Szilas-patak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szilas-patak
Szilas-patak, Budapest.JPG
A patak Rákospalotán, a Kossuth Lajos utcai lakótelep mellett
Közigazgatás
Országok Magyarország
Földrajzi adatok
Forrásszint 248 és 288 m
Vízhozam Nagytarcsán 0,14 – 0,16 m³/s
Vízgyűjtő terület 85 km²
Forrás Látó-hegy és a Hüdői-hegy tövéből, Gödöllői-dombság
Torkolat Duna, Budapest IV. kerülete

A Szilas-patak egy, a Gödöllői-dombságból eredő és Budapest Káposztásmegyer nevű részében a Dunába torkolló magyarországi patak.

Leírása[szerkesztés]

A patak két forrásból ered, az egyik a Kerepestől nyugatra található Látó-hegy, míg a másik a Kerepestől délkeletre álló Hüdői-hegy lába. Kerepesen leginkább Malom-pataknak nevezik, míg Újpalotán Palotai-pataknak.

Útja során Kerepes Szilasliget nevű részéből kiindulva keresztülhalad Kistarcsa, majd Nagytarcsa belterületén, ahonnét egy éles kanyarral Cinkota felé veszi az irányt. Az M0 gyorsforgalmi út alatt áthaladva éri el Budapest XVI. kerületét, ahol az 1978-ban, mesterségesen kialakított Naplás-tóba torkollik. Innét egy mesterséges lefolyó indítja további útjára Mátyásföldön, Rákospalotán és Káposztásmegyeren, keresztül, ahol a Megyeri-erdő alatt beleömlik a Mogyoródi-patak. Onnét mintegy másfél kilométer megtétele után, nem messze a Megyeri hídtól végül a Dunába torkollik. Vízhozama Nagytarcsa területén 0,14 – 0,16 /s.[1]

A patak mentén több, különböző mértékben védett terület került kialakításra. A Naplás-tó és környéke 1997 óta természetvédelmi terület, míg a XV. kerületben található Turjános 1999 óta fővárosi védelem alatt áll.[2]

Források[szerkesztés]

Lábjegyzetek[szerkesztés]

  1. A község földrajzi fekvése és rövid tájrajza, In: Molnár Lajos - Molnárné Hajdú Margit: A 700 éves Nagytarcsa, Páros Print Bt., Budapest, 2002, ISBN 963 202 811 2
  2. Turjános, IN: Bognár Attila László (szerk.): Védett természeti értékek a fővárosban Budapest, 2005