Ugrás a tartalomhoz

Tarka kérész

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) végezte 2021. február 17., 03:59-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Tarka kérész
Közönséges tarka kérész (Ephemera vulgata) nősténye
Közönséges tarka kérész (Ephemera vulgata) nősténye
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Ősszárnyúak (Palaeoptera)
Rend: Kérészek (Ephemeroptera)
Alrend: Schistonota
Öregcsalád: Ephemeroidea
Család: Tarka kérészek (Ephemeridae)
Alcsalád: Ephemerinae
Nem: Ephemera
Linnaeus, 1758
Fajok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tarka kérész témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tarka kérész témájú kategóriát.

A tarka kérész (Ephemera) a rovarok (Insecta) osztályában a tarka kérészek (Ephemeridae) család és egyúttal a kérészek (Ephemeroptera) egész rendjének névadó neme.

Származása, elterjedése

[szerkesztés]

Magyarországon két faja honos.

Megjelenése, felépítése

[szerkesztés]

Teste karcsú, nyúlánk, kitinburka lágy. Elülső szárnyai nagyok, háromszögletűek, a hátulsók kisebbek, kerekítettek. Átlátszó szárnyait sötét foltok tarkítják. A potroh végén a fartoldalék három hosszú, ízelt sörte. A hím utolsó előtti potrohízén nő a nőstény megragadására és megtartására szolgáló kapcsolószerv.

Összetett szemei nagyok, a hímek szemei majdnem az egész homlokot elfoglalják. Ostorforma csápjai meglehetősen hosszúak. Szájszerve redukált, táplálkozásra alkalmatlan.

Hosszúkás, nyúlánk testű lárvájának rágói fejhossznyira a fej elé nyúlnak. Hét pár rojtos szélű légcsőkopoltyúja (amelyek közül az első csökevényes) a potroh oldalán sorakozik. A test hátulsó végén három igen hosszú, sörteforma, tagolt nyúlvány nő.

Életmódja, élőhelye

[szerkesztés]

A nőstény petéit a vízbe bocsátja. Igen falánk, ásó típusú lárvája három évig fejlődik — eleinte szabadon él, majd csöveket lakik. A fokozatos kifejlés utolsó előtti szakában a lárvának már rövid szárnya is van, és az utolsó előtti vedléssel válik röpképessé. A lárvák egyszerre alakulnak szubimágóvá és egyszerre rajzanak — egyik-másik faj augusztus felé olyan tömegekben, hogy a külterjes mezőgazdaságban összefogdosva trágyának is alkalmazták.

A kifejlett rovar rövid életében semmilyen táplálékot nem vesz magához. Sokkal több hím kel ki, mint ahány nőstény; nyári estéken mindkét nem hatalmas rajokban röpköd a folyók partvidékén; nappal a parti növényeken pihennek meg, majd a szaporodás után elpusztulnak.

Források

[szerkesztés]