Sáncolás
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| A királyok és bástyák alapállása, sáncoláskor a királyok a megjelölt mezőkre léphetnek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A sáncolás (vagy a szlengben: rosálás[1]) egyike a különleges lépéseknek a sakkban. A király és az egyik bástya együttes lépése. Ezt világos is, sötét is mindössze egyszer teheti meg a játék során. A király a kiválasztott bástya felé lép két mezőt, a kiválasztott bástya pedig a király által átlépett, tehát a királlyal szomszédos túloldali mezőre kerül. Ha a király a királyszárnyra sáncol, azt rövidsáncnak (írott jele: 0-0), ha a vezérszárnyra, hosszúsáncnak (írott jele: 0-0-0) hívjuk. A sáncolást a király lépésének tekintik, ezért elsőként a királyt kell áthelyezni (máskülönben csak bástyalépés hajtható végre). A sáncolás célja, hogy a király a tábla közepéről ellépjen egy biztonságosabb szélső mezőre, ugyanakkor a bástya aktívabb, központi helyre kerül.
A sáncolás csak akkor lehetséges, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
- 1. a király még nem lépett a játszma folyamán;
- 2. az a bástya, amellyel sáncolni szeretnénk, még nem lépett a játszma folyamán;
- 3. a király és a bástya között nem áll sem saját, sem ellenséges báb;
- 4. a király nem áll sakkban;
- 5. sáncolás közben a királynak nem kell ellenséges báb által támadott mezőn átlépnie;
- 6. a sáncolás után a király nem lesz sakkban (ez a király bármely lépésénél kell teljesüljön).
Megjegyzendő, hogy a sáncolás akkor is lehetséges, ha:
- 1. a király már volt sakkban a játszma folyamán (de sáncoláskor nem lehet sakkban);
- 2. az a bástya, amellyel sáncolni szeretnénk, támadva van;
- 3. a sáncolás közben a bástya ellenséges báb által támadott mezőn kell átlépjen.