Szontagh Miklós (orvos, 1843–1899)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2018. november 9., 13:48-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10))
Szontagh Miklós
Szontagh Miklós és felesége
Szontagh Miklós és felesége
Született1843. augusztus 11.
Alsókubin
Elhunyt1899. december 2. (56 évesen)
Újtátrafüred
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
GyermekeiSzontagh Miklós
SzüleiSzontagh Dániel
Foglalkozásaorvos,
botanikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Szontagh Miklós témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Szontagh Miklós 1863

Szontagh Miklós (Alsókubin, 1843. augusztus 11.Újtátrafüred, 1899. december 2.) orvos, botanikus, a magashegységi klímaterápia hazai úttörője.

Életpályája

Szontagh Dániel törvényszéki elnök, történetíró és iglói Szontagh Pentesilea fia. Bécsben szerzett orvosi oklevelet 1868-ban. Pestre költözött, és 1873-ig a Természettudományi Közlöny növénytani rovatát vezette. Európa több országát bejárva a botanika mellett érdeklődése a magashegyi klimatikus gyógymódok felé fordult. 1873-ban átvette az ótátrafüredi „vízgyógyintézet” vezetését, de kezdetleges állapotokat talált ott, ezért a közelben 20 holdnyi bérelt területen új gyógyszanatórium építtetésébe kezdett, s egyben megalapította Újtátrafüredet. A hidegvíz-gyógyintézet 1876-ban kezdte meg működését. Szontagh felismerte, hogy a gyógyításban nagy szerepe van az egész évben érvényesülő „megfelelően ritkult levegőnek, a talaj, levegő, víz, vegetatio és helyi fekvés által szabott gyógyklímás hatásnak”. A betegek legtöbbje légzőszervi és emésztési bántalmak miatt kezeltette magát. A fürdőtelepülés 1883-ban új szanatóriummal bővült, amely az akkori Magyarország első, téli időszakban is működő magaslati gyógyhelye volt. Az alhavasi klíma, a vízgyógyászat és az elektroterápia együttes alkalmazásával gyógyítottak.

Orvosi tevékenysége mellett Szontagh szenvedélyes természetjáró, hegymászó és síelő volt. Meghatározó szerepe volt a Magyarországi Kárpát-egyesület létrehozásában, és a Tátra osztály elnöke volt. 1883 és 1885 között Tátravidék címmel hetilapot szerkesztett, továbbá rendszeresen jelentek meg írásai a Vasárnapi Ujságban, a Természettudományi Közlönyben és az Orvosi Hetilapban. Képes kalauz a tátraalji fürdőkbe és a Magas-Tátra hegyvidéke, később Tátrakalauz címmel megjelent könyve számos kiadást ért meg.

Művei

  • Új Tátrafüred éghajlati viszonyai. Tíz évi meteorológiai megfigyelés alapján. Igló, 1883.
  • Über die Heilung Lungenkranken in der subalpinen Region der Hochgebirge, mit besonderer Bergnahme auf die Heilantalt in Neuschmeks. Igló, 1884.
  • Képes kalauz a Tátraalji fürdőbe és a Magas Tátra hegyvidékére, egy színes térképpel és két helyrajzi vázlattal. 1885.
  • A Magas Tátra és hegyvidéke, különös tekintettel a tátravidéki fürdőkre és nyaralóhelyekre. Újtátrafüred, 1895.
  • Tátrakalauz. Bp., 1896.
  • A Basedow-betegség és sikeres orvoslása Újtátrában 82 eset kapcsán. 1899.

Források

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.  
  • Kiss László: A magashegységi klímaterápia magyarországi úttörője: Szontagh Miklós (1843-1899). In: Kiss László - Ozogány Ernő - Lacza Tihamér: A magyar tudomány évszázadai. Pozsony/Bratislava: Madách-Posonium, 1994. 58-60.
  • Šipoš, J. - Kovačevič, I.: Slovenské kúpele. Bratislava, 1994.
  • Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 783–784. o. ISBN 963-85433-5-3

Külső hivatkozások