Timokrácia
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
 |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
|
|
Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát. |
A timokrácia olyan állami rendszer, amelyben az anyagi javak arányában részesülnek állampolgári jogokban az emberek.
Szolón Kr. e. 594-ben 4 törzsre vérségi alapon, úgynevezett phülére tagolta Athén lakosságát és az éves jövedelem alapján 4 csoportba sorolta :
- a leggazdagabbak a minimum 500 mérősök, az úgynevezett pentakosziomedimnoszok voltak,
- őket a 300 mérős hippeiszek („lovasok” vagy lovagok),
- a 200 mérős, nehézfegyverzetű hoplitákat adó zeugitészek,
- végül a 200 mérő alatti jövedelemhez jutó thészek (napszámosok) követték.
A fő tisztségekre az első három osztályba tartozók voltak jogosultak. A népgyűlésen (ekklészia)szavazhattak és az esküdtbíróságok munkájában - Szólón intézkedései nyomán - minden szabad polgár részt vehetett. Az esküdtbíróság az ítélkezés az egyszerű polgárok bevonásával zajlott. Az újonnan létrehozott 400 tagú tanács, a bulé tagjai viszont csak a három felső, a legmagasabb tisztségviselők (arkhónok) a legfelső vagyoni kategóriába tartozók közül kerülhettek ki. A politikai jogokat tehát a vagyoni helyzet határozza meg.
Az új államrend nem helyettesítette a régi, nemzetségi alapú phülé-szervezetet, csak vagyoni alapon tagolta a négy fiktív vérségi szervezetet.
 |
Ez a jogtudománnyal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
