Vita:Anyag (fizika)
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Fizikaműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Vázlatos | Ez a szócikk vázlatos besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a Csillagászati műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
|
Ez a szócikk témája miatt a Kémiaműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Bővítendő | Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Szaszicska (vita), értékelés dátuma: 2009. április 8. | |||
| |||
Térfogat, fermionos anyag[szerkesztés]
Az első sort az angol wikiből vettem, de nem vagyok benne teljesen biztos. Esetleg ha egy hozzáértő megnézné... Gergo 2006. január 23., 14:57 (CET)
A bevezető rész elnevezési szokását én is így ismerem. Viszont nem tudom mit jelent az, hogy az anyagnak van térfogata. Az elektron kiterjedésére csak egy maximumot tudunk, pontszerűként kezeljük. Persze az állapotfüggvénye a tér nagyobb részében nem nulla, atomban pl. egy atomnyi térrészben. -- Árpi (Harp) ✎ 2006. január 31., 12:06 (CET)
Térfogatot szerintem a hatáskeresztmetszeten keresztül lehet definiálni. De ha úgy gondolod, vedd ki a cikkből a térfogatos részt. --Gergo 2006. január 31., 15:53 (CET)
- Akkor az elektron térfogata sokkal kisebb, ha neutrínó közelít hozzá, mint akkor, ha pozitron? Egyelőre nem törlöm, bár semmitmondónak találom. Valahogy erről a témáról sokkal nehezebb írni, mint az antianyagról :-( -- Árpi (Harp) ✎ 2006. február 1., 13:15 (CET)
- Megadom magamat, tényleg nincs értelme. Nyugodtan vedd ki. Viszont el sem tudom képzelni, hogy milyen irányban kellene/lehetne bővíteni a cikket. --Gergo 2006. február 1., 13:28 (CET)
Egy anonim bővítése[szerkesztés]
Itt kezdődik.
Más - főképpen az ősi felfogások szerint - az anyag a Föld elemmel azonos. Dinamikája az őt felépítő és fenntartó őselemek dinamikájából fakad, így gyanús, hogy ezek az idő szekezetéből fakadóak. Pontosan az működteti az anyag dinamikáját, amit az ezzel a kérdéssel foglalkozó matematikusok rendszeresen felfedeznek, és rendszeresen el is dobnak az eredményeikből. Ez nem más, mint az a félelmetes időhurok, ami lehetővé teszi a megszámlálhatóan végtelen tartósságot és dinamikát. Az is gyanús, hogy minden elektronnak saját protonja van. Erre utal az EPR (Einstein-Podolsky-Rosen) jelenség, ahol az információ terjedéséhez nem kell idő. Az anyag dominánsan balos örvényű, ameddig az antianyag jobbos. Előbbi csak a térben, utóbbi csak az antitérben maradhat fenn tartósan. Ezért nem találunk antianyag galaxisokat. Ez nem jelenti azt, hogy nem is létezhet ilyen. Terünk jobbos örvényű, és félspinű. (J.A.Wheeler) A fény és az anyag az alternatív világképekben többnyire nem egymásba alakulásból keletkeznek, hanem totálisan külön létezők. A fény a Levegő elemmel azonos. (Ez csak a korai materialista torzításban jelent gázkeveréket, ami sok félreértéshez vezetett). Charon (Párizs) vizsgálatai azt mutatatták ki, hogy a protonok belsejében fény van. Anihiláció esetén ennek a jelentős mennyiségű és kb fél elektrontömegnyi fénynek a kiszabadulása is okozhatja az energia intenzív felszabadulását. Az anihilációnál és a kavitációnál így sérülhet az anyagmegmaradás törvénye.
Itt vágződik.
Ha valaki ért belőle valamit, és hiányzik a szócikkből tegye vissza érthetően megfogalmazva, pontosabb hivatkozásokkal. -- Árpi (Harp) ✎ 2006. január 31., 11:54 (CET)
Tehát az anyag főleg atomokból,kvarkokból és leptonokból épül fel?