Varga Bálint (irodalomtörténész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Gyurika (vitalap | szerkesztései) 2019. július 13., 08:41-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Varga Bálint
Született1856. június 23.
Szentleányfalva
Elhunyt1943. szeptember 16. (87 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
GyermekeiVarga Endre Gábor
Foglalkozásaíró,
irodalomtörténész,
bölcseleti doktor,
pedagógus
SablonWikidataSegítség

Varga Bálint (Szentleányfalva, 1856. június 23.Budapest, 1943. szeptember 16.)[1] író, irodalomtörténész, bölcseleti doktor, református főgimnáziumi tanár.

Élete

Varga István és Kecskeméti Julianna fia. A gimnáziumot Hódmezővásárhelyen, az egyetemet Budapesten végezte. 1880-ban letette a tanári, 1885-ben a doktori vizsgát. 1882-84-ben a budai reáliskolánál nyert alkalmazást, 1884-től 1893-ig a budapest-vidéki tankerületi főigazgatóság tollnoka volt és azonfelül több fővárosi iskolában tanított. 1893-96-ban a debreceni református főgimnázium tanára volt. 1896 szeptemberétől a budapesti református főgimnáziumban működött és a magyar- és francia nyelvet adta elő. 1922-ben vonult nyugalomba. Halálát szívgyengeség, végelgyengülés okozta. Felesége Szirbik Vilma volt.

Irodalmi működését a Gazette de Hongrienál kezdette (1881-82), melyben Madách Ember tragédiáját is közlé francziául; írt a Fővárosi Lapokba (1882. Iduna emlékezete); az Orsz. Tanáregylet Közlönyébe (1882-85), a Budapesti Szemlébe (1884-85. Boileau két szatirája, ford.); az Ország-Világba (1894. költ.). sat.

Munkái

  • Le Sage, A sánta ördög. Ford. Bpest, 1883. (Olcsó Könyvtár 161.).
  • A franczia nyelv és nemzet megalakulása. U. ott, 1884. (Kül. ny. az Egy. Philologiai Közlönyből).
  • Franczia beszédgyakorlatok. Pozsony, 1896.
  • Sillabaire Française. Bevezetés a franczia nyelvbe. Írta Ploetz Károly; átdolgozta. 8. jav. és bőv. kiadás. U. ott, 1897. (9. jav. és bőv. k. Bpest, 1903.).
  • Német olvasókönyv középiskolák számára. I. rész. A gymn. III. és reáliskolák I. és II. osztályai használatára. U. ott, 1897. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1898.).
  • Szószedet Schiller Wilhelm Tell cz. drámájából. U. ott, 1904. (Praeparatiók a német remekírókhoz 1.).
  • Szószedet Goethe Hermann und Dorothea cz. külföldi elbeszéléséből. U. ott, 1904. (Praeparatiók 2.).
  • Marot Kelemen első francia protestáns zsoltárénekszerző élete és költészete. Bp., 1931.
  • Idősb Valois Margit angoûlèmei hercegnő navarrai királynő élete és írói működése (tanulmány) Bp., 1932.
  • Szenci Molnár Albert, a magyar zsoltárénekszerző élete és írói működése (tanulmány) Bp., 1932.

Jegyzetek

  1. Halálesete bejegyezve a Bp. XIV. ker. állami halotti akv. 1027/1943. folyószáma alatt.

Források