Udvari bolond (film)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Udvari bolond
(The Court Jester)
Rendező Melvin Frank
Norman Panama
Producer Melvin Frank
Norman Panama
Műfaj musicalfilm
Forgatókönyvíró Melvin Frank
Norman Panama
Főszerepben Danny Kaye
Glynis Johns
Basil Rathbone
Angela Lansbury
Operatőr Ray June
Vágó Tom McAdoo
Gyártás
Gyártó Dena Enterprises
Ország  USA
Nyelv angol
Időtartam 101 perc
Költségvetés 4 millió dollár
Forgalmazás
Forgalmazó Paramount Pictures
Bemutató 1956. január 27.
Bevétel 2,2 millió dollár
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap

Az Udvari bolond (eredeti cím: The Court Jester) egy 1956-ban bemutatott romantikus zenés filmkomédia, a főszerepben Danny Kaye, Glynis Johns, Basil Rathbone és Angela Lansbury. A filmet közösen írta és rendezte Melvin Frank és Norman Panama.

Danny Kaye-t alakításáért a legjobb férfi főszereplőnek járó Golden Globe-díjra jelölték.

A film költségvetése 4 millió dollár volt, ez 1955 őszén a legdrágább vígjátékká tette.[1][2] A film mindössze 2,2 milliós bevételt ért el a bemutatás évében és következő tavasszal.[3] Azóta a tévés hálózatok kedvelt darabja.

2000-ben az Udvari bolond a 98. helyen állt az Amerikai Filmintézet „100 év... 100 nevetés” listáján. 2004-ben a filmet az amerikai Kongresszusi Könyvtár kiválasztotta megőrzésre az Egyesült Államok Nemzeti Filmregiszterébe, mint „kulturálisan, történelmileg vagy esztétikailag jelentős alkotás”.

Cselekménye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A középkori Anglia erdeiben a gazdagokat elpáholó, a szegényeket segítő, Robin Hood-típusú szabadcsapat a jogos trónörökös csecsemőre vigyáz. Köztük van Hubert Hawkins is (Danny Kaye), aki bár szeretne fegyverrel harcolni, de fő feladata, hogy a gyermek szárazdajkája legyen. Azonban fontos megbízást kap: a csecsemőt titokban el kell juttatnia a királyi udvarba, mert számítanak rá, hogy az erdőben megtámadhatják őket. A csecsemő bal fenekén egy jellegzetes anyajegy van, ami királyi származását bizonyítja, ezt a királyi udvarban felfedve bizonyíthatják származását. Hawkins szokásos feladata az anyajegyet felfedni a szabadcsapat tagjai előtt, hogy azok kifejezhessék tiszteletüket az igazi királynak.

A megbízást felettesével, egy női kapitánnyal, Jeannel (Glynis Johns) hajtja végre. Hawkins öreg borárusnak öltözik, a gyermeket egy üres hordóba rejtik. Útközben Roderick király emberei kifaggatják őket arról, hogy nem láttak-e egy gyermeket az erdőben. Hawkins lassan, öregember módjára lekászálódik a kocsiról, majd nagyotthallást mímelve válaszolgat. A kapitányáról azt állítja, hogy az unokája és süketnéma. A nő pillanatnyi habozás nélkül rögtönzött jelbeszéddel válaszol az „öregnek”, akinek szavait a tenyerével „olvassa le”. Hawkins majdnem elárulja magát, amikor a kihallgatás végén fiatalos lendülettel felugrik a kocsira.

Roderick király azt szeretné, ha lánya, Gwendolyn hercegnő Sir Griswold of MacElwainhoz menne férjhez, a lány azonban hallani sem akar róla, hogy szerelem nélkül házasodjon. Mikor a dadájára, Griseldára terelődik a gyanú, hogy ilyesmivel telebeszélte a lány fejét, a király ki akarja végeztetni, azonban a lány a történet során többször alkalmazott szófordulattal védi meg, mert azt mondja az apjának, hogy „ha egy haja szála meggörbül, leugrom a legmagasabb toronyból”, így az apa kénytelen visszavonni a szándékát. Griselda ugyanis azt jósolta a lánynak, hogy az igaz szerelmet meg fogja találni valakiben, aki a várba érkezik. A lány halállal fenyegeti, ha nem így lesz.

Roderick Griswold és csapatai segítségével akar lecsapni az erdőben bújkáló szabadcsapatra, melynek vezetője a titokzatos „Fekete Róka”.

A király házassági terve Lord Ravenhurst számára hátrányos lenne, mert elveszthetné kiváltságos helyzetét, így felbérel egy orgyilkost (John Carradine), aki udvari bohócnak öltözve a király közelébe tud jutni, és az útban lévő személyeket, a király tanácsadóit el tudja tenni láb alól. Az orgyilkos balszerencséjére az erdőben találkozik Hawkinsszal és a kapitánnyal (immár megszokott ruhájukban) és ők meglátják a kínálkozó alkalmat, amivel észrevétlenül bejuthatnak a várba, így a kapitány leüti a bohócot, Hawkins pedig magára ölti a ruházatát, és „Giacomo, a királyok bolondja, bolondok királya” néven a királyi várba utazik az igazi Giacomo lovaskocsijával. Feladata egy beépített emberrel találkozni (akit füttyjelekkel fog megtalálni), és a segítségével ellopni egy kulcsot, amivel ki lehet nyitni a palotába vezető titkos alagutat, amin a szabadcsapat észrevétlenül a várba osonhat és ott átvehetik az irányítást. A csecsemő királyt Jean, a kapitány viszi tovább a várba, azonban a király emberei útközben elfogják, mivel szép lányokat gyűjtenek a lovagi torna alkalmára.

Jean éppen csak át tudja adni a gyermek kosarát a beépített embernek, aki sehogyan sem tud Hawkins közelébe férkőzni, mert mindig elküldik.

Griselda élete akkor lesz biztosabb, ha valaki udvarolni kezd a hercegnőnek, ezért Griselda hipnotizálja Hawkinst, hogy udvaroljon Gwendolynnak. A hipnózisból egy csettintés ébreszti fel, amikor éppen Jeannel találkozik. Mivel a királynak megígérte, hogy kiválasztja a legszebb lányt a kínálatból, a király azt hiszi, hogy Jean az, ezért a szobájába viszi, hogy jobban megismerkedjenek. A lány azonban azzal bújik ki a közelebbi ismeretség alól, hogy azt mondja a királynak, a rokonsága egy szörnyű betegségben meghalt, és a kór ragályos, érintéssel terjed. Jean azonban meg tudja szerezni a folyosó kulcsát, amiért jöttek, mert azt a király a derekára tűzve hordja.

Ravenhurst találkozik Hawkins-szal, akit Giacomónak (vagyis orgyilkosnak hisz, akit korábban már felfogadott). Hawkins kitérő válaszokat ad neki a megbízásra vonatkozóan. Ugyanakkor Griselda három udvaronc poharába saját elhatározásából mérget adagol, amitől azok azonnal meghalnak. Ravenhurst azt hiszi, hogy Giacomo intézte el őket...

Nemsokára megérkezik Sir Griswold, akit a király a lányának szánt. Ő azonban nyíltan megvallja, hogy nem megy hozzá, mert a bohócot szereti. Griswold többször pofon üti Hawkinst a kesztyűjével, és csak azért nem hívja ki párbajra, mert a bohóc nem nemesember.

Ravenhurst egyik emberétől arról értesül, hogy akit ő Giacomónak hitt, az szélhámos. Ravenhurst gondolkodóba esik, mivel az ál-Giacomo eddig teljesítette az utasításait, ugyanakkor az is lehet, hogy ő a nevezetes „Fekete Róka”? Mindenesetre, ha az ál-Giacomo (vagy a „Fekete Róka”) meghal, ő jól jár, ezért az tanácsolja a királynak, hogy léptesse elő lovaggá a bohócot, így az kiállhat harcolni (és mivel gyakorlatlan, minden bizonnyal meghal).

Ez a királynak is kapóra jön: ha Sir Griswold párbajban szabályosan legyőzi a bohócot, a lánya kénytelen hozzámenni Sir Griswoldhoz. A bohócot egy gyorsított eljárás keretében egy napon belül kiképezik lovaggá (hiszen hőztetteket kell végrehajtania, például legyőzni egy vadkant: a próbán ezt egy malaccal helyettesítik, hogy ne legyen gond belőle).

A hercegnő ugyanakkor ismételten halállal fenyegeti a dadát, ha a bohócnak baja esik, Griselda ezért a lovagok előtt álló két kupa egyikébe mérget tesz, és egy bonyolult versike segítségével kioktatja Hawkinst, hogy melyik kupában van a méreg. Hawkins nem tudja megjegyezni a mondókát, ráadásul kihallgatják őket, így Griswold is megpróbálja memorizálni, hogy melyik kupából kell innia. Még bonyolítja a helyzetet, hogy az egyik kupa időközben eltörik, így a mondóka is módosul... Végül a király nem tartja szükségesnek, hogy a kupákat kiürítsék, így a méregivás elmarad...

Jean kinyitja az alagút ajtaját, és segítséget kér a Fekete Rókától, hogy helyettesítse Hawkinst, azonban az alagút egy része beomlott, így felnőtt férfi nem tud benne közlekedni. Hawkins azonban a történet elején alacsony emberkéket ajánlott a Fekete Róka figyelmébe, így azok segítsége most hasznos lehet.

A lovagi torna előtt Hawkins páncéljába kisebb villám csap, így az felmágneseződik. Talán emiatt, vagy csak szerencséje van, végül legyőzi Sir Griswoldot, de a hagyományokkal ellentétben nem vágja le a fejét. Griswold hamarosan távozik az embereivel együtt.

A törpék az alagúton keresztül haladva megérkeznek a kastélyba, és észrevétlenül stratégiai pozíciókat foglalnak el a nagyteremben.

Ravenhurst felfedi, hogy Hawkins és Jean árulók, ezért elfogják őket. Mielőtt azonban a király ítélkezhetne felettük, akcióba lépnek Hawkins pártfogoltjai, és kimentik szorult helyzetéből. A király katonáit sorban leütik és egy katapulttal a tengerbe hajítják.

Ravenhurst megtámadja Hawkinst egy karddal, de mivel a hercegnő szokásos kérésének megfelelően Hawkins nem halhat meg, Griselda ismét hipnotizálja és bátrabbá teszi. Hawkins nagyszerűen vív, azonban időnként elmúlik a hipnózis és visszatér régi énje, amikor valaki (többször ő maga) csettint az ujjával. Végül Ravenhurst is a katapultra és onnan a tengerbe kerül.

Griswold a csatazajra visszatér az embereivel, de Hawkins ekkor felfedi előtte és a többiek előtt a csecsemő anyajegyét, így mindenki (az addig „király” címet bitorló Roderick is) elismerik őt királyuknak. Hawkins a csecsemőt a trónra ülteti. Griswold és Gwendolyn egymásba szeretnek.

Díjak és elismerések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Amerikai Filmintézet elismerése

  • 2000: „100 év... 100 nevetés” listáján a 98. helyre sorolták be.

A filmben elhangzó dalok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • "(You'll Never) Outfox the Fox" (szöveg: Sammy Cahn, zene: Sylvia Fine)
  • "My Heart Knows a Lovely Song" (szöveg és zene: Sammy Cahn & Sylvia Fine)
  • "Pass the Basket" (szöveg: Sammy Cahn, zene: Sylvia Fine)
  • "Where Walks My True Love?" (szöveg: Sammy Cahn, zene: Sylvia Fine)
  • "Maladjusted Jester" (szöveg és zene: Sylvia Fine)
  • "Life Could Not Better Be" (szöveg és zene: Sammy Cahn & Sylvia Fine)
  • "I Live to Love" (szöveg: Sammy Cahn, zene: Sylvia Fine - a filmből kimaradt, de a film zenei albumán rajta van)

megjegyzés: Sylvia Fine Danny Kaye felesége

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Danny Kaye Summary
  2. Turner Classic Movies. Notes for The Court Jester
  3. Robert Osborne. On-air comments for The Court Jester airing March 15, 2008.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a The Court Jester című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.