Sármezey Endre

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2019. október 22.) ezen a változaton alapul.

Sármezey Endre (Mezőkovácsháza, 1859. április 21. – Békéscsaba, 1939. augusztus 15.) vasúti mérnök, a gazdasági kisvasutak létesítésének gondolata tette híressé.

Pályafutása

Sármezey Endre földbirtokos családban született 1859. április 21-én Mezőkovácsházán. Középiskoláit Békéscsabán, majd Szegeden végezte. Oklevelét a zürichi műegyetemen szerezte 1882-ben, ezt követően egy darabig a MÁV munkatársa volt. Később az Arad és Csanádi Egyesült Vasutaknál (ACSEV) dolgozott, itt előbb üzemmérnök, építésvezető, később kinevezték a vállalat igazgatójává, végül vezérigazgató-helyettes lett. Jelentős gondolata volt a gazdasági kisvasutak létesítése. Munkásságánk köszönhetően épült meg 1898-ban az Alföldi Első Gazdasági Vasút, de ő vezette be a motoros vasúti közlekedést Magyarországon. Eleinte gőzmotorkocsikkal kísérletezett, 1904-ben pedig áttért a benzinelektromos motorkocsik alkalmazására, ez elődje volt a Diesel-elektromos vasúti vontatásnak. Vasútvonalak tervezésével és építésével is foglalkozott (mezőhegyes – kétegyházi vonal, stb.), és fontos szerepet játszott a vasbetonépítkező meghonosításában. 1912-ben a vasúti szolgálattól búcsút vett és megnyitotta magánmérnöki irodáját. Az Országos Középítési Tanács tagja volt. 1922-ben főtanácsossá nevezték ki, majd 1927 januárjában a budapesti mérnöki kamara választása folytán a felsőház póttagja lett.

Művei

Egynéhány szó a nagyszentmiklós-makó-hódmezővásárhelyi helyi érdekű vasut szervezetéhez. Makó, 1901.
Mótoros kocsik vasuti üzemben. Budapest, 1904. (Különnyomat a Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönyéből.)
Motorkocsik jelentősége vasúti üzemben. Budapest, 1907.
Motorüzem a vasutakon. Budapest, 1909.
Vicinális vasutaink fejlesztése.
Dieselmotorok alkalmazása vasúti üzemekben. Budapest, 1918.
Agrárreform és a kisvasutak. (A Magyar Mérnök és Építész Egylet közlönye, 53. évf. 1-52. sz. / 1919)

Emlékezete

Mezőkovácsházán utcát neveztek el róla, melyet a kommunizmus alatt Vlagyimir Iljics Lenin utcának hívtak.

Források

Magyar Életrajzi Lexikon
PIM
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor.
Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. (Bp., 1929) 371. old.

További információk

Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002.
Encyclopaedia Hungarica. Főszerk. Bagossy László. [Calgary], Hungarian Ethnic Lexikon Foundation, 1992-1998.
Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
Az új városháza. A főváros főtisztviselőinek és a törvényhatósági bizottság tagjainak életrajza, a főváros hivatalainak, intézményeinek és üzemeinek ismertetése. Az 1931-37. évi törvényhatóság. Szerk. Weichert Béla. Bp., 1931.