Szerkesztő:ZorróAszter/próbalap/27
Ngari prefektúra (tibeti: མངའ་རིས་ས་ཁུལ་; wylie: mnga' ris sa khul; ZWPY: ngari sakü; a ngari szó jelentése magyarul terület vagy függőség) vagy kínaiul Ali prefektúra (Ali Diqu; pinjin hangsúlyjelekkel: Ālǐ Dìqū; egyszerűsített kínai: 阿里地区; hagyományos kínai: 阿里地區) a Kínai Népköztársaság Tibeti Autonóm Területének egyik prefektúrája, amely Nyugat-Tibetet fedi le, s amelynek hagyományos neve Ngari Khorsum.[1]
Közigazgatási központja és legnagyobb települése (Shiquanhe) városa. Ez a világ egyik legritkábban lakott területe négyzetkilométerenként 0,3 fős népsűrűséggel.
4500 méteres tengerszint feletti magassága miatt a „világ teteje”-ként emlegetik.[2]
Történelme[szerkesztés]
Kailash-hegy Burang megyében Ngari egykor az ősi Guge királyság szíve volt. Később Ngari Ü-vel és Tsanggal együtt alkotta Ü-Tsangot, Tibet egyik hagyományos tartományát, a további területeit Amdo és Kham tartomány alkotta.
A prefektúra szoros kulturális kapcsolatokat ápol Kinnaurral és Lahaul és Szpiti kerületével a határos indiai Himácsal Prades államban. [1]
Földrajza[szerkesztés]
A kövezett Xinjiang-Tibet autópálya (新藏公路) halad át ezen a területen. A távoli Rutog város közelében közismert őskori sziklarajzok találhatók .
Ngari városa 4500 méter tengerszint feletti magasságban fekszik Tibet északnyugati részén, a fővárostól, Lhászától mintegy 1600 kilométerre nyugatra. Az Ali Kunsha repülőtér 2010. július 1-jén kezdte meg működését, és Tibet negyedik polgári repülőtere lett. Ezzel az utazás Lhászába másfél órára rövidült szemben a három-négy napos autóúttal, a lhászai Lhásza-Gonkar repülőtérrel együtt. Csamdo-Bangdai repülőtér Csamdoban és Nyingchi-Mainling repülőtér. [2]
Ngari leginkább a Sumerunak is nevezett Kajlás-hegyről és a Manaszarovar-tóról ismert. A Kajlás-hegy 6714 m tengerszint feletti magasságban található, és a Transzhimalája (más néven Kajlás-hegység vagy Gangdisê-hegység) fő csúcsa. A szent hegy és tó számos valláshoz kötődik: többek között a buddhizmushoz, a hinduizmushoz, a dzsainizmushoz és a bonhoz, amelyek számos hazai és küldöldi zarándokot és vallási turistát vonzanak. A Kajlás-hegy körül négy ősi és híres kolostor található: Zhabura, Chiu Gompa, Zheri és Zhozhub. Manaszarovar-tó 4588 m tengerszint feletti magasságban fekszik, területe 412 km², maximális mélysége pedig 70 m.
Éghajlata[szerkesztés]
Ngari klímája hideg sivatagi (a Köppen éghajlati besorolás szerint: BWk), erős száraz-téli szubarktikus éghajlati tendenciákkal (a Köppen klímaosztályozás szerint: Dwc).
Közigazgatási felosztása[szerkesztés]
Ngari prefektúra hét megyei szintű körzetre oszlik: hét megyére .
| Térkép | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| # | Név | Kínai (E) | Hanyu Pinjin | Tibeti | Wylie átírás | Tibeti pinjin | Népesség (2010-es népsz.) | Terület (km2) | Népsűrűség (fő/km2) | |||
| 1 | Gar megye | 噶尔县 | Gá'ěr Xiàn | sgar rdzong | Gar Zong | 16,901 | 13,179 | 1.28 | ||||
| 2 | Burang megye | 普兰县 | Pǔlán Xiàn | spu hreng rdzong | Burang Zong | 9,657 | 24,602 | 0.39 | ||||
| 3 | Zanda megye | 札达县 | Zhádá Xiàn | rtsa mda' rdzong | Zanda Zong | 6,883 | 18,083 | 0.38 | ||||
| 4 | Rutog megye | 日土县 | Rìtǔ Xiàn | ru thog rdzong | Rutog Zong | 9,738 | 77,096 | 0.12 | ||||
| 5 | Gê'gyai megye | 革吉县 | Géjí Xiàn | dge rgyas rdzong | Gê'gyai Zong | 15,483 | 46,117 | 0.33 | ||||
| 6 | Gêrzê megye | 改则县 | Gǎizé Xiàn | sger rtse rdzong | Gêrzê Zong | 22,177 | 135,025 | 0.16 | ||||
| 7 | Coqên megye | 措勤县 | Cuòqín Xiàn | mtsho chen rdzong | Coqên Zong | 14,626 | 22,980 | 0.63 | ||||
Érdekességek[szerkesztés]
A nevét viseli a 2009-ben Ye Quanzhi kínai és Hung-Chin Lin tajvani csillagász által a tajvani Lulin Obszervatóriumban felfedezett 432101 Ngari kisbolygó.
- ↑ Ngari Khorsum (mNga' ris skor gsum), szó szerint „a felső [nyugati] behódolt területek három köre”). Felölelte Purang országait (sPu rang, sPu hrengs stb.), Guge (Gu ge) és Maryül (Mar yul) (bizonyos mértékig egybeesik Ladakkal [La dwags]), amelyek kisebb régiókkal együtt, mint például Zanszkár (Zangs dkar), Spiti (sPyi ti), Felső Kinnaur (Khu nu), a 12. századtól kezdve regionális utódkirályságokká fejlődtek.
- ↑ Más források világ tetejének Tibetet, korábban a Pamír-hegységet nevezték.