Vita:A Kárpát-medence településföldrajza a 13. századig

Ez a szócikk témája miatt a Középkorműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Középkori témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

(Diós)Jenő

Ha az eredeti forrásból megadnád a település azonosítását segítő információkat, akkor segítenék megkeresni.

– Peyerk ^vita 2009. szeptember 19., 11:58 (CEST)

Török Sándor Századok (1982) i.m. 995-1057 old., Kartográfia Történelmi Világatlasz 107. oldal II. térkép, Győrffy György, Kovács László, Veszprémi László (szerk.). Honfoglalás és nyelvészet. Budapest: Balassi K. (1997): ebben Kiss Lajos: Korai magyar helynévtípusok. A település neve ereditileg Jenő, aztán Diósjenő, aztán Diós, ma pedig Gherla. Ennyire egyszerű.

L András^{Itt megtalálsz} 2009. szeptember 19., 12:17 (CEST)

Nem, egyáltalán nem egyszerű. Az a település ugyanis, aminek a magyar neve Diós, románul nem Gherla (és természetesen magyarul sem), viszont az a település, ami románul Gherla, az magyarul nem Diós. Ez sajnos nem segíti, hanem szinte lehetetlenné teszi a település azonosítását. A település beazonosítása akkor sikeres, ha megtaláljuk a megfelelő belső linket.

Márpedig a Gherla cikk, ami Szamosújvárra irányít át (helyesen), nem felel meg az általad leírtaknak: nem falu, hanem jelentős város, és nem hívták Diósnak vagy Jenőnek vagy Diósjenőnek.

Abból tehát, amiket a források írnak, még nem azonosítható a keresett település. Van más adat?

– Peyerk ^vita 2009. szeptember 19., 23:30 (CEST)

Még mindig nem annyira bonyolult. Az atlasz nem azonosítja a 10. századi Jenőt más településsel (és a Dióst is csak zárójelben teszi mellé). Következésképp ezen Jenő helyén ma jelentéktelen település van, és Gherla csak a hozzá legközelebbi ma is lakott nagyobb település. L András^{Itt megtalálsz} 2009. szeptember 20., 00:01 (CEST)

Megtaláltam: Szamosjenő a mai neve, Szamosújvár és Válaszút között féltávon egy mellékút mentén. És van még egy irodalom: Makkai István az Erdély történetében is felsorolja. L András^{Itt megtalálsz} 2009. szeptember 20., 00:21 (CEST)

Na így járok, ha nem vagyok a saját könyvespolcom közelében... A falu 1907-ig Kisjenő néven szerepelt, a Szamosjenő nevet pedig csak a községnevek törzskönyvezése során kapta. A Diós előtagot nem lelem, de az nyilván korábbi forrásokból származik.

Viszont Szamosújvárral (Gherla) összefüggésbe hozni csak egy amerikai könyvben lenne elfogadható, mi bátran írhatunk úgy cikkeket, hogy a legapróbb, legeldugottabb erdélyi falut is pontosan be tudjuk azonosítani :)

A belső linket megcsináltam, amíg szegény faluról nincs önálló cikk, addig szokás szerint ahhoz a községhez redir, amelyikhez tartozik, hiszen ott van az egyetlen említése a WP-ban.

– Peyerk ^vita 2009. szeptember 20., 09:15 (CEST)

Fajszot is beazonosítottam. Viszont Várad és Bihar sehogy nem illik a sorba, nem bírom elképzelni, miféle területet próbálnak körülhatárolni ezekkel a településekkel. A Dés-Fajsz vonal nagyjából É-D irányú Erély szívében, Bihar és Várad viszont az Alföld peremén van egymáshoz közel. Egyszerűen nem látom, mit akar "körül"-rajzolni ez a lista.

– Peyerk ^vita 2009. szeptember 20., 09:30 (CEST)

Köszi. Az igazság az, hogy kissé felületes voltam Szamosújvár esetében (és nélküled úgy is maradt volna), Makkai írja, hogy ennek közelében van, én meg valahogy ezt úgy vettem le, hogy azonos vele. A lista azt a körzetet próbálja néhány településsel leírni, amit az e szakaszba beillesztett térképre is rátettem (amelyiknek az a képaláírása van, hogy az első honfoglalók településkörzete. L András^{Itt megtalálsz} 2009. szeptember 20., 19:39 (CEST)

Allap

Célszerűbb volna ezt a nagyszabású, és gondolom nem rövid átalakítást inkább allapon intézni. Hm? Bennó^fogadó 2009. szeptember 19., 11:59 (CEST)

Válaszok

re Benno: 90%-ban készen van. Nem hiszem, hogy allapra kéne tenni. L András^{Itt megtalálsz} 2009. szeptember 19., 12:17 (CEST)

13. század

Van valami különösebb oka annak, hogy pont a 13. századig tart a sztori? A tartalmát elnézve ugyanis (ami irdatlan hosszú) a "szokásos" történelmi felosztások szerint lenne érdemes tagolni. – Vince ^blabla :-) 2009. szeptember 19., 17:57 (CEST)

Az az egy különösebb oka van neki, hogy a tatárjárás volt az az esemény, ami az addigi településfejlődést derékba törte és más irányba lökte. A városfejlődés szakadatlan folyamatát legfeljebb egy helyen, a hun korban lehetne megszakítani, de annak nincs értelme (sztem). A 13. századdal a téma egy korszaka zárul, ebből a szempontból majdnem mellékkérdés-számba megy mondjuk a honfoglalás. Sőt a többi korszakhatárt sem követik a településfejlődés elemei. L András^{Itt megtalálsz} 2009. szeptember 19., 18:09 (CEST)

Ahham, ezt nem tudtam. Nem lehetne valahogy a bevezetőben is leírni ezt? (voltakébb más nem is nagyon kéne oda) – Vince ^blabla :-) 2009. szeptember 20., 21:55 (CEST)

Sarmizegethusa (később Colonia Ulpia vagy Ulpia Traiana, Várhely) - korábbi dák fejedelmi központ

A Sarmizegetusa Ulpia Traiana ( római tartományi székhely ) az nem egyenlő Sarmizegetusa Regiaval ( dák erődítmény, vallási és politikai központ ). A két vár 40-45 km.-re fekszenek egymástól, előbbi Várhely ( rom. Sarmizegetusa ) közelében, utóbbi Gregyiste ( rom. Grădiştea de Munte ) település közelében a szászvárosi hegyekben van. Üdv. H laca ^vita 2010. május 23., 01:32 (CEST)