Tölcsér (anatómia)
A tölcsér vagy szifó a csigák (Gastropoda), kagylók (Bivalvia) és fejlábúak (Cephalopoda) osztályába tartozó, vízi életmódot folytató puhatestűek testrésze. Leggyakrabban sós- vagy édesvízi csigák, kagylók, polipok és tintahalak rendelkeznek tölcsérrel.
A tölcsér többnyire cső alakú, a puhatestűek lábából módosult testrész, amely vizet (ritkább esetben levegőt) továbbít, elkeskenyülő külső része a köpönyegüregből kifelé irányul. A levegőt csak légzésre használják, de a tölcsérben áramló víz a légzésen kívül mozgásra, táplálkozásra és szaporodásra is szolgálhat. A víz áramolhat a köpönyegüreg felé, illetve kifelé.
A csigáknak általában egy tölcsére alakult ki. A kagylóknál a tölcsér páros szerv, amely összeolvadt. a fejlábúak esetében csak egy tölcsér található (hyponome).
Csigák[szerkesztés]
_(234941311).jpg)
Egyes tengeri csigafajoknál a köpeny külső részéből alakult ki a tölcsér, amelyen keresztül az állat vizet szív be a kopoltyúba (vagyis a köpenyüregbe).[1]
Ezeknél a fajoknál a tölcsér puha, csőszerű szerv, amelyen kémiai érzékelők is találhatók, ezek biztosítják a szag- vagy ízérzékelést a csigáknak, amely a táplálékszerzésben is szerepet játszik.[2][3][4] A tölcsérrel rendelkező tengeri csigák vagy ragadozók vagy dögevők.[5]
Bár a csigák esetében a tölcsér csőként funkcionál, de morfológiailag a köpeny egy ránca, amely cső formájúvá alakult.[1] Azoknál a tengeri csigáknál, amelyeknél a tölcsér különösen hosszú, a csigaház (testa) átalakult, hogy megfelelő védelmet biztosítson a tölcsér puha szövetének (egyik jellegzetes példája ennek a Murex pecten. Más fajok esetében a csigaházon csak egy kitüremkedés látható a tölcsér helyén.
Az Aplysia fajok kopoltyú és tölcsérvisszahúzási reflexe az állat önkéntelen védekezési mechanizmusa és fontos szerepet kapott idegrendszeri kutatások során.
A tölcsér mint légzőszerv tüdőscsigák esetében[szerkesztés]
Az almacsigák családjába tartozó édesvízi csigafajok esetében a szifó a köpenyüreg bal széléből alakult ki és jelentős szerepet játszik a légzés során. Ezeknél a fajoknál a légzés a köpenyüreg falán keresztül történik és az állatok a szifót a vízfelszín felé kinyújtva szívnak be levegőt, amikor oxigénben szegény vízben tartózkodnak és a vízen keresztül nem jutnak elég oxigénhez.[6] A szifó lényegében a búvárok légzőcsövéhez hasonló szerepet tölt be és az állat szükség szerint ereszti ki vagy húzza vissza.[6]
Kagylók[szerkesztés]
A tölcsérrel rendelkező kagylófajoknál kettős tölcsér alakult ki. Nem minden kagylónak vannak tölcsérei: általában azoknak a fajoknak, amelyek a szubsztráton élnek (mint pl. az osztriga), nincs szükségük erre. A tengerfenék üledékében élő kagylóknak azonban szükségük van a tölcsérekre, amelyeket az üledék felé ki tudnak nyújtani. Ezek segítségével lélegeznek, táplálkoznak, kiválasztanak és szaporodnak.[7][8]
Minél mélyebbre ássa be magát egy adott kagylófaj az üledékbe, annál hosszabb tölcsérre van szüksége: a Panopea abrupta faj egyes példányainál a tölcsér hossza elérheti az 1 métert is és a Távol-Keleten egyes országaiban a kagyló tölcsére keresett csemege, amelyet nyersen vagy főzve fogyasztanak.[9]
A legtöbb kagyló szükség esetén teljesen vissza tudja húzni szifóját a kagylóhéjba, de ez nem mindegyik fajra igaz. Az előbbiek esetében a kagylóhéjon belül található egy üreg ("pallial sinus"), ahová a szifó illeszkedik és ezzel lehetővé teszi a kagylóhéj teljes bezárását.[10]
A kagylók szifója a köpenyüreg hátsó széléből alakult ki.[11] A két szifóból az egyik rendszerint belélegző, vagyis a víz ezen keresztül lép be a köpenyüregbe, majd miután átfolyik a kopoltyúkon, a kilélegző szifón keresztül távozik. A vizet a kopoltyúk mozgatják és általában a víz megszűrésével táplálékhoz is jutnak a kagylók.
Táplálkozás[szerkesztés]
Egyes fajok esetében a kagylók szinte porszívóként használják a szifójukat és aktívan törekednek a táplálékban gazdag üledék felszippantására. A többi kagylófaj megelégszik az általuk beszippantott vízben jelenlévő mikroplankton kiszűrésével.[12]
Fejlábúak[szerkesztés]
A fejlábúak tölcsére izmos szerv, amelyből a vizet hirtelen ki tudják préselni és a sugárhajtás elvén magukat mozgatják. A fejlábúak tölcsére egy közös ős lábrészéből alakult ki.[13]
A víz a köpenyüregbe lép be és a tölcsér falának hirtelen összehúzódásakor hátrafelé lövell ki, amely az állatot előremozgatja. A legtöbb fejlábúnál, mint pl. a polipok, tintahalak és kalmárok, a tölcsér kör keresztmetszetű, izmos cső. A Nautilidae családba tartozó fajok esetében azonban inkább egy félbehajtott szárnyra emlékeztet.
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Siphon (mollusc) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Örstan A. 13 April 2007. Melongena's siphon. Snail's Tales.
- ↑ Abbott, RT and Sandstrom, GF (2001) Seashells of North America Macmillan. ISBN 9781582381251 Nassa mud snails, p. 142.
- ↑ Cone snails Archiválva 2011. május 25-i dátummal a Wayback Machine-ben. Hawaiian Marine Life. Accessed 18 November 2008.
- ↑ Respiratory system Archiválva 2020. augusztus 9-i dátummal a Wayback Machine-ben. The apple snail website. Accessed 18 November 2008.
- ↑ Los Marineros Marine Life. Caption Mollusca. Accessed 21 November 2008.
- ↑ a b Respiratory system Archiválva 2020. augusztus 9-i dátummal a Wayback Machine-ben. The apple snail website, http://www.applesnail.net, accessed 26 February 2009.
- ↑ Bales, SL and Venable, S. 2007. Natural Histories: Stories from the Tennessee Valley. University of Tennessee Press. ISBN 9781572335615. p. 66.
- ↑ Barnes, H. (Ed.) 2008. Oceanography and Marine Biology CRC Press. ISBN 9781420065749. p. 77.
- ↑ Washington Department of Fish and Wildlife. 2000. WDFW - Shellfish: Geoduck clam Archiválva 2010. május 10-i dátummal a Wayback Machine-ben. accessed 26 February 2009.
- ↑ M. Alan Kazlev. Palaeos Metazoa: Mollusca: Bivalvia: Bivalve Glossary Archiválva 2008. november 6-i dátummal a Wayback Machine-ben. Page uploaded 11 January 2003, last change 7 July 2007, accessed 26 February 2009.
- ↑ Anatomy of a Bivalve Archiválva 2009. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben. accessed 26 February 2009.
- ↑ S. Peter Dance. 1977. The Encyclopedia of Shells. Blandford Press Limited, Poole, Dorset, ISBN 0-7137-0698-8, pp. 288, page 8.
- ↑ Class Cephalopoda: the Head-Feet Archiválva 2008. szeptember 16-i dátummal a Wayback Machine-ben Accessed 21 November 2008.