Vigh Albert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen XXLVenom999 (vitalap | szerkesztései) 2020. június 13., 13:36-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.

Vigh Albert, névváltozat: Vig Bernát (Poroszló, 1864. május 28. – Budapest, 1946) építész, az országos ipari és kereskedelmi oktatási tanács előadó titkárja, iparoktatási főigazgató.

Életútja

Középiskoláit Egerben, a műegyetemet Budapesten végezte, ahol 1888-ban építészeti oklevelet nyert és kineveztetett asszisztensnek a műegyetem középítészeti tanszékéhez, ahol 1896-ig működött. Közben 1894-ben a kereskedelmi miniszter által megbízatott Ausztria, Német- és Franciaország iparoktatási intézeteinek tanulmányozásával és 1895-ben a szegedi állami fa- és fémipari szakiskolát szervezte. 1896-ban a kereskedelmi miniszter iparoktatási miniszteri biztosi minőségben főigazgatói hatáskörrel ruházta föl. 1899-ben megkapta az iparoktatás főigazgatójának címét. Mint műépítész többször nyert díjat. Önállóan tervezett több vidéki városban iskolákat és kórházat. Résztvett 1897-ben a brüsszeli és 1900-ban a párisi nemzetközi kiállítás szakoktatási csoportjának rendezési munkálataiban, ahol aranyérmet kapott. Tagja volt a szegedi Dugonics Társaságnak; a Magyar Iparművészeti társulat választmányi, végrehajtó- és zsűri-bizottságának tagja. 1926-ban vonult nyugdíjba.

Több évig főmunkatársa volt a Magyar Iparoktatás c. szakfolyóiratnak.

Munkái

  • Népszerű építéstan. Budapest, 1894. (Iparosok Olvasótára I. 2.)
  • Magyarország iparoktatásának története az utolsó száz évben… (Budapest, 1932).

Források

További információk

  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.