Tasnádi Ruber Mihály
Tasnádi Ruber Mihály | |||||
Az Erdélyi református egyházkerület püspöke | |||||
Született | születési ideje nem ismert Tasnád | ||||
Elhunyt | 1618. szeptember 24. Magyarigen | ||||
Nemzetiség | magyar | ||||
Iskolái | Wittenbergi Egyetem (1587–1591) | ||||
Püspökségi ideje 1605 – 1618 | |||||
|
Tasnádi Ruber Mihály (Tasnád, ? – Magyarigen, 1618. szeptember 24.) református lelkész, az Erdélyi református egyházkerület püspöke 1605-től haláláig.
Élete
[szerkesztés]Hazai tanulása után külföldre ment és 1587 novemberében a wittenbergi egyetemre iratkozott be. Hazájába 1591 őszén visszatérve, előbb Bánffyhunyadon, hol 1600-ban a kolozskalotai esperességet is viselte, azután Nagyenyeden lett lelkész. Miután 1605. március 7-én erdélyi püspökké választatott már mint ilyen Magyarigenbe ment papnak. 1605. szeptember 17-én a medgyesi országgyűlésre beadott előterjesztése folytán Bocskai fejedelem a papok özvegyeit és gyermekeit fölmentette minden teherviselés alól; ezt 1618-ban Bethlen fejedelem is megerősítette. 43 kanont szedett össze; ezeket az 1606-ban marosvásárhelyi szinódus helybenhagyta. A fejérvári elpusztult templomot felépíttette.
Püspöki működése több szempontból nevezetes, de főként a róla „Canoses Ruberiani” (Ruber-féle kánonok) névvel emlegetett és 1606-ban létrejött egyházi rendszabályokról. Üdvözlő verset írt Albinus Jánoshoz (1588), Csanádi Jánoshoz (1588) és Tolnai Garai Jánoshoz (1589).
Források
[szerkesztés]- Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- A Geleji-kánonok. A Szatmárnémeti Nemzeti Zsinat végzései, a Ruber-féle egyházi törvények; ford., előszó Buzogány Dezső; Kálvin, Bp., 2020