Ugrás a tartalomhoz

Székely László (előadóművész)

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2020. június 18., 23:45-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 6 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.1)
Ez a szócikk a költőről, előadóművészről szól. Hasonló címmel lásd még: Székely László (egyértelműsítő lap).
Székely László
Született1959. június 24.
Pécs
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaköltő, előadóművész
könyvkiadó
A Wikimédia Commons tartalmaz Székely László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A „Kárpát körút 777." című előadóestjén Alsószeliben


Székely László (Pécs, 1959. június 24. –) költő, Kazinczy-érmes előadóművész

Munkássága

Bölcsész, korábban könyvkiadó, majd az MTA munkatársa. Számos szállal kötődik a történelmi Magyarországhoz, ez nemzetegyesítő, verses kultúrmissziójának eredete. Rendszeresen tart előadásokat, műsoros esteket saját verseiből határokon innen és túl.

Lírájában következetesen alkalmaz klasszikus versformákat, archaizmusokat, nyelvtörőket, szójátékokat, alliterációkat, változatos ritmusokat, rímképleteket. A Kárpát körút kötetének címében megjelenő 777-es szám földrajzi nevekre utal, melyek különböző mondatrészekké alakulva színesítik formavilágát. A könyvvel azonos címmel szerkesztett műsorát közel száz alkalommal adta elő a történelmi Magyarország területén templomokban, közművelődési intézményekben.

Külföldi utazásai számos, főleg orosz témájú versét és dalát ihlették. Írt többek közt Puskin párbajáról, rímekkel zanzásította Gogol Köpönyegét, Bulgakov A Mester és Margaritáját. Alekszej Fatyjanov verseinek és dalainak ő az első magyar műfordítója és előadója. Dalszövegeit gyakran alteregója, Pityeri Vászka nevében írja, zeneszerzője Fogarasy Attila, akivel bor- és gyermekdalokat is szerez.

2019 júliusában részt vett Oroszországban az Alekszej Fatyjanov születésének 100. évfordulójára rendezett ünnepségeken, ahol első magyar műfordítójaként a költő dalait és verseit adta elő magyar nyelven több helyszínen, élő tv-adásban is.

Az interneten Csapszéky Csöpi álnéven limerickeket publikált, e kötött versformát azóta gyakran alkalmazza az eredetitől eltérő témák feldolgozására.


Megjelent könyvei

  • Pécs exkluzív ortofotó-atlasza (Székely és Társa Kiadó, Pécs, 1998.)
  • Baranya exkluzív városatlasza (Székely és Társa Kiadó, Pécs, 1999.)
  • Budapest ortofotók (Székely és Társa Kiadó, Pécs, 2001., 2004.)
  • Pécs ortofotók (Székely és Társa Kiadó, Pécs, 2001.)
  • Győr-Moson-Sopron ortofotók (Székely és Társa Kiadó, Pécs, 2001.)
  • Nyíregyháza ortofotók (Székely és Társa Kiadó, Pécs, 2001.)
  • Sopron ortofotók (Székely és Társa Kiadó, Pécs, 2002.)
  • Balaton ortofotók (Székely és Társa Kiadó, Pécs, 2003.)
  • Városunk Dabas (Székely és Társa Kiadó, Pécs, 2006.)
  • Kárpát körút 777 – versek (Verso Kiadó, Pécs, 2015.)

Díjai, elismerései

  • Kazinczy-érem – Szép magyar beszéd verseny (1976)
  • Vásárdíj (Pécs Expo, 1998)
  • Baranya Megye Közgyűlésének különdíja (Pécs Expo, 1998)
  • A legszebb magyar térkép díj, meghívás a Frankfurti Könyvvásárra – Szép magyar térkép pályázat (1998)[1]
  • 2. díj – Szép magyar térkép pályázat (2001)[2]
  • Az ismeretterjesztő kategória díja – Szép magyar könyv verseny (2001)
  • Miniszterelnöki különdíj – Szép magyar könyv verseny (2001)[3]
  • Kivitelezési díj – Pro typographia verseny (2002)
  • Balaton marketingdíj – (2004)

Jegyzetek

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Székely_László_(előadóművész)&oldid=22763936”