Terény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Terény
Terény címere
Terény címere
Közigazgatás
Ország Magyarország Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Kistérség Balassagyarmati
Rang község
Polgármester Brozsó Andrásné (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 2696
Körzethívószám 35
Népesség
Teljes népesség 430 fő (2010. január 1.)[2] +/-
Népsűrűség 17,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 24,35 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Terény  (Magyarország)
Terény
Terény
Pozíció Magyarország térképén
Koordináták: é. sz. 47° 56′ 47.04″, k. h. 19° 26′ 26.66″
Terény  (Nógrád megye)
Terény
Terény
Pozíció Nógrád megye térképén
é. sz. 47° 56′ 47.04″, k. h. 19° 26′ 26.66″

Terény község Nógrád megyében, a Balassagyarmati kistérségben.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Balassagyarmattól 20 km-re, a Szanda-patak völgyében található község.

[szerkesztés] Története

Terény (Terján) Árpád-kori település Nevét 1274-ben említette először oklevél Teryan néven.

1279-ben Terian, 1333-banTeryan néven írták.

1274-ben a Tarján törzsbeliekről elnevezett település a Kökényes-Radnót nemzetségből származó Kelianus comes fiának Bulchard comesnek a birtoka volt.

1279-ben Bolchardus (Bulchard) comes a falujába, Terénybe települő vendégeknek (melyek közül név szerint Cunch Stuberl telepítő volt megemlítve) szabadságjogokat adott, és egyben felsorolta jogaikat is: szabadon költözhettek, a falu felett a földesúrnak joghatósága nincs, a lopást, emberölést és a gyujtogatást kivéve, mely esetén az úr a bíróval éslakóival bíráskodik. Kötelesek voltak évente 40 M finom ezüstöt adni 3 részletben: Hamvazó szerdán, pünkösdkor és Szent Márton napján, emellett ajándékot 4 alkalommal, melyből

Szent Márton napján minden curia ad 1 tyúkot, 1 kenyeret, 1 dézsa zabot,

karácsonykor 1 tyúkot, 1 kenyeret, 4 vödör sört közösen, vagy helyette 40 denárt, és 1 malacot, vagy helyette 1 fertót,

Húsvétkor 1 tyúkot, 1 kenyeret, sajtot, 4 tojást, és közösen 2 bárányt és 4 vödör sört, vagy helyette 40 dénárt.

Pünkösdkor ugyanazt, sajt és bárány nélkül.

1333-ban Bulchard fia, Reynold; Tamás erdélyi vajda megbízottja volt Szécsény megosztásánál.

A középkorban Vásáros-Terjén néven szerepelt az oklevelekben és városi kiváltságokkal bírt.

1506-ban Terjéni Radnóthy György, 1598-ban Balassa Zsigmond volt a földesura.

1633-1634-ben a váci nahijéban a török hódoltsághoz tartozott.

1660-ban a divényi uradalom birtoka, majd 1686-ban gróf Zichy István nyerte a helységet adományul.

1715-ben 5 magyar, 11 tót, 1720-ban 12 magyar és 16 tót háztartást írtak itt össze.

A 18. század elejétől a gróf Zichy, Baloghy, a gróf Balassa családok, később még a herceg Esterházy család volt itt a birtokos, majd az 1900-sd évek elejétől a gróf Zichy család, továbbá gróf Károlyi Erzsébet gróf Pappenheim Sigfriedné voltak a helység legnagyobb birtokosai, az utóbbié volt az egykori Lázár-féle kúria is.

Római katolikus temploma már a középkorban fennállt, az idők folyamán aztán többször is átalakították. Harangjai közül az egyik az "1497 refusa 1696. O rex gloriae veni cum pace", a másik pedig "Vocem Tuam Audivi Domine et Tinni 1758" feliratot viseli.

1873-ban nagy kolera járvány volt a településen. A községben gróf Pappenheim Sigfriednének mezőgazdasági szeszgyára és gőzmalma is volt.

Dülőnevei közül említést érdemelnek: Akasztóhegy, Peresdülő és Barátszurdok. Az Akasztóhegyen állt egykor - amikor még a község pallosjoggal bírt - az akasztófa. A Peres-dülő miatt 1848 előtt a Herencsényiek és a Terényiek között per folyt. A Barátszurdok helyén pedig egykor kolostor állt. Ide tartozott még: Pusztakiskér, továbbá részben Magyarnándorhoz, részben Terényhez: Csikorpuszta, mely a 15. században Sokor néven önálló település volt.

Terény a 20. század elején Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott.

1910-ben 843 lakosából 820 magyar, 18 szlovák volt, ebből 428 római katolikus, 409 evangélikus, 6 izraelita volt.

2001-ben a település lakosságának 77%-a magyar, 21%-a szlovák, 1%-a cigány és 1%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

[szerkesztés] Kultúra

  • Kalácska Népdalkör

[szerkesztés] Nevezetességei

  • Orsós Magnó Múzeum
  • Faluház – Tájház
  • A községhez tartozó Kiskérpuszta uradalmi magtárépületének Szent-Györgyi Albert-emlékhelye
  • Gyermekház
  • Mézes Házikó – a mézkultúrát mutatja be
  • Szent-Györgyi Albert mellszobra a róla elnevezett parkban
  • Hunnia Csipkemúzeum
  • Terény Község Tiszteletbeli Polgára címet a község önkormányzata 2005-ben alapította. A címet a határontúli magyaroknak adományozzák.[4]

[szerkesztés] Oktatási intézmények

Elkészült Terény községben a Körzeti Óvodai Intézményfenntartó Társulás Terényi Tagóvodájának (szlovák nemzetiségi óvoda) teljes körű akadálymentesítése, mely a település első akadálymentesített közintézménye. Ez a projekt az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-Magyarországi Operatív Program ÉMOP-2007- 4.2.2-2007-0264 számú támogatással valósult meg. A támogatás összege 9 612 005 Ft volt. Az ünnepélyes átadásra 2009. november 7-én került sor, Szlovákia Magyarországi Nagykövetségének konzulja, Ladislav Tischler adta át.

[szerkesztés] Galéria

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. Terény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Terény község Képviselötestületének 4/2005/IV.1. számú rendelete

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Források

  1. Terény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Terény község Képviselötestületének 4/2005/IV.1. számú rendelete
Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken