Vargyas Endre

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Bizottmány (vitalap | szerkesztései) 2020. november 22., 06:33-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Élete)
Vargyas Endre
Született1842. december 3.
Kapuvár
Elhunyt1913. március 31. (70 évesen)
Budapest
Nemzetiségemagyar
HázastársaVargyasné Petz Vilma
GyermekeiVargyas Tivadar
Foglalkozásakirályi tanácsos,
királyi tanfelügyelő,
újságíró
A Wikimédia Commons tartalmaz Vargyas Endre témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kapuvári Vargyas Endre (Kapuvár, 1842. december 3. – Budapest, 1913. március 31.) királyi tanácsos, királyi tanfelügyelő, újságíró.

Élete

Apja hajdúhelyes birtokos volt Rábaközben (ősei a török világban mint várhajdúk védelmezték Kapuvárt; Vargyas György és János 1666. november 17-én címeres nemes levelet kaptak). A gimnáziumot Győrött végezte. Szülei az V. osztályból beadták a kisszemináriumba; az érettségi vizsga letétele után a nagyszemináriumban teológiát is hallgatott. A magyar alkotmány helyreállításával, abbahagyta a teológiát, Pestre ment jogot hallgatni, közben egy évig nevelő volt gróf Batthyány Géza családjánál. A családdal együtt sokat utazott Európában, járt a német, a bajor, a francia és az olasz földön, valamint Svájcban is. 1869. március 3-án Sopron vármegye aljegyzőjének választották meg. 1871. december 8-án királyi másod-tanfelügyelőnek nevezték ki Győr, Komárom és Esztergom vármegyék területére, ahol 16 évig működött; 1876-tól a külön tankerületté vált Győr vármegye tanfelügyelője lett. 1887-ben Veszprém vármegyébe; tíz évi itt működés után pedig 1897-ben Esztergom megyébe helyezték át.

1884-ben kapuvári előnévvel ő, valamint Jenő, Tivadar, Endre nevű fiai magyar nemességet nyertek. Címerük: „Egy álló, négyszer osztott vitézi pajzs, az első, vörös osztályban nyitott könyv, azon jobbról balra egy arany toll van fektetve; a második, kék osztályban egy aranyszínű, ágaskodó griff áll, jobbjában három vörös rózsát tartva; a harmadik, kék osztályban egy ezüstszínű hullámos szelemen [pólya] van, fölötte egy, alatta két aranyszínű, hatágú csillag látható; a negyedik, vörös osztályban zöld talajon egytornyú, ezüstszínű vár áttört kapuval áll. A pajzs fölött koronázott nyílt lovagsisak nyugszik, jobbról vörös-ezüst, balról kék-arany foszlányokkal. A sisak koronájából jobbjában három vörös rózsát, baljában vas lándzsát tartó, aranyszínű griff emelkedik ki.”[1] 1898-ban királyi tanácsosi címet nyert.[2]1905. január 1-jén nyugalomba lépett és ezután Budapesten a tudománynak élt. Neje Petz Vilma, egyik fia Vargyas Tivadar plébános.

Írásai

Népies elbeszélései, költeményei, tanügyi és vegyes cikkei a következő közlönyökben jelentek meg: Katholikus Néplap (1864-67. elb.), A Hon (1868.), Pesti Napló (1869.), Sopron (1871.; ez volt az első magyar lap Sopron megyében, melynek egyik megalapítója és szerkesztője is volt); Győri Közlöny (1872-87., ennek 15 évig főmunkatársa és több évig „Vas Borona” néven szerkesztője is volt); 1883-ban kiadta a Győrmegyei Tanegyletet, melynek összes cikkeit egymaga írta; írt a Néptanítók Lapjába (cikkek, költ.), a Budapesti Hírlapba (1882-1907., 1906. 296. sz. A Sibrik-család), a Nemzeti Iskolába, a Vasárnapi Ujságba (1891.), a Veszprém, Esztergom és Vidéke, Esztergomi Lapokba. Negyvenöt év alatt több mint kétezer cikke jelent meg.

Álnevei: Kapuvári (a Kath. Néplapban 1864.), Andor Deák, Vas Borona (a Sopronban), Tüske; jegye: nyilas jegy (a Győri Közlönyben).

Munkái

  • Rábaközi Vőfélköszöntések. Győr, 1864. (2. kiadás. Bpest, 1888.).
  • Szívhangok, vagy újévi, név- és születésnapi s egyéb alkalmi üdvözletek kötött és kötetlen alakban. Győr, 1865. (Nagy Antallal).
  • Gyöngyök Pázmány Péter összes műveiből. U. ott, 1867. (és Veszprém, 1869. Pázmány Péter életrajzával.)
  • A magyar szabadságharc története 1848-1849. Pest, 1867. Szövegrajzokkal. (2. bőv. kiadás. U. ott, 1879. 32 füzetben, 207 képpel. Németül: Kolbenheyer Ferenc ford. U. ott.)
  • Andor Deák köszöntőkönyve, nagy és kis diákok számára. Pest, 1871. (1910-ig nyolc kiadásban.)
  • A győri tankerület népiskoláinak egy évi haladása 1873-ban. Győr, 1874.
  • A győrvárosi elemi iskolák tanügyi állapota 1873-ban. U. ott, 1874.
  • Emléklapok a győri gazdasági kiállításról. U. ott, 1874.
  • Népiskolai tankönyvek. Győr, 1876-78. Két rész. (I. Természetrajz 2. kiadás 1880., 3. k. 1884. II. Magyarok története. Kapcsolatban a világtörténelem nevezetesebb eseményeivel. Korszaki képekben. 2. kiadás. 1879. U. ott.)
  • Magyarok története. Tekintettel a mívelődés fejlődésére. Mindkét nembeli tanuló ifjúság számára és magánhasználatra. U. ott, 1877.
  • Évkönyv a győrvidéki gazdasági egyesület 20 évi működéséről. U. ott, 1879.
  • Elemi népiskolai tankönyvek, osztott elemi népiskolák számára. Bpest, 1884-1910-ig. Bpest. Magyar Nyelvtan. Három rész (I. 18 kiadás, II. 10 kiadás, III. 9 kiadás I. ott)
  • Földrajz. Győr. 1883. (Elemi népiskolai tankönyvek II. 1910-ig tíz kiadás Pesten.)
  • Magyarok története. Győr, 1882. (Elemi népiskolai tankönyvek II. 1910-ig tíz kiadás Bpesten).
  • Természettan. U. ott, 1910-ig négy kiadás. (Elemi népiskolai tankönyvek III.).
  • Természetrajz. Győr, 1883. (Elemi népiskolai tankönyvek IV. 1910-ig 16 kiadás. Bpesten).
  • Magyarok története tanítóképző- és polgári iskolák számára. Bpest, 1886. (1899-ig öt kiadás).
  • Győr város és Győr megye földrajza. Győr és Pannonhalma alaprajzával és Győr megye térképével. U. ott, 1887.
  • Köszöntők és üdvözletek családi és iskolai ünnepekre. U. ott, 1887.
  • Abécé és olvasókönyv. Győr, 1888 (eddig 3. kiadás).
  • Az ember nevelői. Értekezés. U. ott, 1888.
  • Veszprém vármegye földrajza, térképpel. Veszprém, 1889.
  • Népszerű természettan, a m. kir. földmíves iskolák számára; a m. kir. földm. miniszter által első helyen 300 frttal jutalmazott pályamű. Bpest, 1891.
  • Az Olcsó Iskolakönyvtárban, falusi, egytanítós osztatlan népiskolák számára. Budapesten 1894-től 1910-ig megjelentek: Magyar nyelvgyakorló. (Hét kiadás), Számolókönyv. (Négy kiadás); Földrajz, (Nyolc kiadás); Magyarok története. (Hét kiadás); Természetrajz. (Nyolc kiadás), Természettan. (Hét kiadás); Gazdaságtan. (Hét kiadás); Alkotmánytan. (Hét kiadás); Egészségtan (Hat kiadás); Iskolai köszöntők. Bpest, 1894.
  • Vegytan a polgári leányiskolák számára. Veszprém, 1898.

Népiskolai tankönyvei közül a Földrajzot, Magyarok történetét és Természetrajzot szlovák nyelvre; a Magyarok történetét németre s a fiumei iskolák számára olaszra is lefordították. Iskolai tankönyvei, összesen 154 kiadásban és 242 változatban új lenyomatban, pedig több mint három millió példányban terjedtek el az ország különböző iskoláiban.

Jegyzetek

Források

További információk

  • Győri Életrajzi Lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Győr Városi Könyvtár, 1999.
  • Győri életrajzi lexikon. 2., átdolg. kiadás. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, 2003.
  • Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vargyas_Endre&oldid=23277256”