Cyrix III

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cyrix III
Gyártás 2000 feb. – 2001
Gyártó VIA Technologies
Max CPU órajel 350 – 700 MHz
FSB sebességek 100 – 133 MHz
Gyártás technológia méret 0,18 µm, 0,15 µm
Architektúra x86
Magok nevei Joshua,
Samuel (C5A),
Samuel 2 (C5B)
Foglalat Socket 370
Tranzisztorok száma 8,8 millió

A Cyrix III egy x86-kompatibilis Socket 370 foglalatú CPU. A VIA Technologies jelentette meg 2000 februárjában. A VIA röviddel ezelőtt vásárolta meg a Centaur Technology és a Cyrix céget. A Cyrix III magok ennek a két cégnek a tervein alapulnak.

CPU magok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Joshua[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Cyrix III CPU-k előzetes szériája a 22 millió tranzisztort tartalmazó Joshua magon alapul, amelyet a Cyrix tervezett.[1]

Ez a CPU egy tipikus Cyrix tervezésű eszköz: szuperskalár, spekulatív végrehajtású, nagy órajelciklusonkénti utasításszámú (magas IPC) processzor, viszonylag alacsony órajelekkel. Saját kialakításai előnyeinek kihangsúlyozására a Cyrix egy „P-Rating” elnevezésű értéket használt az órajel helyett. A processzor egy javított lebegőpontos egységet kapott az elég gyengén teljesítő 6x86/MII sorozatban szereplő helyett.[2] Mikor a csip az elbírálók elé került, a súlyozott integer/lebegőpontos telesítménye ennek ellenére elég alacsonynak bizonyult a konkurenciával összehasonlítva. Az a tény, hogy a Cyrix 6x86-os vonal mindössze i486-kompatibilis és nem 100%-ig Pentium-kompatibilis, megerősítette a negatív benyomást a bemutatkozáskor.

Samuel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel a Joshua mag vegyes eredményt mutatott fel a hőtermelés, magméret és teljesítménybeli jellemzők terén, a VIA szinte azonnal átváltott a 11 millió tranzisztort tartalmazó Samuel magra, amely a Centaur Technology tervezése.[3] A Samuel mag egy egyszerűbb kialakítás, mivel a WinChip processzorok termékvonalába tartozik, tulajdonképpen ez a ki nem bocsájtott WinChip 4-es processzor. A Samuel nagyobb órajelekre volt tervezve, L1 gyorsítótára is nagyobb (L2 gyorsítótára nincs), és kisebb csíkszélességű technológiával volt gyártható.[4] Bár a Cyrix III ezen verziójának teljesítménye még mindig elmaradt a konkurens Intel és AMD csipek teljesítményétől, a fogyasztását hatékonyan használta ki és tranzisztorszáma feleannyi volt, mint a Cyrix alkotásáé.[4][5]

A VIA elvetette a sokat kritizált „P-Rating” teljesítményindexet, és a Samuel processzortól kezdve visszatért az órajel-alapú osztályozáshoz.

Samuel 2[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Samuel 2 mag a Samuel mag revíziója. A Centaur Technology tervezőcsapata lapkára integrált 64 KiB L2 gyorsítótárat adott a kialakításhoz és 150 nm-es gyártási folyamatra váltottak. A változtatások megnövelték az órajelenkénti végrehajtást, csökkentették a fogyasztást és növelték az órajelstabilitást is.[5]

Átnevezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A VIA Cyrix III típust később átnevezték VIA C3-ra, mivel már nem a Cyrix technológián alapult.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. VIA Cyrix III, CPU Scorecard, October 8, 2005.
  2. Loki.Joshua, Ars Technica, accessed May 11, 2007.
  3. Witheiler, Matthew. [1] The New VIA Cyrix III: The Worlds First 0.15 Micron x86 CPU], Anandtech, January 5, 2001.
  4. ^ a b De Gelas, Johan. Cyrix III, An Alternative Approach, Ace's Hardware, August 6, 2000.
  5. ^ a b Poluvyalov, Alexander. VIA Cyrix III (Samuel 2) 600 and 667 MHz, Digit Life, accessed May 12, 2007.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Cyrix III című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]