Ugrás a tartalomhoz

Székely Sámuel (újságíró)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Csurla (vitalap | szerkesztései) 2021. március 10., 10:57-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Nevet változtatott személyek kategória eltávolítva; Családi nevüket magyarosított személyek kategória hozzáadva (a HotCattel))
Székely Sámuel
SzületettSchwarzenberg Sámuel
1857. július 3.
Somogyszil
Elhunyt1926. február 14. (68 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaSchlesinger Etelka
(h. 1898–1900)
Foglalkozásaújságíró
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (2A-24-3)
SablonWikidataSegítség

Székely Sámuel, született Schwarzenberg[3] (Somogyszil, 1857. július 3.[4]Budapest, 1926. február 14.) hírlapíró.

Élete

Schwarzenberg Dávid kereskedő és Kemény Róza fia. A gimnáziumot Kaposváron és Pesten végezte, majd a budapesti egyetemen négy évig hallgatta a bölcseleti, történelmi és nyelvészeti előadásokat. 1886 őszén tanulmányai kiegészítése végett Párizsba ment, ahol francia lapokba írt cikkeket. 1888-ban rendes munkatársa lett az Agence Libre-nek, majd az Agence Dalziel távirati ügynökségnek. 1889-ben megalapította a naponta megjelenő Párisi Magyar Értesítőt, mely két évig állott fenn. Közben mint párizsi tudósító nagy munkásságot fejtett ki a Pesti Naplóban és a Fővárosi Lapokban, később pedig állandó levelezője lett a Budapesti Hírlapnak. Amikor 1892-ben ebben a lapban Mohrenheim báró párizsi orosz nagykövetet a Panama-botrány egyik főrészesének tüntette föl, a francia kormány letartóztatta és három napi vizsgálati fogság után kiutasította Franciaországból. 1892-től a Budapesti Hírlapot Londonból tudósította. Miután hazatért, 1894-ben megalapította és szerkesztette a Politikai Hetiszemlét 1921-ig. Emellett írt hadtörténelmi tanulmányokat a Ludovika Akadémia közlönyébe és a Történelmi Tárba.

Házastársa Schlesinger Etelka (1878–1900)[5] volt, akivel 1898. augusztus 15-én Aszalón kötött házasságot.[6] Esküvői tanúja Aranyi Lipót újságíró volt. Felesége 22 éves korában tüdővészben elhunyt.

Könyvei

  • Felelős-e a zsidóság az ország romlásáért?
  • Egy újságíró élményei

Jegyzetek

  1. Székely Sámuel, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/14748.htm
  2. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  3. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 65046/1883. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1883. év 19. oldal 2. sor
  4. Születési bejegyzése a somogyszili izraelita hitközség születési akv. 343/1857. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  5. Székely Sámuelné halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 2012/1900. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  6. Házasságkötési bejegyzése az aszalói polgári házassági akv. 10/1898. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 1.)

Források

További információk

  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest, Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. jav. és bőv. kiad. + Álnévlexikon] Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Somogyi Helikon. A somogymegyei származású, vagy Somogyban több-kevesebb ideig lakó, vagy legalábbis Somoggyal kapcsolatban működő költők, írók és művészek lexikona. Szerk. Hortobágyi Ágost. Kaposvár, Szerző, 1928.
  • Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7