Szerkesztővita:Vince/Gyakoribb helyesírási hibák

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Karmela 14 évvel ezelőtt a(z) Közkinccsé kéne tenni témában

Idézet[szerkesztés]

„Mindig gondjaim voltak a helyesírással. Ha ebben a szövegben véletlenül nincs helyesírási hiba, az nem engem, hanem a számítógépes szövegszerkesztõt dicséri. (Hoppá! A kikapcsolhatatlan helyesírásellenõrzõ épp most tájékoztatott arról, hogy a dicséri szót nem hosszú í-vel írják. Errõl beszéltem.)

Emlékszem, hogy egyszer egy egész nyáron át ott kellett fõnöm a konyhaasztal mellett, és körmönfont mondatokat kellett diktálás után leírnom, amikben hemzsegtek a sólymok, a baglyok, a gólyák, a golyók és a lyukak, meg más olyan szavak, amik egy velem egykorú gyerekben inkább egy vadászat izgalmas képzetét keltették volna, de bennem ehelyett egy finom, már-már éteri megkülönböztetési képességet voltak hivatva kialakítani.

Akkoriban kezdhetett megvilágosodni bennem, hogy a világ talán mégsem az a racionális hely, amelynek születésem elõtt kétségtelenül látszania kellett. (Ezt már csak most mondom. Akkoriban még nem hittem a lélekvándorlásban.) Nem mindegy-e annak az állatnak, hogy miután kedvenc pihenõhelyérõl kihajtották, brutálisan lepuffantották, aztán több-kevesebb szakszerűséggel kitömték, hogy röpke életében bagolynak, vagy pedig bagojnak írták a nevét?

Felmenõim azonban hajthatatlanok voltak. Ami különbözik, az különbözik. Ezért nem azonosak. Az ilyen kristálytiszta érvelés elõtt persze mindig fejet kell hajtani. Úgyhogy tovább írtam a penzumot, bár azt hiszem, ezután üdítõ módon most már a rövid és hosszú i titkai kerültek napirendre.

A késõbbi idõk sem alakultak túl jól. Amikor az egyetemen büszkén beadtam elsõ zárthelyi dolgozatomat (egyszerűen tudtam, hogy jól sikerült a dolog: Nietzschérõl olyan gondolatokat vetettem papírra, amelyek akár több évtizedre meghatározhatták volna az egzisztencializmus kutatásának fõ csapásirányát :)), még nem sejtettem, mi vár rám. A következõ órán B. prof azzal kezdte, hogy a dolgozatok ugyan jól sikerültek, de azért lenne egy apró megjegyzése. Kivárt egy kicsit. Feszülten, de örömteli izgalommal figyeltük. -- Az önök helyesírása egyszerûen csapnivaló! -- köpte a szavakat szellemi vezetőnk, és nekem úgy tűnt, zaklatott tekintete rajtam valahogy hosszabb ideig pihen meg, mint a többieken. Igen kényelmetlenül éreztem magam, annyit mondhatok. Mondanom sem kell, hogy Nietzschérõl persze ezen az órán egyáltalán nem is esett több szó.

Én két olyan világot tudok elképzelni, ahol a helyesírás nem okozhat gondot. Az egyikben azért nem, mert már a kvarkok szerkezetébe bele van kódolva a dolog. Egyszerűen nem lehet olyan szavakat leírni, amelyek nem felelnek meg a helyesírás szabályainak, mert az ilyen feliratok már a megjelenésük utáni elsõ nanoszekundumban antianyaggá válnak, és ötven kilométeres körzetben elpárologtatnak mindent és mindenkit. Ez drasztikusan, de ugyanakkor igen hatékonyan szabályozná a helyesen írni nem tudó népességet. Ezen felül kétségtelenül megkönnyítené a csillagászok munkáját is, akik egy-egy olyan bolygó láttán, amelyen rövid idõn belül minden látható ok nélkül megszaporodnak az ismeretlen eredetű felvillanások, tudományos bizonyossággal nyugtázhatnák, hogy az illetõ bolygó épp most teszi meg elsõ, még tapogatódzó lépteit a civilizációs fejlõdés hosszú útján.

A másik világban a feliratok semmilyen szabályozás alá nem esnének, és a helyesírás nem tudná elrontani a gyerekek vakációját. A szavak írásmódja könnyedén galoppozva követné a kiejtést, és azok, akik a többieknél kreatívabb módon gondolkodnak és különlegesen újszerű módozatokat eszelnek ki egy-egy nehéz szó papírra vetésekor, külön jutalomban részesülnének. Mivel pedig a részecskefizika mai állása szerint a mi univerzumunk bizonyosan nem az elsõ típusba tartozik, esetleg érdemes lenne próbaképpen úgy tenni, mintha a másodikba tartozna. Mit veszthetünk vele?”

– A szerző 35 éves elméleti nyelvész, bölcsészdoktor.

– Aláíratlan hozzászólás, szerzője Mozo (vitalap | szerkesztései) 2006. június 21., 16:54

Köszönöm az egypercest, tényleg jó, de ez az oldal csak egy kezdeti állapotban lévő Helyesírási Szótár ala Wikipédia, az egyes szavak helyesírásában esetlegesen bizonytalankodók kétségeinek eloszlatására. Azzal viszont nem értek egyet, hogy ha bizonyos szavakat sokan nem képesek helyesen leírni, akkor a megoldás az ő szintjükre süllyedés. Inkább a temérdek elmélet helyett a problémás szavak helyes írásmódját kéne nyelvtanórán oktatni. Az idősebbekre pedig ott a mondás, miszerint jó pap holtig tanul. --Vince 2006. június 21., 22:22 (CEST)Válasz

Egyenlőre egyel[szerkesztés]

Oda kéne írni, hogy más jelentésben az egyel és az egyenlőre helyes. Ezen a lapon mint abszolút és minden mást kizáróan helyesnek van fetüntetve az eggyel és az egyelőre. 88.209.196.117 2006. június 22., 00:34 (CEST)Válasz

avval, evvel[szerkesztés]

http://index.hu/kultur/korrektor/avval/ SyP 2006. szeptember 24., 12:34 (CEST)Válasz

Az avval/evvel, azzal/ezzel jelenségről alkotott véleményed ideje lesz felülbírálni. Többet A magyar helyesírás szabályai kézikönyben a 84. pontban olvashatsz.

Az evvel, avval tudtommal helyes. Helyesírási szabályzat nincs a közelemben, csak a Kis Magyar Nyelvtan 12. kiadását találtam ami ezt írja (144. oldal): Ezeket a toldalékos, ragozott alakokat tehát hosszú mássalhangzóval ejtjük, és kettőzött betűkkel írjuk: ebben, abban; erre, arra; ehhez, ahhoz; evvel, avval; stb. A -val, -vel rag esetében a toldalék v hangja is hasonulhat: ezzel, azzal. VT 2007. január 25., 18:52 (CET)Válasz

Helyesírás ellenőrzés[szerkesztés]

Ide is be lehet írni a gyakori hibákat: User:AntiVandal/Hiba. Az AntiVandal szkriptben szerepel már a helyesírás ellenőrzése is. -nagytibi üzen, ? 2006. október 1., 12:33 (CEST)Válasz


egyel sem

A számokat tartalmazó lista bővítése[szerkesztés]

Vettem a bátorságot, és bővítettem a számokat tartalmazó listát, ugyanis szerintem jobb, ha oda van írva, hogy melyik mit akar jelenteni, így egyértelműbb. misibacsi 2006. november 7., 08:21 (CET)Válasz

Egyel és eggyel[szerkesztés]

Nemrég valaki átjavította az "eggyel"-t "egyel"-re. Visszajavítottam, de rossz magyarázatot írtam: az "egyel" ige, az "eggyel" viszont ragozott számnév, nem ragozott főnév. Tony64 2006. november 9., 14:03 (CET)Válasz

irígy vagy irigy[szerkesztés]

Olyan, hogy irígy, nincsen. A helyes alak az irigy. --Danieloftailor 2007. május 19., 20:46 (CEST)Válasz

Nem akarnál ebből mégis egy igazi szócikket?[szerkesztés]

Ez a hasznos összefoglaló nagyon jól beleillene a Magyar helyesírás kategóriába, szerintem. Armadillo vita 2008. március 10., 19:06 (CET)Válasz

Közkinccsé kéne tenni[szerkesztés]

Javasolom az átmozgatását a Wikipédia:Gyakoribb helyesírási hibák név alá, a segitségoldalak közé.

Javasolom továbbá hogy a helytelen alak áthúzva jelenjen meg. Segíti a vizuális fajta olvasót a memorizálásban.

Karmelaüzenőlap 2010. február 28., 21:46 (CET)Válasz