Terény
| Terény | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Nógrád | ||
| Kistérség | Balassagyarmati | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Brozsó Andrásné (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 2696 | ||
| Körzethívószám | 35 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 430 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 17,66 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 24,35 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
Terény község Nógrád megyében, a Balassagyarmati kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Balassagyarmattól 20 km-re, a Szanda-patak völgyében található község.
[szerkesztés] Története
Terény (Terján) Árpád-kori település Nevét 1274-ben említette először oklevél Teryan néven.
1279-ben Terian, 1333-banTeryan néven írták.
1274-ben a Tarján törzsbeliekről elnevezett település a Kökényes-Radnót nemzetségből származó Kelianus comes fiának Bulchard comesnek a birtoka volt.
1279-ben Bolchardus (Bulchard) comes a falujába, Terénybe települő vendégeknek (melyek közül név szerint Cunch Stuberl telepítő volt megemlítve) szabadságjogokat adott, és egyben felsorolta jogaikat is: szabadon költözhettek, a falu felett a földesúrnak joghatósága nincs, a lopást, emberölést és a gyujtogatást kivéve, mely esetén az úr a bíróval éslakóival bíráskodik. Kötelesek voltak évente 40 M finom ezüstöt adni 3 részletben: Hamvazó szerdán, pünkösdkor és Szent Márton napján, emellett ajándékot 4 alkalommal, melyből
Szent Márton napján minden curia ad 1 tyúkot, 1 kenyeret, 1 dézsa zabot,
karácsonykor 1 tyúkot, 1 kenyeret, 4 vödör sört közösen, vagy helyette 40 denárt, és 1 malacot, vagy helyette 1 fertót,
Húsvétkor 1 tyúkot, 1 kenyeret, sajtot, 4 tojást, és közösen 2 bárányt és 4 vödör sört, vagy helyette 40 dénárt.
Pünkösdkor ugyanazt, sajt és bárány nélkül.
1333-ban Bulchard fia, Reynold; Tamás erdélyi vajda megbízottja volt Szécsény megosztásánál.
A középkorban Vásáros-Terjén néven szerepelt az oklevelekben és városi kiváltságokkal bírt.
1506-ban Terjéni Radnóthy György, 1598-ban Balassa Zsigmond volt a földesura.
1633-1634-ben a váci nahijéban a török hódoltsághoz tartozott.
1660-ban a divényi uradalom birtoka, majd 1686-ban gróf Zichy István nyerte a helységet adományul.
1715-ben 5 magyar, 11 tót, 1720-ban 12 magyar és 16 tót háztartást írtak itt össze.
A 18. század elejétől a gróf Zichy, Baloghy, a gróf Balassa családok, később még a herceg Esterházy család volt itt a birtokos, majd az 1900-sd évek elejétől a gróf Zichy család, továbbá gróf Károlyi Erzsébet gróf Pappenheim Sigfriedné voltak a helység legnagyobb birtokosai, az utóbbié volt az egykori Lázár-féle kúria is.
Római katolikus temploma már a középkorban fennállt, az idők folyamán aztán többször is átalakították. Harangjai közül az egyik az "1497 refusa 1696. O rex gloriae veni cum pace", a másik pedig "Vocem Tuam Audivi Domine et Tinni 1758" feliratot viseli.
1873-ban nagy kolera járvány volt a településen. A községben gróf Pappenheim Sigfriednének mezőgazdasági szeszgyára és gőzmalma is volt.
Dülőnevei közül említést érdemelnek: Akasztóhegy, Peresdülő és Barátszurdok. Az Akasztóhegyen állt egykor - amikor még a község pallosjoggal bírt - az akasztófa. A Peres-dülő miatt 1848 előtt a Herencsényiek és a Terényiek között per folyt. A Barátszurdok helyén pedig egykor kolostor állt. Ide tartozott még: Pusztakiskér, továbbá részben Magyarnándorhoz, részben Terényhez: Csikorpuszta, mely a 15. században Sokor néven önálló település volt.
Terény a 20. század elején Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott.
1910-ben 843 lakosából 820 magyar, 18 szlovák volt, ebből 428 római katolikus, 409 evangélikus, 6 izraelita volt.
2001-ben a település lakosságának 77%-a magyar, 21%-a szlovák, 1%-a cigány és 1%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
[szerkesztés] Kultúra
- Kalácska Népdalkör
[szerkesztés] Nevezetességei
- Orsós Magnó Múzeum
- Faluház – Tájház
- A községhez tartozó Kiskérpuszta uradalmi magtárépületének Szent-Györgyi Albert-emlékhelye
- Gyermekház
- Mézes Házikó – a mézkultúrát mutatja be
- Szent-Györgyi Albert mellszobra a róla elnevezett parkban
- Hunnia Csipkemúzeum
- Terény Község Tiszteletbeli Polgára címet a község önkormányzata 2005-ben alapította. A címet a határontúli magyaroknak adományozzák.[4]
[szerkesztés] Oktatási intézmények
Elkészült Terény községben a Körzeti Óvodai Intézményfenntartó Társulás Terényi Tagóvodájának (szlovák nemzetiségi óvoda) teljes körű akadálymentesítése, mely a település első akadálymentesített közintézménye. Ez a projekt az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-Magyarországi Operatív Program ÉMOP-2007- 4.2.2-2007-0264 számú támogatással valósult meg. A támogatás összege 9 612 005 Ft volt. Az ünnepélyes átadásra 2009. november 7-én került sor, Szlovákia Magyarországi Nagykövetségének konzulja, Ladislav Tischler adta át.
[szerkesztés] Galéria
[szerkesztés] Források
- Borovszky Samu: Nógrád vármegye
- Györffy György: Nógrádvármegye
- Csordás János: A Terényi Evangélikus Egyház története a 20. század első felében, Budapest, 2011.
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Terény Önkormányzatának honlapja
- Terény a Vendégvárón
- Terény a wiki.utikonyvem.hu oldalán
- Terény az Ipoly-menti Palócok Honlapján

