Vöröstölgy

Vöröstölgy
Vöröstölgyek őszi színpompája
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida) Rend: Bükkfavirágúak (Fagales) Család: Bükkfafélék (Fagaceae) Nemzetség: Tölgy (Quercus) Faj: Q. rubra
Tudományos név
Quercus rubra L.
Szinonimák
Quercus borealis
Elterjedés

Vöröstölgy a Duke Island Park botanikus kertben (USA, New Jersey). Méreteit jól érzékelteti a mellette álló kerékpár

Őszi levelek és makkok

A vöröstölgy (Quercus rubra, Quercus borealis) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a bükkfafélék (Fagaceae) családjába, azon belül a tölgy (Quercus) nemzetségbe tartozó fa.

Elterjedése

Észak-Amerika keleti felén egészen Kanada déli vidékeiig erdőalkotó. Nyugat-Európa parkjainak kedvelt díszfája.

Jellemzése

30–35 m magasra nőhet, a hazai tölgy fajoknál gyorsabban. Koronája nagy, telt, gömbös. Ezüstszürke kérge eleinte viszonylag sima, idővel mélyen barázdált. Ágai vaskosak, vörösesbarna vesszői simák. Hosszúkásan tojásdad rügyei világosbarnák, a csúcsuk hegyes, a rügypikkelyek széle rányomottan szőrös.

Húsz cm hosszú, 15 cm széles Levelei mélyen karéjosak, a korona felső részén osztottak (az osztatok szálkásan fogazottak). A felszínük sima, sötétzöld, fonákjuk világosabb, az érzugokban barna szőrcsomós. A levélnyél 2–3 cm hosszú. Lombja ősszel vörösesbarnára vagy élénkvörösre színeződik, erről kapta a nevét.

Sárgászöld porzós barkái áprilisban nagy csomókban csüngenek a zsenge hajtásokon; a rövid nyélen lógó termős virágok a levelek hónaljában rejtőznek.

A lapos kupacsú, 3 cm-es, fényes makkok két év alatt érnek be.

Források

• Fák honlapja
• D. More – A. Fitter: Fák. Fürkész Könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1986. p. 112.