Hegyi állaspók

Hegyi állaspók
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Pókszabásúak (Arachnida);
Rend:	Pókok (Araneae);
Alrend:	Főpókok (Araneomorphae);
Öregcsalád:	Araneoidea;
Család:	Állaspókok (Tetragnathidae);
Nem:	Tetragnatha;
Faj:	T. montana;
Tudományos név
	Tetragnatha montana; (Simon, 1874)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Hegyi állaspók témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi állaspók témájú kategóriát.

A hegyi állaspók (Tetragnatha montana) a pókszabásúak (Arachnida) osztályának a pókok (Araneae) rendjébe, ezen belül a főpókok (Araneomorphae) alrendjébe és az állaspókok (Tetragnathidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A hegyi állaspók mindenütt gyakori.

Megjelenése

A hegyi állaspók teste keskeny, lábai megnyúltak. Csáprágói nagyok, belül két sorban álló hosszú, hegyes tüskékkel. A test hosszúsága elérheti a 10 millimétert. Felső oldalán ezüstösen vagy aranyosan fénylő, sötétebb, levél alakú rajzolat látható. A sternum (a mellpajzs a lábak között) egyszínű feketésbarna. Álcázást nyújtó testhelyzetben, hosszan előrenyújtott lábakkal mozdulatlanul várja zsákmányát.

Hasonló faj

A Tetragnatha extensa mellpajzsán világosabb hosszcsíkok húzódnak. Magyarországon gyakori.

Életmódja

A hegyi állaspók vízpartokon, cserjésekben, árnyékos környezetben él. Az állat küllőfonalakban szegény, kör alakú hálót sző, a háló közepén nyílás található.

Szaporodása

Párosodáskor a hím csáprágóival megragadja a nőstény csáprágóit. Ennek méregkarmait ekkor pontosan illeszkedő fogak tartják fogva, így nem kerülhet sor „férjgyilkosság”-ra. A fejlődési ideje májustól szeptemberig tart.

Képek

Hegy állaspókon élősködő Acrodactyla quadrisculpta lárva

Források

Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap