Tarján Róbert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tarján Róbert
Született1913. augusztus 12.
Budapest
Elhunyt1979. szeptember 1. (66 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaorvos
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1937)
SírhelyeFarkasréti temető (A-759. fülke)[1][2]
SablonWikidataSegítség

Tarján Róbert (Budapest, 1913. augusztus 12.[3] – Budapest, 1979. szeptember 1.) orvos, egyetemi tanár, a közegészségtan járványtan szakorvosa, az orvostudományok doktora (1966).

Életpályája[szerkesztés]

Tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, ahol 1937-ben szerezte meg doktori diplomáját. Tanulmányai befejezése után az Apponyi Poliklinika II. számú Belgyógyászati osztályának orvosa lett, ugyanakkor mellette a kórház diétás orvosi feladatait is ellátta. 1942-től a lévai kórház belgyógyászati osztályára került. 1943 és 1945 között munkaszolgálatos volt. 1945-től az Országos Közegészségügyi Intézetben Népélelmezés-kutató Osztályán dolgozott. 1947-ben tisztiorvosi, 1948-ban pedig üzemorvosi képesítést szerzett. 1949-ben az Élelmezéstudományi Intézet alapító igazgatója volt. 1954-ben megkapta az orvostudományok kandidátusa fokozatot „Az étrend és a csontosodás összefüggése, különös tekintettel a magyar nép táplálkozására” című disszertációjával. 1959-ben közegészségtani-járványtani szakorvosi képzettséget szerzett. 1962-től haláláig az Orvostovábbképző Intézet Élelmezésegészségtani Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanáraként is működött.

1966-ban kapta meg az orvostudományok doktora fokozatát a „A magyar néptáplálkozás – Kedvező és kedvezőtlen jelenségek a magyar néptáplálkozásban” című tanulmányával. Egyik résztvevője a magyarországi diétásnővér-képzés megindításának. Felkérés alapján megszervezte a Vendéglátóipari Főiskolán az élelmezéstudományi tanszéket.

A Magyar Táplálkozástudományi Társaság elnöke, nyugállományba vonulása után örökös tiszteletbeli elnöke, a WHO Szakértői Tanács tagja. A Magyar Tudományos Akadémia több bizottságának felkért tagja.

Felesége Kassai Stefánia (1917–2007) orvos volt.

Főbb művei[szerkesztés]

  • A magyar népélelmezés fejlődése és jelenlegi helyzete (Budapest, 1949)
  • Élelmezés és gyógyélelmezés. Soós Aladárral és Somogyi Lászlónéval. (Budapest, 1952)
  • Helyes gyermektáplálás és napközi élelmezés. Fekete Lászlóval. (Budapest, 1952)
  • A biológiai érték kérdése az élelmezésben (Budapest, 1953)
  • Közétkeztetési áruismeret (Budapest, 1955, 2. kiadás: Budapest, 1955, 3. kiadás: Budapest, 1956)
  • Diétás szakácskönyv (Budapest, 1957)
  • Élelmezés-egészségügy az orvos szaksegéd-képző tanfolyam részére (Budapest, 1960)
  • A helyes táplálkozás (1960, 2. kiadás: Budapest, 1958, 3. kiadás: Budapest, 1960)
  • Táplálkozástudomány (Budapest, 1963)
  • Mikrobiológia és élelmezéshigiénia (Budapest, 1964)
  • Tápanyagtáblázat (1974)
  • Korszerű élelmezés az óvodáskortól a kamaszkorig (1994)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Fodor József emlékérem (1960)
  • Semmelweis Ignác emlékplakett (1961)
  • Tangl Ferenc emlékérem (1972)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  2. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  3. Születési dátuma téves. 1913. augusztus 12-én Budapest II. kerületében Tarján Iván Kocsárd mérnök született. Forrás: FamilySearch

Források[szerkesztés]