Terény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Terény
Terény címere
Terény címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Járás Balassagyarmati
Kistérség Balassagyarmati
Jogállás község
Polgármester Brozsó Andrásné (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 2696
Körzethívószám 35
Népesség
Teljes népesség 374 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 17,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 24,35 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Terény (Magyarország)
Terény
Terény
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 56′ 47″, k. h. 19° 26′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 47″, k. h. 19° 26′ 27″
Terény (Nógrád megye)
Terény
Terény
Pozíció Nógrád megye térképén

Terény község Nógrád megyében, a Balassagyarmati járásban. Jó állapotban megőrződött, a nógrádi paraszti hagyományokra jellemző építkezési stílusban épült házainak nagy száma, valamint a településen található jó néhány múzeum és kiállítóhely miatt a térség fontos idegenforgalmi célpontja.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Balassagyarmattól 20 km-re, a Szanda-patak völgyében található község. Földrajzi elhelyezkedése révén szinte zsákfalunak nevezhető, hiszen közúton kizárólag északnyugat felől, Cserháthaláp irányából, valamint dél felől, Szanda irányából közelíthető meg. Bár légvonalban közel fekszik hozzá Becske, Bercel, Bér, Bokor, Cserhátsurány, Herencsény, Magyarnándor és Mohora, sőt Hollókő is, e települések többsége közúton csak jóval hosszabb úton érhető el Terényből a légvonalban mérhető távolsághoz képest. A Terényhez legközelebb eső városok Romhány, illetve Balassagyarmat.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Terény (Terján) Árpád-kori település, nevét 1274-ben említette először oklevél Teryan formában. 1279-ben Terian, 1333-banTeryan néven említették.

1274-ben a Tarján törzsbeliekről elnevezett település a Kökényes-Radnót nemzetségből származó Kelianus comes fiának Bulchard comesnek a birtoka volt.

1279-ben Bolchardus (Bulchard) comes a falujába, Terénybe települő vendégeknek (akik közül név szerint Cunch Stuberl telepítő volt megemlítve) szabadságjogokat adott, és az erről szóló okiratban egyben felsorolta jogaikat is: szabadon költözhettek, s a falu felett a földesúrnak joghatósága nem volt, a lopást, emberölést és a gyujtogatást kivéve, mely esetén az úr a bíróval és lakóival bíráskodik. Kötelesek voltak évente 40 M finom ezüstöt adni 3 részletben: hamvazószerdán, pünkösdkor és Szent Márton napján, emellett ajándékot 4 alkalommal, melyből

  • Szent Márton napján minden curia ad 1 tyúkot, 1 kenyeret, 1 dézsa zabot,
  • karácsonykor 1 tyúkot, 1 kenyeret, 4 vödör sört közösen, vagy helyette 40 denárt, és 1 malacot, vagy helyette 1 fertót,
  • Húsvétkor 1 tyúkot, 1 kenyeret, sajtot, 4 tojást, és közösen 2 bárányt és 4 vödör sört, vagy helyette 40 dénárt.
  • Pünkösdkor ugyanazt, sajt és bárány nélkül.

1333-ban Bulchard fia, Reynold; Tamás erdélyi vajda megbízottja volt Szécsény megosztásánál.

A középkorban Vásáros-Terjén néven szerepelt az oklevelekben és városi kiváltságokkal bírt. 1506-ban Terjéni Radnóthy György, 1598-ban Balassa Zsigmond volt a földesura.

1633-1634-ben a váci nahijéban a török hódoltsághoz tartozott.

1660-ban a divényi uradalom birtoka, majd 1686-ban gróf Zichy István nyerte a helységet adományul.

1715-ben 5 magyar, 11 tót, 1720-ban 12 magyar és 16 tót háztartást írtak itt össze.

A 18. század elejétől a gróf Zichy, Baloghy, a gróf Balassa családok, később még a herceg Esterházy család volt itt a birtokos, majd az 1900-sd évek elejétől a gróf Zichy család, továbbá gróf Károlyi Erzsébet gróf Pappenheim Sigfriedné voltak a helység legnagyobb birtokosai, az utóbbié volt az egykori Lázár-féle kúria is.

Római katolikus temploma már a középkorban fennállt, az idők folyamán aztán többször is átalakították. Harangjai közül az egyik az "1497 refusa 1696. O rex gloriae veni cum pace", a másik pedig "Vocem Tuam Audivi Domine et Tinni 1758" feliratot viseli.

1873-ban nagy kolerajárvány volt a településen. A községben abban az időben gróf Pappenheim Sigfriednének mezőgazdasági szeszgyára és gőzmalma is volt.

Dülőnevei közül említést érdemelnek: Akasztóhegy, Peresdülő és Barátszurdok. Az Akasztóhegyen állt egykor - amikor még a község pallosjoggal bírt - az akasztófa. A Peres-dülő miatt 1848 előtt a Herencsényiek és a Terényiek között per folyt. A Barátszurdok helyén pedig egykor kolostor állt. Ide tartozott még: Pusztakiskér, továbbá részben Magyarnándorhoz, részben Terényhez: Csikorpuszta, mely a 15. században Sokor néven önálló település volt.

Terény a 20. század elején Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott.

1910-ben 843 lakosából 820 magyar, 18 szlovák volt, ebből 428 római katolikus, 409 evangélikus, 6 izraelita volt.

2001-ben a település lakosságának 77%-a magyar, 21%-a szlovák, 1%-a cigány és 1%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Közélet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Terényi házsor

Terény Község Önkormányzata a "Terény Jövőjéért" civil mozgalommal közösen 2013 nyarán hirdette meg azon akcióját, mellyel nagycsaládokat kívántak a településre csábítani. A község az érdeklődőknek egy év ingyen lakhatást helyezett kilátásba, azzal a feltétellel, hogy a pályázók olyan nagycsaládosok, akik legalább két óvodáskorú gyermeket nevelnek, és vállalják, hogy 2013 szeptemberétől a terényi óvodába íratják be őket, emellett vállalják a rezsi fizetését, illetve vállalják azt is, hogy a havi albérleti díjnak megfelelő összeget (havonta minimum 30.000 forintot) előtakarékossági számlán helyezik el – ezáltal a későbbiekre vonatkozóan önerőt teremtve a lakásvásárláshoz –, a rendelkezésükre bocsájtott házat, kertet és udvart pedig rendeltetésszerűen használják és óvják.[4][5]

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kalácska Népdalkör

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Orsós Magnó Múzeum
  • Faluház – Tájház
  • A községhez tartozó Kiskérpuszta uradalmi magtárépületének Szent-Györgyi Albert-emlékhelye
  • Gyermekház
  • Mézes Házikó – a mézkultúrát mutatja be
  • Szent-Györgyi Albert mellszobra a róla elnevezett parkban
  • Hunnia Csipkemúzeum

Oktatási intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szlovák nemzetiségi óvoda (a Körzeti Óvodai Intézményfenntartó Társulás Terényi Tagóvodája) – az intézmény teljes körű akadálymentesítése 2009-ben valósult meg, az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-Magyarországi Operatív Program 9 612 005  forintos támogatásával, a felújított épületet Ladislav Tischler, Szlovákia Magyarországi Nagykövetségének konzulja adta át 2009. november 7-én. Az óvoda lett ezzel Terény első akadálymentesített közintézménye.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1943 óta megszakítás nélkül ugyanaz a község harangozója, Petrás Józsefné Varga Verona 21 éves kora óta látja el ezt a tisztséget.[6]
  • A község önkormányzata 2005-ben alapított kitüntető címet Terény Község Tiszteletbeli Polgára elnevezéssel. Az elismerésben arra érdemes határontúli magyarok részesülhetnek.[7]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Terény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. [1]
  5. [2]
  6. [3]
  7. Terény község Képviselötestületének 4/2005/IV.1. számú rendelete

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]