Titus Pomponius Atticus
| Titus Pomponius Atticus | |
| Született | i. e. 110[1][2][3] ókori Róma[3] |
| Elhunyt | i. e. 32 (77-78 évesen)[4][5][2][3] Róma |
| Állampolgársága | római |
| Házastársa | Pilia (i. e. 56 – )[6][7][8] |
| Gyermekei | Attica |
| Szülei | Caecilia
|
| Foglalkozása | |
| Halál oka | mennyiségi éhezés |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Titus Pomponius Atticus témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Titus Pomponius Atticus (néha Caecilius, Kr. e. 109 – Kr. e. 32) római történetíró.
Élete
[szerkesztés]Tehetős római lovag volt, Épeiroszban elterülő hatalmas birtokai jövedelméből élt. Római háza a Quirinalis magaslatán épült.[9] Ő volt Vipsania Agrippinának, Tiberius első feleségének nagyapja.[forrás?] Korának jelentős könyvkiadója és -kereskedője volt. Fő műveként a mára elveszett Liber annalis (’Éveskönyv’) című munkáját tartják számon, amelyben úttörő módon nem pusztán Róma köztörténetét foglalta össze a városalapítástól saját koráig, hanem áttekintette a város társadalmi átalakulásának múltját, főbb irodalmi eseményeit is. Ókori források alapján ismeretes, hogy ezen kívül írt genealógiai munkákat, görög nyelven értekezett Cicero consuli tevékenységéről, s kisebb portrékölteményekben mutatta be korának nagyságait.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Digital Prosopography of the Roman Republic (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. június 29.)
- ↑ a b CERL Thesaurus (angol nyelven). Consortium of European Research Libraries
- ↑ a b c Encyclopædia Britannica (angol nyelven)
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Digital Prosopography of the Roman Republic (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. június 17.)
- ↑ http://www.strachan.dk/family/pomponius.htm
- ↑ Digital Prosopography of the Roman Republic (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. június 10.)
- ↑ Digital Prosopography of the Roman Republic (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. június 10.)
- ↑ Ürögdy 171. o.
Források
[szerkesztés]- Világirodalmi lexikon I. (A–Cal). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1970. 548. o.
- ↑ Ürögdy: Ürögdy, György. Róma. Budapest: Panoráma – Külföldi városkalauzok, 173. o.. 963 243 261 4 (1983)
További információk
[szerkesztés]Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.
