Szolnoki toronyház

Szolnoki toronyház
Becenév: Huszonnégyemeletes
Település	Szolnok, Magyarország
Cím	5000 Szolnok, Jubileumi tér 4.
Építési adatok
Építés éve	1975.
Megnyitás	1975.
Hasznosítása
Felhasználási terület	lakóépület
Magassága	81 m
Elhelyezkedése
Szolnoki toronyház Pozíció Szolnok térképén
é. sz. 47° 10′ 44″, k. h. 20° 10′ 41″47.178888888889, 20.178055555556
A Wikimédia Commons tartalmaz Szolnoki toronyház témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A szolnoki toronyház a szolnoki pályaudvar előtt álló magasház, amely 81 méteres magasságával és 22 lakott emeletével Magyarország legmagasabb lakóépülete. A két lift a 22. emeletig szállítja az embereket, onnan gyalog lehet feljutni a 23. emeletre, ahol a Tudományos Ismeretterjesztő Társaság helyi irodája, valamint csillagvizsgáló működik. 24. emelet valójában nincs, ennek ellenére a helyi köznyelvben az épületre csak 'huszonnégyemeletesként' szoktak utalni.

A szolnoki toronyház csúszózsaluzási eljárással épült 1975-ben az azóta megszűnt Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében. Tervezője Liszkai Károly. Az épület előtti szökőkúttal és parkolóval ellátott tér Kovács Dezsőné (ÉSZAKTERV) munkája.

A megközelítőleg nyolcvanezres lakosságú Szolnokot szokás a 'Magyar Felhőkarcolók Városa' névvel is illetni, ugyanis a Huszonnégyemeletesen kívül helyet kapott még a városban két, egyenként tizennyolc lakott emelettel bíró toronyház (a Várkonyi téren és a Városmajor úton), valamint egy tizenhatemeletes irodaház is (az Ady Endre úton).

Képek

• 
• 
  A ház környezete
• 
  A ház a szolnoki vasútállomással

Források

• info-szolnok.hu

Kapcsolódó szócikkek

• Magyarország legmagasabb épületei
• pécsi magasház

további információk

• Dr. Horváth Béla: ÉSZAKTERV. In: Schéry Gábor (szerk.): A magyar tervezőirodák története (Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft., Budapest, 2001) 81–94. oldal
• László János: Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat. In: Hajós György (szerk.): A magyar kivitelező vállalatok története (Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft., Budapest, 2005) 485–494. o.