Testtérfogat-index

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A testtérfogat-index (BVI) a testtömegindex egyik lehetséges alternatívája.

Míg a testtömegindex (BMI) a test össztömege alapján von le megállapításokat, addig a BVI figyelembe veszi a tömeg eloszlását is. (például azt is kimutatja, hol van súlyfelesleg). A legfrissebb tanulmányok rámutattak már a testtömeg index korlátaira. Vannak olyan esetek, amikor rosszul becsli meg az egyén egészségügyi kockázati szintjét.[1][2]

A BVI szerepe a testalkat és az elhízás mérésében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A testtérfogat indexet (BVI) 2000-ben alkották meg. Ez a testtömeg indexnek egy olyan alternatívája, melynek megállapításához számítógépes programok használata szükséges. A BVI meghatározása közben megmérik az illető testtömeg indexét, a dereka kerületét és a csípő-derék méretarányt.

A BVI alkalmazást fel lehet használni 3 dimenziós testszkennerekben is. Ezzel meg lehet határozni az egyén egészségügyi kockázatait. Erre két módszer van: vagy jelzi a gép a problémás területeket, vagy ennek alapján az azonos BMI-értékkel rendelkező betegek közül meg lehet mondani, kit milyen területen számít jobban veszélyeztetettnek.

8 nő, akinek mindnek azonos, – 30 – a testtömeg indexe. Eltérés közöttük a térfogatban és annak különböző eloszlásaiban van. Emiatt más a BVI-értékük.

Jelenleg a BVI hatásosságát egy kétéves kutatás, a Body Benchark Study keretében Európában és az USA-ban is kutatják.[3]

Míg egy adott személy BMI értékét a magassága és a testtömege alapján kézzel is ki lehet számítani, addig a BVI meghatározásához a testről minden adat kell, ami a 3 dimenziós méreteit meghatározza. Ez alapján állapítják meg a térfogat vagy a tömeg eloszlását. A BVI sokkal inkább azt mutatja meg, hogy a test mely területén van túl sok zsír, vagy hol van a tömeg jelentős része. Csak másodsorban érdekli a tömeg értéke és a zsír mennyisége. Az utóbbi években megegyeztek a szakértők abban, hogy az alhas környékén lerakódott zsírtömeg számít a legveszélyesebbnek.[4] Ezt nevezik központi vagy alhasi elhízásnak. Az egész tesztre kiterjedő 3 dimenziós felületi szkennerrel fel lehet térképezni az emberek teljes testfelszínét, így számítógépes programmal meg lehet határozni a testsúly zsírtartalmát. Ehhez a testösszetétellel kapcsolatos adatokat használnak fel.[5]

A BVI számításához olyan szkennerekkel kell képsorozatot készíteni, melyben lehet változtatni a fény erősségét. Így lehet az egyén számára megállapítani a testtömeg és térfogat tulajdonságait, illetve csak így használhatóak fel a nyert adatok statisztikai összehasonlításra.

Az évezred fordulóján jutottak el a számítások addig, hogy elgondolkodtak a testtömeg indexnek a térfogatindexszel történő helyettesítésén. Az ehhez szükséges vizsgálatokat és méréseket egy brit elhízási központ laboratóriumában végezték el. A következő mérésekre Minesotában került sor.[6]

Egy előzetes felmérés[7] eredményei szerint a BVI eredményeit könnyen fel lehet arra használni, hogy ráébresszék az embereket a súlycsökkentés fontosságára.

Sokan azért vitatták a módszer használhatóságát, mert csak kevés helyen lehet hozzáférni a szükséges eszközökre, míg a BMI kiszámításához nem volt szükség semmilyen elektronikai eszköz használatára. Kutatások azonban azt mutatták ki, hogy a szkenner eérhető, megfizethető, valamint megbízató és ellenőrizhető értékeket biztosít a beteg méreteiről.[8]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Referenciák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A. Romero-Corral, V. K. Somers, J. Sierra-Johnson, R. J. Thomas, M. L. Collazo-Clavell, J. Korinek, T. G. Allison, J. A. Batsis, F. H. Sert-Kuniyoshi & F. Lopez-Jimenez (June 2008). "Accuracy of body mass index in diagnosing obesity in the adult general population". International Journal of Obesity 32 (6): 959–956. doi:10.1038/ijo.2008.11. PMID 18283284.
  2. "Association of bodyweight with total mortality and with cardiovascular events in coronary artery disease: a systematic review of cohort studies.". Lancet (2006-08-19;368(9536):666-78). Retrieved on 2008-09-08
  3. Barnes, R. Rahim, A (Autumn 2009)"The Body Volume Index: New Imaging Technology for Body measurement." Hospital Imaging & Radiology Europe Autumn 2009 Vol 4. Retrieved on 2010-29-02
  4. Craver, R.(10 September 2008) "Location, not volume, of fat found to be key" www.journalnow.com. Retrieved on 2008-10-09
  5. Tahrani, Abd, Kristien Boelaert, Richard Barnes, Suzanne Palin, Annmarie Field, Helen Redmayne, Lisa Aytok, Asad Rahim1 (2008. április 10.). „Body volume index: time to replace body mass index?”. Endocrine Abstracts 15, 104. o, Kiadó: Society for Endocrinology, British Endocrine Societies. Hozzáférés ideje: 2008. szeptember 7.  
  6. Romero-Corral, A. Somers, V. Lopez-Jimenez, F. Korenfeld, Y. Palin, S. Boelaert, K. Boarin, S. Sierra-Johnson, J. Rahim, A. (2008) 3-D Body Scanner, Body Volume Index: A Novel, Reproducible and Automated Anthropometric Tool Associated with Cardiometabolic Biomarkers Obesity A Research Journal 16 (1) 266-P
  7. Kristien Boelaert, Suzanne Palin, Annmarie Field, Asad Rahim, Richard Barnes http://www.endocrine-abstracts.org/ea/0015/ea0015p125.htm
  8. Korenfeld, Y. Ngwa, T. Friedman, L. Romero-Corral, A. Somers, V.Xu, L. Albuquerque, F. Sert-Kuniyoshi,F. Ockay, A. Lopez-Jimenez, F. (March 2009) Validation of a Novel 3D Body Scanner for Obesity Anthropometric Measurements AHA