Ugrás a tartalomhoz

Tajvani fenyő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen XXLVenom999 (vitalap | szerkesztései) 2019. augusztus 26., 19:43-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Források)
Tajvani fenyő
Tajvani fenyő
Tajvani fenyő
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Toboztermők (Pinophyta)
Osztály: Tűlevelűek (Pinopsida)
Rend: Fenyőalakúak (Pinales)
Család: Ciprusfélék (Cupressaceae)
Nemzetség: Taiwania
Hayata
Faj: Tajvani fenyő (Taiwania cryptomerioides)
Hayata
Szinonimák
  • Taiwania flousiana
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tajvani fenyő témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tajvani fenyő témájú médiaállományokat és Tajvani fenyő témájú kategóriát.

Taiwania cryptomerioides

A tajvani fenyő (Taiwania cryptomerioides) a fenyőalakúak (Pinales) rendjébe sorolt ciprusfélék (Cupressaceae) családja Taiwania nemzetségének egyetlen élő faja.

Származása, elterjedése

Tajvan, Délnyugat-Kína, Mianmar és Észak-Vietnám hegyvidéki erdeiben honos. Állományainak túlzott kitermelése miatt mára természetes állományai már ritkák. A faj a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján sebezhetőként szerepel.

Megjelenése, felépítése

Magassága 50~60 méter. Törzse általában egyenes, terebélyes, kúp alakú koronával. Kérge vörösesbarna, hosszanti rostokban hámló. Örökzöld. Levelei széles alapból elkeskenyedők, 2 centiméter hosszúak, a szár mentén sarló alakban görbültek, szúrós tüskében végződnek, kékeszöldek. A termő hajtásokon kisebbek. Egylaki. Virágzatai jelentéktelenek. A porzós tobozok végálló csomókban, a termősök magánosan nyílnak. Tobozai gömb alakúak, 1,5 centiméter átmérőjűek, színük zöld, majd barna.

Életmódja, termőhelye

Magashegységek örökzöld erdőiben él, 500-2800 méter magasságban, kevert állományokban.

Felhasználása

Illatos, jó megjelenésű, könnyen megmunkálható, tartós, farontóknak ellenálló fája népszerű asztalos alapanyag.

Források

  • COOMBES, Allen J.: Fák. Határozó Kézikönyvek. Panemex, Budapest, 1998.
  • [1]
  • [2]