Sziklay János

Sziklay János
Élete
Születési név	Frömmel János
Született	1857. április 2. Veszprém
Elhunyt	1945. november 25. (88 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	próza
A Wikimédia Commons tartalmaz Sziklay János témájú médiaállományokat.

Sziklay János, 1895-ig Frömmel János (Veszprém, 1857. április 2. – Budapest, 1945. november 25.) bölcsészdoktor, hírlapíró.

Élete

Sziklay Jeromos és Grizinger Mária fia. Iskoláit Veszprémben, Székesfehérvárott és Pozsonyban, az egyetemet Budapesten végezte 1884-ben. Gazdasági pályára készült és Békes vármegyében gazdasági írnok volt, de iskoláinak folytatására Pozsonyba ment, ahol 1877-ben az akkor alakult magyar napilap belső és több fővárosi lap levelező munkatársa lett. 1879-ben Budapestre költözött és az irodalomnak élt. Felesége Köszler Gizella volt.

1882-1891 között a Balaton kultur-egyesület és a Hírlapírók egyesületének is titkára, majd alelnöke. 1898-tól az Országos Pázmány Egyesület főtitkára, később alelnöke. A SZIT tudományos és irodalmi osztályának, 1915-től a SZIA III. osztályának, 1943-tól tiszteletbeli tagja. 1930-ban kormányfőtanácsos. 50. évi írói jubileuma alkalmával Veszprémben utcát neveztek el róla. "Veszprém város az irodalomban és művészetben" című munkája (1932) településtörténeti alapműnek számít.

Munkássága

Munkatárs volt: Pesti Napló (1879-től), Független Hírlap (1879), Pesti Hírlap (1881-től), Budapest, Ország-Világ (1880-tól), Képes Családi Lapok (1881-től), Fővárosi Lapok (1882-től), Magyarország és a Nagyvilág (1883-84), Gombostű (1884), Színészek Lapja (1884-től rendes színházi tudósító), Gondűző (1884), Magyar Salon (1885) stb. Később a Magyar Államnak rendes belső munkatársa volt a lap megszüntéig. Írt még a Nagy Nemzeti Naptárba (1881-85), az Athenaeum Naptárába (1883-84), a Hölgyek Naptárába (1883-84). Cikkei a Figyelőben (III. 1877. Pozsonyvidéki Lapok), a Pozsonyvidéki Lapokban (1878. 296. sz. Marót bán, tanulmány), a Fővárosi Lapokban (1886. 16. sz. Naturalismus), az Aradi Közlönyben (1894. 270. sz. Nemzeti szellem az irodalomban); a Magyar Államban (1899. 173. sz. Petőfi sírján, 1904. 105. sz. Jókai és a Balaton, 127. sz. Jókai pályája, 1908. 85. sz. A vidéki városok fejlődése a millennium óta). Számos művet fordított, köztük Lope de Veganak a Nemzeti Színházban előadott Király és pór c. verses vígjátékát.

Vas Gereben összes munkáit sajtó alá rendezte 1886-tól Váli Bélával.

Szerkesztette a Felvidék c. társadalmi lapot 1878-79. Pozsonyban; az Uj Nemzedék c. középiskolai tanulók Lapjának 1-4. számát 1884-ben; a Felebarát c. hírlapot 1887-ben Budapesten, amely fél év mulva megszűnt; Magyarország Vármegyéi első köteteit Borovszky Samuval, amelybe több cikket írt; az Iparosok Zsebnaptárát 1904-ben Zachara Lajossal; a Katholikus Magyarország c. kétkötetes munkát 1902-ben Kis Jánossal és a Révai nagy lexikonát.

Álnevei és jegyei. Yan-csi, Tihamér, Dr. Sashegyi, Sz. és Sz-y J.

Művei

• 1877 Egy trón veszedelme (történelmi regény). Pozsony.
• 1880 Apa és leány (regény). Budapest.
• 1880 Sacher Masoch elbeszélései (fordítás). Budapest.
• 1880 Berthet, Elie, A pierrefittei bűntett (fordítás). Budapest. (Piros Könyvtár 29.)
• 1880 Egy gonosz asszony (történelmi regény). Budapest. (Piros Könyvtár 30-31.)
• 1882 Blaha Lujzáról (esszé). Budapest.
• 1882 A méltóságos asszony (regény). Budapest.
• 1884 Szép Balaton mellől (elbeszélések). Budapest.
• 1884 Véres hó. Regény. Budapest.
• 1884 A magyar népszínmű története. Első rész. A legrégibb időtől Szigligetiig (doktori disszertáció). Budapest.
• 1884 Zola, Az élet öröme (fordítás). Budapest.
• 1885 Kisértések között (regény). Budapest.
• 1885 A parasztgróf fia (regény). Budapest.
• Egy magyar testőr (történelmi regény). Budapest.
• Ingoványon át (regény). Budapest.
• 1885 Budapest összes látnivalóinak kimerítő kalauza. Budapest.
• 1885 A sportvilágból. Elbeszélések, versek. Budapest. (tsz.; Herkules-Könyvtár IV.).
• 1885 Utmutató az 1885-ik országos kiállításra. Fővárosi Kalauzzal. Budapest. (tsz. László Elek)
• 1886 Tékozló fiú (regény). Budapest.
• 1886 Budavár ostroma. Budapest.
• 1887 Sarah grófnő. Ohnet György regénye (fordítás). Budapest. (Egyetemes Regénytár II/ 10-11.)
• 1888 Ábrándos évek (elbeszélések). Budapest.
• 1889 Balatonvidéki Kalauz. Budapest.
• 1889 Keresd a férjet (regény). Budapest.
• 1890 Atheisták. Budapest.
• 1890 A Balaton és vidéke. 1. füzet. Budapest.
• 1891 Leonora. Budapest.
• 1892 Hany Istók története. Budapest. (Kis Könyvtár 5., 2. kiadás 1903, új kiadás 1908)
• 1893 Azok a jó rátótiak. Budapest. (Kis Könyvtár 20. Újabb kiadás 1908)
• Magyarország utirajzokban IV., VII., IX. kötet. Budapest. (tsz.)
• 1893 Kis mesekönyv a magyar ifjúság számára. Budapest.
• 1893 Fürdők és nyaralóhelyek Dunántúlon. Budapest. (tsz. Porzsolt Kálmán)
• 1894 A cserepesi kastély (regény). Budapest.
• 1896 A szerelem apostolai (regény). Budapest. (Athenaeum Olvasótára IV/ 9.)
• 1896 A torony története: Gonosz idők (elbeszélések). Budapest.
• 1896 Negyven év katholicismus történetéből. A «Magyar Állam» negyvenéves jubileuma. 1859-1899. Budapest.
• 1899 Életképek. Elbeszélések a kath. ifjúság számára. Budapest. (tsz. Cziklay Lajos)
• 1899 A testvérek (regény). Budapest.
• 1900 Tisztító tüzön át (regény). Budapest.
• 1901 A magyar föld. Budapest. (A Magyar Nép Könyvtára 9-10.)
• 1901 A Karácsonfa. Karácsonyi rege (költemény). Budapest.
• 1901-2 Mária Crawford, Via crucis (fordítás). Budapest.
• 1903 A magyar szív. Budapest.
• 1903 II. Rákóczy Ferencz élete. Budapest. (Népiratkák 199. 2. kiadás 1906)
• 1904 A Balaton bibliographiája. Budapest. (A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III/ 5.)
• 1905 Kalváriám. (Feleségem és Vera leányom emléke; költemény). Budapest.
• 1905 A nagyralátó Dani. Budapest. (Népiratkák 234)
• 1907 Uj világ. Budapest.
• 1907 Három egyetem. Pozsony, Szeged, Kassa. Budapest.
• 1932 Veszprém város az irodalomban és művészetben (Óvári Kiadó, Veszprém)

Források

• Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014.   [1]
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.  

További információk

• Kiszlingstein Könyvészete.
• A Pallas nagy lexikona XV. 685. I., II. Pótkötet 1904. 672.
• Magyar Könyvészet 1900-1906.
• Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.