VIA CoreFusion

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
VIA Luke processzor

A VIA CoreFusion egy alacsony fogyasztású x86-os processzorcsalád, amelyet a VIA Technologies gyártott 2003-tól. A CoreFusion processzorok magukban foglalják a northbridge-et, a grafikai feldolgozóegységet és egy ISA vagy V-Link[1] síninterfészt (V-Link csak a „Luke” és „John” modellekben). Ezek a processzorok nem ténylegesen valódi egylapkás rendszerek (SOC-ok), mert valójában ezek a chipek csak egy kupak alá lettek helyezve egy nyáklapra, és valódi tranzisztor szintű integráció nem történt,[2] pusztán fizikailag egymás mellé telepítették a részegységeket a kupak alatt. A fő processzor ezekben a Centaur Technology x86-kompatibilis processzormagja.

A CoreFusion platform háromféle változatban készült: „Mark”, „Luke”, „Luke-Lite”. 2005-ben tervbe vették a „John” nevű modellt, ami nem jelent meg.

Fejlesztés[szerkesztés]

Bár a CoreFusion koncepciót először a 2003-as CeBIT-en jelentették be, 2005-ig tartott, mire az első termékek elérhetővé váltak. A CoreFusion platform két fő modellből és három termékből áll, bővítését tervezték, de az nem valósult meg.

Mark[szerkesztés]

A Corefusion Mark modell 2003. március 12-én jelent meg. A processzor magja a VIA C3 Nehemiah mag egy változata, emellett VIA ProSavage CLE266 northbridge vezérlőt és az S3 Graphics ProSavage4 grafikai feldolgozóegységét tartalmazza. Támogatja a 133 MHz-es SDRAM-ot.

A CoreFusion Mark a sorozat legkisebb modellje, amely egy VIA C3 processzort (Nehemiah+ processzormagot) kombinál egy VIA Apollo PLE133T northbridge-el. Ez a kombináció támogatja a PC133 SDRAM-ot és egy ISA buszt (a VT82C686B southbridge-en keresztül). Ez az ISA busz különösen fontos az ipari alkalmazásokban, ahol speciális mérőkártyákat és csatolt berendezéseket használnak. A grafikus képessége azonban átlag alatti a régebbi Twister-T grafikus megoldás miatt. Különösen a 2D képességek, például a képernyőkimenet hardveresen gyorsított forgatása nem támogatottak.

Jellemzők
  • Processzormag: Centaur Technology Nehemiah+ (C3 mag, SMP)
    • L1 gyorsítótár: 64 + 64 KiB (adat- és utasítás)
    • L2 gyorsítótár: 64 KiB
    • Utasításkészlet-kiterjesztések: MMX, 3DNow!, SSE, PowerSaver 3.0
    • Biztonsági jellemzők: VIA PadLock motor, RNG, AES
  • Tokozás: BGA686 (686 érintkezős HSBGA, hőelosztóval, felületre szerelhető, 42 × 57 mm)
  • Front-side bus: 133 MHz
  • Magfeszültség (VCore): 0,9-1 V
  • Energiafogyasztás (TDP): 6 W és 8 W
  • Első kiadás: 2003. március 12.
  • Órajelfrekvenciák:
    • Mark: 533, (800), 1000 MHz[3]

Luke és Luke-Lite[szerkesztés]

A Corefusion Luke 2005. március 8-án jelent meg. A processzor mag a VIA Eden-N típuson alapul, VIA CN400 northbridge-t és az S3 Graphics Unichrome Pro grafikai feldolgozóegységét tartalmazza. Támogatja a max. 400 MHz DDR SDRAM.

A Corefusion Luke-Lite majdnem azonos a Luke-kal, az egyetlen különbség, hogy az integrált northbridge-t egy VIA CN333-asra cserélték. Ez 333 MHz-re korlátozza a memória maximális sebességét (szemben a „Luke” 400 MHz-es sebességével.)

A grafikai hiányosságot a Luke modellben nagyrészt kiküszöbölték. Az integrált VIA CN400 northbridge a VIA UniChrome Pro grafikus maggal sokkal jobb grafikus képességekkel rendelkezik. A fő processzor továbbra is a VIA C3 Nehemiah+ processzormagja. Ebben a CoreFusion-változatban azonban a módosított southbridge-kapcsolat miatt leváltották az ISA-buszt: a PCI busz helyett ebben már a VIA V-Link elnevezésű buszát használják, és emiatt a VT8231-től kezdődően egy VIA Southbridge szükséges, amely már nem nyújt ISA-támogatást. Ugyanakkor ezekben a modellekben a DDR-SDRAM is használható, akár DDR/400-ig (ahol az effektív órajel 400 MHz).

Jellemzők

John[szerkesztés]

A Corefusion Johnról kevés adat ismert: a VIA egy 2005-ös, útitervet tartalmazó dokumentumában jelent meg róla kevés információ.[6] A jelek szerint a Luke utódjaként tervezték, és a tervezett funkciók között szerepelt volna DDR2 támogatás, hardveres WMV9 dekódolás és HD audio támogatás. Nem ismert, hogy ez az eszköz megjelent-e valaha, de valószínűleg a VIA C7-es mag valamelyik változatát használta volna (mivel a VIA elvesztette a C3-as sorozat gyártásához szükséges licenceket.)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A V-Link egy northbridge – southbridge összeköttetést biztosító sínrendszer (busz) a VIA processzorokban. 133 MHz-es órajellel működik, sebessége eléri az 530 MBps-t.
  2. https://cpumuseum.jimdofree.com/museum/cyrix-via/via-corefusion/
  3. CPU World M
  4. CPU World L
  5. CPU World LL
  6. VIA CoreFusion™ Platform – Mark/Luke (angol nyelven) (pdf) pp. 1–10. VIA Technologies, 2005. február. [2021. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. március 28.)

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a VIA CoreFusion című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Ez a szócikk részben vagy egészben a VIA CoreFusion című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]