kezdtem el vívómesterkedni. Mivel mindenki ismerte a szakmai előéletemet, a sportvezetés nem csinált belőle problémát. Mikor aztán sorba jöttek az eredmények, egy szép napon Hegyi Gyula, az országos sporthivatal vezetője levelet küldött nekem, melyben a vívómesteri oklevelem volt mellékelve.” (40. o.). Ez valamikor a londoni olimpia után lehetett, ekkor maradt Franciaországban Balogh vívómester (Elek Ilona mestere), és ekkor kezdte el oktatni őt Bay. Később pedig Elek Margit edzője is lett.
Ulrich von Lichtenstein vita 2015. december 15., 14:12 (CET)
- Törölni fogom a vonatkozó részt. -- Ulrich von Lichtenstein vita 2017. november 6., 10:19 (CET)
Töröltem. Javítottam. -- Ulrich von Lichtenstein vita 2018. június 29., 15:16 (CEST)
Vívóiskolák[szerkesztés]
„Attól függetlenül, hogy sem Borsodinak, sem Santellinek nem voltam a tanítványa, mégis jól ismertem az általuk képviselt vívóiskolák főbb jellegzetességeit, mivel az általuk fenntartott vívótermekben gyakran megfordultam nézelődni, sőt tanítványaik közül többet barátomnak is tudhattam.” (Kovács Dénes könyv (2006), 19. o.)
Pontosítás: Borsodynak nem volt saját vívóterme, Bay valószínűleg a MAC vívótermében láthatta az aligazgató tanítványait, ahol oktatott az őrnagy. Santelli tényleg volt saját, jól menő vívóterme.
-- Ulrich von Lichtenstein vita 2017. november 10., 06:24 (CET)
Kamuti[szerkesztés]
„Nyolcvanadik születésnapját ünnepli a kétszeres olimpiai ezüstérmes, világbajnok sebészorvos vívó, Kamuti Jenő. A nemzet sportolójával ’56-os emlékeiről, a tökéletes mozdulatról, a hősök hiányáról beszélgettünk, illetve arról, lehet-e bármi közös a vívásban és egy kórházi műtétben. (...)
– A BVSC-ben vívott, hogyan emlékszik vissza az ott eltöltött időre? – Igazi közösség voltunk. Az edzőm, Bay Béla roppant intelligens és alázatos ember volt, óriási műveltséggel. Mikor megemlítettem neki, hogy nem tudok edzésre jönni az iskolai november 4-i ünnepség miatt, csak annyit mondott, jól van fiam, az iskola az első. Másnap pedig behozott nekem egy könyvet a cári Oroszországról, amiben elolvashattam a lenini ideológia megszületésének valódi okait és történetét. Kettős nevelést kaptam tőle, amit elfogadtam, mert hiteles személyiség volt. Fiatalos volt, ha kellett, káromkodott, és volt benne szenvedély a sport iránt. Erdélyi földbirtokos családból származott, ’35-ben áttelepült Magyarországra, ’36-ban már magyar színekben indult az olimpián. Aztán a háború alatt embereket bújtatott, amiért később meghurcolták.
– Ma a magyar férfi tőr szakág nem túl sikeres. Bay Béla sikerének titka miben rejlett? – Azt az iskolát vallotta, hogy addig kell csinálni egy mozdulatot, amíg az nem lesz tökéletes. Volt, hogy akár százszor is elismételtünk egy-egy mozdulatot. Úgy gondolta, a vívás kiegészítő sportja a vívás, hiszen ha egy zongoraművész este koncertet ad, a játék előtt skálázik és bemelegíti az ujjait. A vívásnak is az tesz jót, ha gyakorolják. Szerintem a mai vívás hibája az, hogy nagyobb százalékban hibás a végrehajtott akció. Mi tízből kétszer szúrtunk mellé. A pontosság gyakorlását ma valahogy elhanyagolják, nem tartják fontosnak az edzők. Egyszerűen nem hiszem el, hogy nincs tehetséges tőröző, olyan, mint kardozó és párbajtőröző. Ez egyértelműen az edzők hibája.” [3]
-- Ulrich von Lichtenstein vita 2017. november 13., 12:28 (CET)
Pap Jenő[szerkesztés]
„– Szerencsésnek tartja, hogy Bay Béla volt a mestere?
– Nekem rengeteget jelentett. Nála az volt a lényeg, hogy a kulcsakciókat maximális precizitással és gyorsasággal kellett végrehajtani. És a tusokat abból a nyolc-tíz akcióból kellett adni, amit „belőttünk”. Amit ha éjszaka felébresztenek, akkor is végre tudok hajtani. Nem mindenkinek feküdt a Bay-stílus, sokan otthagyták, mert nem bírták a kemény, monoton munkát. A százötvenedik kitörésnél is azt mondta: „Lassú.”” [4]
-- Ulrich von Lichtenstein vita 2018. február 18., 15:59 (CET)
Edzésnapló[szerkesztés]
„Újabb részlet a szóban forgó jelentésből: ,,A válogatott kerettagok szakmai ellenőrzésére többféle intézkedést tettünk. Bevezettük – szovjet tapasztalatok alapján – az egyéni edzésnaplókat, amelyeket októbertől [1951] kezdve minden sportolónak vezetnie kell.” [...]
– Szüts János és a többi kolléga dohogott – idézte fel Bay Béla. – Mi szükség van edzésnaplóra? Vívásban ez képtelenség… –Ti vagytok a hülyék, mondtam nekik, vegyétek elő Gellér Frédi bácsi vívókönyvét (a Honvéd Sportoktatóiban tanított, és ott volt velünk a tankönyve), és írjátok ki az összes akcióit. Mindennap valami mást. Kérlek szépen, ez így ment egy darabig, mígnem egyszer lejött ellenőrizni szegény Csanádi Árpád, a későbbi kiváló sportdiplomata, s engem hívott a 101-es szobába. Foglalj helyet! – mondta. – Te miért nem oktatod sohasem az Elek Csibinek a kontrakvart ütéssel bevezetett kontrakörzést, körszúrást? Ültem, mint hülye a széken, és hirtelenjében nem tudtam mit válaszolni. De észrevettem, hogy az edzésnapló előtte van, és nyilván nem írtam be ezt az akciót. És ekkor belém bújt a kisördög, mert azt feleltem: Nézd, Árpád, Elek Csibi olyan versenyző, akinek az olimpia előtt újat tanítani már nem lenne szabad. Ugyanis nem tud beidegződni. Neki a megszokott dolgait kell csinálnia, nem a kontratempót. – Ja, az más… Na most ebben az a vicc, hogy fogalma sem volt arról, mi a kontratempó.
Emlékeztettem rá két évvel később, hogy milyen dialógus zajlott le Helsinki előtt közöttünk, de nem értette a humort. Nagyon elkomolyodott. Vagy a saját hülyeségére jött rá?” Kő András: Az utolsó ,,emberszabású” nyári olimpia (2002)
-- Ulrich von Lichtenstein vita 2018. június 30., 16:33 (CEST)