Szerkesztő:SylviaMinula/sandbox

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pongor Sándor
Életrajzi adatok
Született1949. december 30.
Budapest
Ismeretes mintBioinformatikus, vegyészmérnök
Állampolgárságmagyar
HázastársPongorné Dr. Kiss Emese
GyermekekCsaba (1982-), Dániel (1984-), Vince (1986-), Lőrinc (1989-)
Iskolái
KözépiskolaJózsef Attila Gimnázium (Budapest) (1964-1968)
Felsőoktatási
intézmény
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (1969-1974)
Pályafutása
SzakterületBiológiai tudomány
Kutatási területBioinformatika, fehérjekutatás
Tudományos fokozatA biológiai tudomány kandidátusa (CSc, 1989)
A Magyar Tudományos Akadémia doktora (DSc, 1999)
Munkahelyek
PPKE Információs Technológiai és Bionikai Karegyetemi tanár, professor emeritus
Szakmai kitüntetések
Szent-Györgyi Albert professzori ösztöndíj (2002)
Pázmány plakett (2021)
Akadémiai tagságMagyar Tudományos Akadémia (külső tag, 2007)
Academia Europaea (rendes tag, 2007)

Pongor Sándor (Budapest, 1949. december 30. –) magyar bioinformatikus, vegyészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia és az Academia Europaea [1] tagja. A bioinformatika nemzetközileg ismert kutatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzor emeritusa.

Életpályája[szerkesztés]

1968-ban érettségizett a budapesti József Attila Gimnáziumban (ma Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium), majd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol 1974-ben szerzett vegyészmérnöki diplomát. 1974–1981 között az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Enzimológiai Intézetében dolgozott. Stanford Moore professzor ajánlásával a New York-i Rockefeller Egyetem kutatója lett, majd a Cornell Egyetemen folytatta munkáját. 1985-ben hazatért, és 1989-ig a gödölllői Biotechnológiai Kutatóközpont tudományos megszervezését vezette. 1989-ben megbízták a trieszti International Centre for Genetic Engineering and Biotechnology [2] fehérjekutató és bioinformatikai részlegének megszervezésével és vezetésével. Ezt az állást 2015-ig töltötte be. 2005 óta oktat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bionikai és Információs Technológiai Karán, [3] 2020 óta professzor emeritus.

Munkássága[szerkesztés]

Első kutatási területe az alkalmazott fehérje-kémia és analitika volt, ezen belül például a gyorsan oldódó inzulin-származékok egyik első szabadalma.[4] Foglalkozott a fehérjék és cukrok reakciójából keletkező markerek és azoknak az öregedési reakciókban játszott szerepével.[5] [6] Kutatócsoportja, részben Robert Huber professzor csoportjával kollaborálva meghatározta egy növényi amiláz-inhibitor elsődleges és 3-dimenziós szerkezetét.[7] [8] [9] 1984-ben kezdett el bioinformatikával foglalkozni. [10] [11] Először a fehérjeszekvenciák analízisével és adatbázisaik fejlesztésével, majd kutatócsoportja a fehérje-szerkezetek, illetve a fehérje-DNS kölcsönhatások tervezésén kezdett dolgozni. Megalkották a A DNS görbületének indukált konformációváltozáson alapuló modelljét, [12] [13] és az első racionálisan tervezett ún. single-chain DNS-kötő fehérjét. [14] 2001-ben kezdett a baktériumok egy fehérje-DNS kölcsönhatáson alapuló mechanizmusával, a quorum sensinggel foglalkozni, ennek jellemzésére fejlesztette ki a baktériumpopulációk génszabályozáson alapuló ágens-alapú modellezésének módszereit. [15] Ehhez kapcsolódva foglalkozott a baktériumközösségek és általában a biológiai rendszerek stabilitásának és összeomlásának elméleti kérdéseivel. [16] [17] Tagja, ill. tagja volt több folyóirat (Briefings in Bioinformatics Database, Oxford University Press, Biology Direct and Scientific reports, Springer Nature) szerkesztőbizottságának. Elnöke volt az Európai Bioinformatikai Központok Szövetségének, az EMBnet-nek, illetve a Magyar Bioinformatikusok Társaságának, [18] valamint az MTA Bioinformatikai Osztályközi Tudományos Bizottságának. [19] 1985-89 között megszervezte a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont[20] tudományos részlegeit, száz feletti kutató felvételét, és több mint 50 fiatal kutató hazai és részben külföldi tudományos képzését szervezte meg. Sok évig töltött be bírálói, bizottsági titkári majd zsűrielnöki pozíciót a Nemzet Kutatás-fejlesztési és Innnovációs Hivatalnál illetve annak jogelődjeinél.

Oktatás[szerkesztés]

Vezetésével 26 kutató szerzett PhD, illetve MSc fokozatot. [21] Kifejlesztette a molekuláris és bioinformatikai adatok közös, rendszerszemléletű ábrázolásmódját, amire alapozva kialakította trieszti bioininformatikai nyári iskola elméleti és gyakorlati oktatáson alapuló rendszerét. [22] Ez a tanfolyam 1990-től 2019-ig működött, és a nemzetközi színtéren is a leghosszabb folyamatos múlttal rendelkező tanfolyamnak számított, amelyet az évek során több mint 1500, köztük több mint 50 magyar diák végzett el. A tanfolyam lett a mintája a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen kialakított bioinformatikai programoknak.

Személyes[szerkesztés]

Édesapja Dr. Pongor Gábor okl. vegyész, édesanyja sz. Montz Katalin, okl. zongoratanár. Bátyja Dr. Pongor Gábor vegyészménök. Felesége Dr. Kiss Emese vegyészérnök. Öt gyermekük született: Kata (1981 - 1982), Csaba (1982 - ) Dániel (1984 - ), Vince (1986 - ) és Lőrinc (1989 - ). A család hajdú [23] eredetű. Hobbija a zene, a zongora- és klavikord-játék, valamint a kóruséneklés.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://www.ae-info.org/
  2. https://www.icgeb.org/course-bioinformatics-computer-methods-in-molecular-and-systems-biology/
  3. https://itk.ppke.hu
  4. Pongor S., Brownlee M., Cerami A. Diabetes, 32(12):1087-91. (1983)
  5. Pongor S et al. Proc Natl Acad Sci U S A. 81(9):2684-8. (1984)
  6. Brownlee M, Pongor S, Cerami A. J. Exp Med. 158(5):1739-44 (1983)
  7. Chagolla-Lopez A. et al. J Biol Chem 269(38):23675-80. (1994)
  8. Pereira PJ. et al. Structure. 7(9):1079;88. (1999)
  9. Cemazar M. et al. Proc Natl Acad Sci U S A. 100(10):5754-9. (2003)
  10. Pongor S. et al. Proc Natl Acad Sci U S A. 82(2):366-70
  11. Pongor S. Et al. DNA 4(4):319-26. (1985)
  12. Brukner I. et al. J Mol Biol. 236(1):26-32. (1994)
  13. Brukner I. et al. EMBO J. 14(8):1812-18. (1995)
  14. Percipalle P. et al. EMBO J. 14(3):3200-5 (1995)
  15. Venturi V. et al, Plos One. 5(4): e9998. (2010)
  16. Csermely P.,Ágoston V., Pongor S. Trends Pharmacol Sci. 26(4):178-82. (2005)
  17. https://scholar.google.hu/citations?user=WmVQrO8AAAAJ&hl=en
  18. https://www.mabit.org.hu/doc/hu/society/directoryboard
  19. https://mta.hu/viii-osztaly/osztalykozi-tudomanyos-bizottsagok-105594#bioinformatikai_osztalykozi_allando_bizottsag
  20. https://abc.naik.hu/
  21. https://doktori.hu/index.php?menuid=192&lang=HU&sz_ID=8296
  22. Pongor, S. Nature. 332(6159):24 (1988)
  23. /https://epa.oszk.hu/00400/00462/00023/pdf/01tan04.pdf

Források[szerkesztés]