Vajrépa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A vajrépa (Brassica rapa subsp. rapa var. majalis), fehér répa, (egyes területeken májusi répa) a tarlórépa egy korai vetésű, zsenge, fehér héjú változata.[1][2]

Vajrépa
Vajrépa
Vajrépa
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Core eudicots
Csoport: Eurosids II
Rend: Keresztesvirágúak (Brassicales)
Család: Káposztafélék (Brassicaceae)
Nemzetség: Brassica
Fajcsoport: Brassica rapa
Faj: B. rapa var. rapa var. majalis
Tudományos név
Brassica rapa var. rapa var. majalis
L.

Termesztése[szerkesztés]

A vajrépát február végén – március elején kell 20–25 cm-es sortávolságban, egymástól 10–15 cm-re elvetni és 6-8 hét múlva szedhető. Jól terem agyagos, homokos és humuszos talajokban is. Tápanyag- és vízigénye viszonylag magas.[2]

Felhasználása[szerkesztés]

A fehér változat az őszi fehér-lila fajtákhoz hasonlóan az ókor óta termesztett kultúrnövény. A burgonya elterjedése előtt nagyon fontos termény volt. Gazdag a különböző vitaminokban, ásványi anyagokban, fehérjében. A héj viszonylag magas arányban tartalmaz mustárolajokat, ezért nyers fogyasztás esetén célszerű meghámozni. A vajrépa levelei a spenóthoz és a sóskához hasonlóan nyersen és főzve is felhasználhatók. A levélnyél felhasználása a spárgához hasonló. A gumó nyersen, főzve és savanyítva is fogyasztható.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Zöldségtermesztők kézikönyve|Digitális Tankönyvtár (hu-HU nyelven). www.tankonyvtar.hu. (Hozzáférés: 2018. március 16.)
  2. a b Terebess konyhakert – Vajrépa. terebess.hu. (Hozzáférés: 2018. március 16.)
  3. Czifray, István: Czifrey István, szakács mester, magyar nemzeti szakácskönyve : magyar gazda aszszonyok szükségeihez alkalmaztatva. Vasváry, Gyula. 6. megbővített kiad. 1985. ISBN 9632920007  

Források[szerkesztés]