Tholdalagi Mihály (erdélyi főúr, 1580 k. – 1642)
Nagyercsei és gelencei Tholdalagi Mihály (1580 körül – 1642. március 24.) erdélyi főúr, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György diplomatája. Felesége gelencei Miháltz Erzsébet.
Életpályája
Apja Toldalagi Balázs, anyja Bessenyei Borbála volt.
1603-ban Székely Mózes küldötteként Giorgio Basta emberei elfogták. Mivel életével és vagyonával kezeskedett azért, hogy elpártol Székely Mózestől, Basta elbocsátotta. Ennek ellenére részt vett a brassói csatában, ahol Radu Şerban havasalföldi fejedelem fogságába esett. 1614–15-ben ismét portai ügyvivő, 1633-tól a fejedelmi tábla ülnöke volt; ugyanettől az évtől halálági viselte a marosszéki főkapitány tisztséget.
1622-ben a török porta és a lengyelek között közvetített. 1624-ben Marosszék főkapitánya és a konstantinápolyi követség tagja volt. 1625-ben illetve 1627-ben a szőnyi békekötésben vett részt. 1630-ban I. Rákóczi Györgyöt szolgálta, portai követként az ő jogait védte Bethlen István ellenében. 1635-től haláláig az erdélyi fejedelmi tanács tagja, a fejedelmi tábla és az országgyűlés elnöke volt; ezt a tisztséget Haller Istvánnal váltakozva töltötte be. 1639-től Udvarhelyszék főkapitánya is.
Toldalaghi Mihálynak és első feleségének, Gelentzei Miháltz Erzsébetnek életnagyságú portréi a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban találhatók.[1]
Művei
- Emlékirata (Erdélyi Történelmi Adatok I. 223–243. és innen: Erdély Öröksége IV. 47–64.)
- Bővebb követi naplói 1613–1615. és 1619. évi konstantinápolyi útjáról. (Kiadta Szilágyi Sándor: Történelmi Tár 1881. 1–11.[2] és 1882. 470–475.[3])
- Naplója a szőnyi béketárgyalásokon való részvételéről (Kiadta Salamon Ferenc: Két magyar diplomata a XVII. században. Pest, 1867.)
Jegyzetek
Források
- Orbán Balázs: A Székelyföld leírása: Történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból. Budapest: Arcanum. 2003. ISBN 963 9374 74 1
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
- Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690. Budapest: Akadémiai. 1980. ISBN 963 05 2327 2
.svg){kind=small}