Torosz edesszai nagyúr
Torosz edesszai nagyúr (? – Edessza, 1098. március 9.) örmény nemes, bizánci hivatalnok, 1094–1098 között Edessza uralkodója.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Az örmény származású Torosz a bizánci udvar egyik magas rangú, „kuropalatész”[1] című hivatalnoka volt; valószínűleg ezzel is magyarázható, hogy az ortodox vallást gyakorolta. 1094-ben az örmény nemes visszafoglalta a korábban egy török törzsfő által bevett Edessza városát. Torosz ekkor I. Maliksáh szeldzsuk szultán hűbérese volt; de a város elfoglalása után nyomban megkísérelte azt saját uradalmának nyilvánítani. Ebben a fellegvárba beszállásolt török és örmény katonák voltak segítségére, a település nemessége ugyanis tiltakozott az önkényuralom ellen.[2] Torosz edesszai nagyúrként megszilárdította hatalmát, és még a kilikiai örmény állam széthullása után is képes volt független maradni. A török helyőrséget kikergette a városból, amit így teljes mértékben az ellenőrzése alá vonhatott.[1] A bizánci császárok bizonyos fokig elismerték uralmának törvényes mivoltát; a környező török uralkodókat pedig az edesszai nagyúr ügyes politikával játszotta ki egymás ellen. A danismend törökökkel szemben segítségül hívta Alphilag törzsfőt, akit később megöletett.[3] Az örmény és a muszlim lakosságra egyaránt magas adókat vetett ki, tovább fokozva népszerűtlenségét. Steven Runciman történész többször is megemlíti, hogy Torosz edesszai nagyúr feleségül vette Gábor melitenei nagyúr egyik leányát.[4][5]
A folyamatos török támadásoknak azonban sem gazdagságával, sem ravasz külpolitikájával nem tudott huzamosabb ideig ellenállni, ezenfelül erőszakos kormányzási módszerei és idegen vallása miatt alattvalói is rendszeresen lázadtak fel ellene. Emiatt 1098-ban az edesszai nagyúr a keresztes lovagokhoz folyamodott segítségért. A városba hívatta az örményekkel már korábban is rokonszenvező Baudouin de Boulogne frank nemest, Bouillon Gottfried egyik fivérét.
Baudouin de Boulogne csak úgy volt hajlandó elfogadni Torosz meghívását, ha a korosodó uralkodó fiává fogadja és örökösévé teszi meg. Az edesszai uralkodó eredeti szándékai szerint mindössze zsoldosként fogadta volna fel a kereszteseket; mindazonáltal gyermektelenségéből fakadóan nem volt örököse, így – nem lévén más választási lehetősége – engedett a frank lovagnak. 1098. február 6-án érkezett meg a keresztes csapat a városba, ahol az uralkodó és a lakosság nagy lelkesedéssel fogadta őket. Torosz nagyúr azonnal törvényes fiává fogadta Baudouin de Boulogne-t az örmény hagyományoknak megfelelően: a frank lovag derékig meztelenre vetkőzött, az örökbefogadó apa egy két emberre szabott inget vett magára, amit ráhúzott a lovagra is, és meztelen mellkasukat egymáshoz dörgölték.[5] E szertartással Baudouin de Boulogne hivatalosan is az edesszai uralkodó törvényes fiává lett; a nagyúr felesége is elismerte őt gyermekeként.
Röviddel Baudouin de Boulogne megjelenése után összeesküvést szőttek Torosz nagyúr ellen. A történészek máig vitatják, hogy fogadott fiának volt-e tudomása a készülődő eseményekről, és ha igen, mekkora szerephez jutott bennük. 1098. március 7-én egy hirtelen megmozdulásként az uralkodó hivatalnokait elfogatták, majd a hercegi palota alá vonultak. A katonaság nem állt ki Torosz nagyúr mellett, fogadott gyermeke pedig a megadást tanácsolta neki. Az uralkodó ezt hajlandó is volt elfogadni azzal a kikötéssel, hogy szabadon távozhat feleségével Melitene városába az ottani örmény fejedelem udvarába. Annak ellenére, hogy Baudouin de Boulogne kezességet vállalt mostohaapja életéért, mégsem hagyták őt elmenni. Mikor a nagyúr ráébredt, hogy tulajdon palotájában tartják fogva, március 9-én az egyik ablakon át próbált megszökni.[3] A város lakosságából összeverődött tömeg azonban elkapta és széttépte.[3] Edessza koronája a nagyúr fogadott fiára szállt, aki felvette az edesszai grófi címet, létrehozva ezzel az első szentföldi keresztes államot.
Jegyzetek [szerkesztés]
Források és irodalom [szerkesztés]
Felhasznált irodalom [szerkesztés]
- Howarth, Stephen. A templomosok titka, ford. Pálvölgyi Endre, Kossuth Kiadó. ISBN 963-09-2872-8 (1986)
- Read, Piers Paul. A templomosok, ford. Majorossy Judit, Gulliver Könyvkiadó Kft.. ISBN 963-92-3212-2
- Runciman, Steven.szerk.: Veszprémy László: A keresztes hadjáratok története, ford. Bánki Vera és Nagy Mónika Zsuzsanna, Budapest: Osiris Kiadó. ISBN 963-379-448-X [1995] (1999)
Kapcsolódó irodalom [szerkesztés]
- Türoszi Vilmos: Historia rerum in partibus transmarinis gestarum (latin nyelven). (Hozzáférés: 2010. január 26.)
- Aacheni Albert: Historia Hierosolymitanae expeditionis (latin nyelven). (Hozzáférés: 2010. január 26.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Az első keresztes hadjárat története (francia nyelven). Templiers.net. (Hozzáférés: 2010. január 27.)
- Az első keresztes hadjárat története (angol nyelven). Crusades-Encyclopedia.com. (Hozzáférés: 2010. január 27.)
- A keresztes hadjáratok középkori forrásai (angol nyelven). Internet Medieval Sourcebook. (Hozzáférés: 2010. január 27.)
| Előző uralkodó: Buzán török törzsfő |
|
Következő uralkodó: I. Balduin edesszai gróf |
