Tóth Anna Judit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tóth Anna Judit
Született1975. április 30. (49 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • klasszika-filológus
  • bizantinológus
Iskolái

SablonWikidataSegítség

Tóth Anna Judit (Budapest, 1975. április 30. –) klasszika-filológus, bizantinológus, fő kutatási területe a késő ókor és Bizánc népi vallásossága, az antik eredetű hagyományok továbbélése.

Életútja[szerkesztés]

Egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetem latin és ógörög szakán végezte,[1] 2006-ban szerzett doktori fokozatot az Eötvös Loránd Tudományegyetem ókortudományi doktori iskolájában, disszertációját Jóannész Malalasz VI. századi krónikás művéről írta. Egyetemi oktatóként dolgozott a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen. Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos kutatója és a Magyarságkutató Intézet tudományos főmunkatársa.

Munkássága[szerkesztés]

Doktori disszertációját a VI. századi Malalas görög nyelvű krónikájából készítette, érdeklődése itt fordult a bizánci krónikák folklorisztikus forrásokból származó anyagai felé. 2013 és 2017 között részt vett [2]a „Vernacular religion on the boundary of Eastern and Western Christianity. Continuity, changes and interactions” kutatócsoport munkájában, ahol a késő ókor és kora bizánci korszak népies színezetű ünnepeit vizsgálta, és feltárta ezek eredetét, illetve továbbélésének formáit a délkelet-európai néphagyományokban. A kutatásait összegző nagymonográfia a Balassi Kiadó gondozásában jelent meg. További kutatási területe a 17-18. századi latin nyelvű magyarországi történetírás kutatása, jelentősebb műveinek fordítása. A Magyarságkutató Intézet Barokk történetírás projektjének résztvevője.[1]

Publikációk[szerkesztés]

Monográfiák[szerkesztés]

  • Tóth Anna: Ünnepek a keresztény és a pogány kor határán.[3]  Balassi Kiadó, Budapest 2017. (342 p.)
  • Kádár Zoltán - Tóth Anna: Az egyszarvú és egyéb állatfajták Bizáncban.[4] Typotex, Budapest 2000. (169 p.)

Fontosabb tanulmányok[szerkesztés]

  • Telesma and Stoicheion. Magical Statues in Byzantium. In: Éva Pócs (ed.): Magical and Sacred Medical World.[5]  Cambridge Scholars Publishing, 2019. 405–434.
  • Damaszkuszi Szt. János A sárkányokról című írása.[6] Antik Tanulmányok 61 (2017) 55–69.
  • Mystical Experience in Theurgical Practice. In: Miklós Vassányi – Enikő Sepsi – Anikó Daróczi (eds): The Immediacy of Mystical Experience in the European Tradition.[7]  Springer, Cham 2017. 23–30.
  • John Lydus as Pagan and Christian. In: Marianne Sághy – Edward M. Schoolman (eds): Pagans and Christians in the Late Roman Empire: New Evidence, New Approaches (4th-8th centuries).[8] CEU Press, Budapest 2017. 59–68.
  • Folk Religion in Antiquity. In: Endre Tóth – Tivadar Vida – Imre Takács (eds.): Saint Martin and Pannonia. Christianity on the Frontiers of the Roman World.[9] Abbey Muserum – Iseum Savarense, Pannonhalma – Szombathely 2016. 43–48.
  • Egy rendhagyó keresztény krónika – A vallási identitás bizonytalanságai Malalas krónikájában. In.: D. Tóth Judit – Heidl György (szerk): Studia Patrum. Irodalom, teológia, művészet. Válogatás a Magyar Patrisztikai Társaság VII-XI. konferenciáján elhangzott előadások szerkesztett változataiból.[10] Szent István Társulat, Budapest, 2014. 229-243.
  • Az artai híd balladája. Vallástudományi szemle.[11] 6/1 (2010) 72–83.  
  • Mítoszracionalizálás a bizánci krónikákban. In: Horváth L. Czeglédy A., Krähling E. (szerk): Pietas non sola Romana. Studia memoriae Stephani Borzsák dedicata.[12] Typotex kiadó – Eötvös Kollégium, Bp. 2010.  892–904.  
  • Ióannés Lydos és a történelem megújítása. Orpheus Noster 1 (2009) 75–82. [13]
  • Hun-türkök és asszír-perzsák. Archaizáló népnevek Malalas krónikájában. In: Dobrovits Mihály (szerk.): A becsvágy igézetében. V. Nemzetközi Vámbéry Konferencia.[14] Lilium Aurum, Dunaszerdahely 2008. 263–285.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Intézet, Magyarságkutató: Tóth Anna (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 6.)
  2. TÓTH Anna Judit. eastwest.btk.mta.hu. (Hozzáférés: 2021. június 6.)
  3. Tóth Anna Judit: Ünnepek a keresztény és a pogány kor határán. Balassi Kiadó. 2017. ISBN 978-963-456-011-1 Hozzáférés: 2021. június 6.  
  4. Kádár Zoltán: Az egyszarvú és egyéb állatfajták Bizáncban. Tóth Anna. 2000. ISBN 963-9132-87-X Hozzáférés: 2021. június 6.  
  5. The magical and sacred medical world. Éva Pócs. 2019. ISBN 1-5275-2252-0 Hozzáférés: 2021. június 6.  
  6. Tóth, Anna Judit (2017. június 1.). „Damaszkuszi Szent János A sárkányokról című írása” (amerikai angol nyelven). Antik Tanulmányok 61 (1), 55–69. o. DOI:10.1556/092.2017.61.1.3. ISSN 1588-2748.  
  7. The immediacy of mystical experience in the European tradition. Miklós Vassányi–Enikő Sepsi–Anikó Daróczi. 2017. ISBN 978-3-319-45069-8 Hozzáférés: 2021. június 6.  
  8. Pagans and Christians in the Late Roman Empire : new evidence, new approaches (4th-8th centuries). Marianne Saghy–Edward M. Schoolman. First edition. 2017. ISBN 978-963-386-256-8 Hozzáférés: 2021. június 6.  
  9. Saint Martin and Pannonia : Christianity on the frontiers of the Roman world : exhibition catalogue. Endre Tóth–Tivadar Vida–Imre Takács. 2016. ISBN 978-963-314-097-0 Hozzáférés: 2021. június 6.  
  10. Magyar Patrisztikai Társaság. Konferencia az ókori kereszténységről: Irodalom, teológia, művészet : válogatás a Magyar Patrisztikai Társaság VII-XI. konferenciáján elhangzott előadások szerkesztett változataiból. Judit D. Tóth–György Heidl–Magyar Patrisztikai Társaság. Konferencia az ókori kereszténységről. 2014. ISBN 978-963-277-068-0 Hozzáférés: 2021. június 6.  
  11. Tóth, Anna Judit. „Az artai híd balladája” (magyar nyelven).  
  12. Czeglédy, Anita: Pietas non sola Romana : studia memoriae Stephani Borzsák dedicata. 2010. Hozzáférés: 2021. június 6.  
  13. (2009) „Orpheus Noster1. (1.).  
  14. A becsvágy igézetében : V. nemzetközi Vámbéry konferencia. Imre Baski–Mihály Dobrovits. 2008. ISBN 978-80-8062-372-2 Hozzáférés: 2021. június 6.