Szerkesztővita:Gálli Zoltán

Üdvözlünk a Wikipédia szerkesztői között, kedves Gálli Zoltán!

If your Hungarian is sub-optimal, please click here.

Az alábbi oldalakon segítséget találsz a kezdeti tájékozódáshoz. Ide csak azt szedtük össze, amit tényleg szükséges és érdemes is átfutni legalább.

	Első lépések Tanulj bele a szerkesztésbe lépésről lépésre!
	Saját próbalap Itt veszélytelenül gyakorolhatod a szerkesztést
	Személyes mentor Kérj fel segítőt, akihez bármikor fordulhatsz!
	Kocsmafalak: kezdőknek •  képgondok Kérdezz bátran a Wikipédia társalgóiban!

	A Wikipédia alapelvei A projekt alapvető elvei, céljai
	Wikifogalmak szójegyzéke A leggyakrabban használt kifejezések és rövidítések
	Szerkesztői lap Bemutatkozhatsz a többieknek saját szerkesztői lapodon
	Felküldési útmutató Ha olyan fényképet akarsz felküldeni, amit magad készítettél, feltöltheted az összes Wikimédia-projekt közös tárhelyére, a Wikimédia Commonsra

Szócikkírásnál, illetve módosításnál ne másolj más weblapokról, illetve mindig tüntesd fel forrásaidat!
Ha vitalapra írsz, vagy más szerkesztőnek hagysz üzenetet, írd alá a mondandódat a gombbal, vagy négy hullámvonallal: ~~~~

---

  Ha kérdésed van, keress nyugodtan a vitalapomon! Üdvözlettel: Rakás ^vita 2018. november 3., 23:24 (CET)

Ötszörös skapuláré

Elküldték a fordítást; használd egészséggel. Pár germanizmust és elírást javítottam, valószínűleg maradt benne még jópár.

"Egy ajándék az mennyből:

AZ ÖTSZÖRÖS SKAPULÁRÉ

Az ötszörös skapuláré (a Rituale Romanorum áldása szerint) a következő skapulárékat foglalja magába:

• A fehér a Szentháromság skapuláréja
• A vörös Jézus szenvedésének skapuláréja
• A kék a Szeplőtelen Fogantatás skapuláréja
• A fekete Mária Szolgájának (Szolgálójának) skapuláréja
• A barna a pedig a Miasszonyunk Karmelből

A Szentháromság fehér skapuláréja

A fehér skapuláré a két rendalapítóra, Máthai Jánosra és Valoisi Félixre, vezet vissza. Az akkori pápa III. Ince elismerte a rendet 1198 január 28.-án és meghatározta a rendi viseletet: a fehér ruha kék-vörös kereszttel (a vízszintes keresztfa vörös színű, míg a merőleges keresztfa kék). Ebből a rendből keletkezett a Szentháromság Testvériség. A célja a Szentháromság rendjének különösképpen a keresztény foglyok és rabszolgák kiváltása a hitetlenek kezéből, akkoriban mindenek előtt a törököktől és a hispániai szaracénoktól. Hozzávetőlegesen még ápolták a rendiek a betegeket és az utazókat az ő saját kórházaikban. A felvásárolt foglyok és rabszolgák száma meghaladja az egymilliót is! Az újabb időkben a Szentháromság rendje különösképpen a következő boldogok és szentek által vált ismeretessé: Szeplőtelen Fogantatásról nev. Szt. János (Juan de la Concepción, 1561–1613), május 15.-én lett szentté avatva 1975-ben (ez a szent reformálta meg a Szentháromság rendet és meghatározta az új, karitatív/szeretetszolgálati céljait), a boldog Iturrate Zubero Domonkos (1901-1837), boldog Canori Mora Erzsébet Anya (1774-1825).

A vörös skapuláré

A vörös passió-skapuláré kialakulása arra a jelenésre vezet vissza, amelyet az isteni Üdvözítő 1846-ban egy töredelmesszívű nővérnek nyilatkoztatott ki. Ez Szent Vincenci Pál ünnepének estéjén történt az oktávon. Ahogyan a nővér a rendi elöljárónak nyilatkozta, megjelent neki az Üdvözítő, aki a jobb kezében egy vörös skapulárét tartott, ráfűzve egy azonos színű gyapjú zsinórra. A skapuláré egyik oldalán az isteni Üdvözítő volt megjelenítve keresztre feszítve, a kereszt lábánál láthatóak voltak a szenvedés eszközei. A Kereszt körül a következő szavak írattattak: A mi Urunk Jézus Krisztusnak szent szenvedése, válts meg minket! A skapuláré másik oldalán pedig Jézus és Mária Legszentebb Szívei voltak leképezve: afelett egy kereszt sugárzott, amely a két szívből emelkedik, az ekörül lévő írás a következő szavakat tartalmazta: Jézus és Mária Szentséges Szívei, védjetek meg minket! Egyúttal felismerte a nővér a Megváltó isteni kívánságát, hogy az a skapuláré a hívek között szét el kell, hogy terjedjen, azért, hogy ez őket az Ő szent szenvedésére és az emberek iránti kilobbanó szeretetére emlékeztesse. Ez a jelenés többször megismételte önmagát. A kereszt felmagasztalásának ünnepén ugyanabban az évben pedig hallotta a nővér a Megváltó ajkából a vigasszal teli szavakat: „Mindenki, aki viseli ezt a skapulárét, minden pénteken a hitük, reményük és szeretetük megsokasodását fogják elnyerni.“ A megnevezett rendi elöljáró nem tulajdonított különleges jelentőséget kezdetben ennek a jelenésnek, mégis megosztotta ezt IX. Piusz pápával a római útja alkalmából. IX. Piusz nem csak élettel teli érdeklődést mutatott ennek, hanem elrendelte 1847. Június 25.-én minden missziós papnak a teljhatalmat, a passió-skapulárét megáldani és feladni azt a hívekre. Nem sokkal ezt követően pedig 1848. március 21.-én pedig elrendelte a rendi elöljárónak a pápa az engedélyt, a megemlített teljhatalmat minden másik rendi - illetve világi papnak is adományozni. Ennek a skapulárénak kötelezően vörös gyapjúból kell készülnie. Az ötszörös skapuláréban ez a semleges vörös szín által van ismertetve/megjelölve. Ha ezt a vörös skapulárét a többi skapuláréval együtt viselik egy zsinóron, akkor így az vörös gyapjúból kell, hogy legyen.

A Szeplőtelen Fogantatás kék skapuláréja

Ez a skapuláré a 17. Század elején a tiszteletreméltó Benedicasa Ursulának, a Teatinerini rend alapítójának Nápolyban lett kinyilatkoztatva. Szent Néri Szt Fülöp nagyra becsülte Istennek eme tiszteletreméltó szolgáló asszonyát. VI. Piusz pápa augusztus 7.-én 1793-ban egy dekrétben kihirdette Ursula nővér kiemelkedően hősies erényit. Mária Tisztaságának ünnepén megjelent a tiszteletes Ursula nővérnek a Legboldogságosabb Szűzanya, az isteni gyermeket az ő karjaiban tartván, hófehér ruhában illetve egy kék lepelben és körülvéve egy hasonlóan öltözött leányokkal teli kórussal. Ekkor Jézus világosan megismertette Ursula nővérrel az Ő akaratát, hogy a nővér az ő rendi apácáival együtt úgy öltözve, mint az Ő Szent Anyja, az Ő Szeplőtelen Fogantatásának címe alatt, a remetei szabályokat követve kell éljenek. Jézus megígérte nekik ezzel cserében a különleges kegyelmeket és a lelki javak bőségét. Ezt követően Ursula nővér azzal a kéréssel fordult az Üdvözítőhöz, hogy Ő ezeket a kegyelmeket terjessze ki mindazokra, akik a világban visszamaradnak és a fenséges, szeplőtelen Szűzanyának szívből fölajánlják magukat, és az Ő tisztaságáról és szűziességéről elmélkednek, valamint az (ég)kék skapulárét hordják magukon. Azért, hogy az isteni Üdvözítő megbizonyosítja Ursula nővért az ő kérésének beteljesítéséről, megjelenítette neki, ahogyan az angyalok számos skapulárét a kezükben tartva kiterjesztették azokat a világra. Ezt az isteni kinyilatkoztatást követően Ursula nővér nyomban elkezdte a kék skapulárék készítését, majd pedig megáldatta ugyanazokat egy pappal és szétosztotta a hívek között. Azokat viselték ők tisztelettel és ájtatossággal, és ezáltal egyre láthatóbbá vált miképpen sokasodik meg a hívek megszentelődése. A tiszteletreméltó Ursula nővér még halála előtt megélhette azt a vigaszt, mennyire elterjedt a skapuláré mindenütt. A két fő célja a skapuláré viselőinek, melyeket ők a szemük előtt kell vezetniük, hogy ismeretessé tegyék a Szeplőtelen Fogantatást és hogy imádkozzanak azokért, akik a bűnnek útján járnak. Ehhez nincsenek különleges imák vagy cselekedetek előírva. A Szeplőtelen Fogantatás skapuláréja két darab gyapjú, kék anyagból áll. A kék árnyalata, vagyis, hogy világos avagy sötétkék, lényegtelen. A Szeplőtelen Fogantatásnak a képe nem feltétlen szükséges, viszont fel lehet rá szerelni kívánság szerint.

A szervita fekete skapuláréja

Ez a skapuláré a „hétfájdalmú Szűzanya skapuláréjának“ is neveztetik. A Szervita (szolga) rendet 1240-ben alapították firenzei kereskedők - a Fájdalmas Anyának tiszteletére. IV. Alexander pápa elismerte 1255-ben a rendet. A harmadrend kezdete 1264-re tehető Firenzében, ahol Szent Benitius Filip az Istenanyának egy testvériséget alapított. A Hétfájdalmú testvérisége a Szervitáknak rendje igen elterjedt a 16. századtól kezdve. Ő számos szentet és boldogot számlált.

A Miasszonyunk védelmethozó barna skapuláréja a Karmel hegyről

Ez Szent Stock Simonra vezethet vissza. Ő egy látomásban azt az elrendelést kapta, hogy vezesse be a „scapulát“, vagyis a skapulárét a pokoli büntetések elől való megőrzés/védelmezés jeléül. Amikor Szent Stock Szimon a Boldogságos Szűzanya egy képe előtt imádkozott, megjelent neki Ő egy skapuláréval a kezében, amelyet Ő a következő szavakkal nyújtott át neki: „Ez az én szeretetem záloga a te rended iránt, egy valódi eszköze az én tiszteletem elterjesztésére és egy olyan hatásos jele a megüdvözülésnek, hogy az, aki ezt mindig szent meggyőződéssel/érzéssel/gondolkodással viseli, és a halála órájáig állhatatosan jócselekedeteket gyakorol, nem lesz az örök tűzbe zuhantatva. Rövid időn belül számos csoda történt, amely Szent Szimon elrendelését igazolják.

Fontos (általános) megjegyzések a skapuláré viselőinek: A skapuláré viselőjének egy (meghatalmazott) pap kell, hogy ráruházza a megszentelt skapulárét. A skapulárét szakadatlanul - éjjel-nappal - szükséges viselni. Ha a skapuláré egyszer, ünnepélyesen feltevődött, akkor csak ki szükséges cserélni (feltéve ha valaki ki szeretné cserélni). A skapulárét nem szükséges feltétlenül megszentelni. Mégis jobb, ha előtte megáldatják. • XVI. Gregor pápa azt a határozatot hozta, hogy a nyilvántartásba való bejegyzés tovább már nem lényeges. Mégis nagy előny az, ha a viselő bejegyzi magát egy máriás kongregációba (pl. egyesületbe). • A skapulárét egy előírt módon kell viselni: a nyak körül kell viselni, mégpedig úgy, hogy egy része a mellen, a másik része pedig a nyakon fekszik. • A „szombati privilégum“ alatt az az ígéret értendő, amit XXII. János pápa nyert el. V. Alexander(1409), V. Pál (1618) és XI. Ince (1678( pápák bullái utalnak erre. Az ígéret következőképp hangzik: „Az Isten kegyelmében elhunytak meg lesznek szabadítva a tisztitótűzből a rákövetkező szombaton a haláluk után, feltéve, ha életükben a skapulárét viselték, az állapotuk szerinti önmegtartózkodást gyakorolták és az Istenanya kis imaideit imádkozták, vagy ehelyett minden szerdán és pénteken húsételektől megtartóztatták magukat. Ma már a Rózsafűzér is azokhoz az imákhoz számít, amelyek az Istenanya napi imáit helyettesítheti. Csodák ezrei zajlottak le a (Karmel hegyi) skapuláré viselése által. Elég csak elolvasni a könyvet „Viseljétek a skapulárét!“ (lásd: könyves lista)."

– Hamilcar Smith ^vita 2018. november 8., 20:25 (CET)