Sziget (elpusztult település)
| Sziget | |
| Sziget-dűlő | |
 | |
| Sziget egy 1804 körüli térképen | |
| Névváltozatok | Sygeth, Szigetke, Sziget falu |
| Alapítás | Árpád-kor |
| Ország |  Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 103 m |
| Elhelyezkedése | |
 Sziget
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
| |
 é. sz. 48° 20′ 11″, k. h. 22° 14′ 47″Koordináták: é. sz. 48° 20′ 11″, k. h. 22° 14′ 47″ | |
Sziget, más néven Szigetke vagy Szigetfalu hajdan volt Bereg vármegyei település a Tisza jobb partján, Kislónya, Eperjeske és Szalóka között.
Története
A falu történetéről a 15–18. századból vannak adatok. A 15. században a Lónyay családon kívül Keresztúri Helele, majd a Csarnavodai, a Naményi, a Drágffi , valamint a Bozzási család (1559) birtokolták. 1566-ban a tatárok pusztították el. Írásos adatok vannak arról, hogy 1478 tavaszán Bátori István országbíró előtt Naményi Miklós fia Gergely és István zálogba adtak több birtokot, hogy a kölcsönkapott pénzből nőági részüket Arthand-i Balázsnak a Bereg megyei "Namen, Lonya, Kyslonya, Bathio, Haranglab, Bolthragh és Zygeth" birtokok után ki tudják fizetni.
Lakói a Tisza áradásai elől 1780 táján Kislónyára (ma Lónya) költöztek és harangjukat is magukkal vitték. A település elfeledett maradványai a Tisza szabályozásakor kerültek felszínre. Az Eperjeske alatt található holtág maradványt a mai napig Sziget-dűlőnek hívják.
Irodalom
Lehoczky Tivadar: Beregvármegye monographiája. Ungvár, 1881. III. köt. Különös rész. 2. rész. 836–837. old.
[[1]]