Szerkesztő:Krizbaidb/próbalap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Klepp Ferenc[szerkesztés]

Klepp Ferenc Károly (Temesvár, 1940 október 23. -) matematikus, matematikai szakíró, tankönyvíró, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja. Főbb szakterülete a differenciálgeometria (nem euklideszi geometria, a Finsler, Lagrange és Hamilton térelmélet, valamint az alkalmazott matematika (vegyészeti és technikai rendszerek matematikai modellezése).

Életútja[szerkesztés]

1940-ben, október 23-án született Temesváron. Családja tulajdonképpen a „monarchia szintézisének” tekinthető. Atyai nagyapja, Klepp Edmund, az Arad megyei Schöndorf szülöttje, atyai nagyanyja, Birnatek Mária családja meg Felvidékről származott. Anyai nagyapja, Kudui Soós Viktor (1702-ben nemesi levelet kapott Kudui Soós Ferencz kolozsvári református lelkész leszámozottja) az erdélyi Bodzavámon, míg anyai nagyanyja, Rogovits Teréz, a délvidéki Zentán látott napvilágot. Apja, Klepp Ferenc Eduard az aradi Lippán, anyja Kudui Soos Jolán meg Temesváron született, itt is házasodtak össze 1935-ban. Két gyerekük született ugyanitt: Ferenc-Károly (1940) és György (1949). Elemi osztályait (1947 – 1954) Temesváron a józsefvárosi Katolikus Gimnáziumban, majd az erzsébetvárosi Magyar Elemi Iskolában végezte. 1957–ben a temesvári Magyar Vegyes Líceum színjeles tanulójaként érettségizett le - „Magna cum laude“ minősítéssel. 1958 és 1963 között a Temesvári Tudományegyetem matematika-mechanika szakán folytatta tanulmányait, kiváló eredménnyel, s így, közvetlenül az egyetem elvégzése után, az ugyancsak helyi Műszaki Egyetem tanársegédje lehetett. 1982–ben doktorált a jászvárosi (Iasi, Románia) „Al. I. Cuza“ Tudomány Egyetemen, differenciál geometriából a „Remarkable Finsler Structures and Finsler Geometry on Vector Bundles“ cimű dolgozattal. Joviális, szellemdús személyisége révén, diákgenerációk mindenkori üdvöseként, 50 éven keresztül kiváló, példásnak mondható pedagógiai munkát végzett. Fenti, de főleg tudományos munkája eredményeként a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagjává választotta. Jelenleg a németországi Mosbach-ban él, a Neckar völgyében.

Munkássága[szerkesztés]

1963 és 1993 között a temesvári Műszaki Egyetem Matematika Tanszékén dolgozik, eleinte tanársegédként vezet gyakorlatokat a villamos-, vegyészmérnöki-, illetve az informatika-szakokon, majd 1968-tól, mint adjunktus, docens, valamint 1990-től, mint professzor tartja „Alkalmazott Matematika” kurzusait a vegyészmérnöki szakon. 1974 - 1980, valamint 1983 - 1990 között szemináriumokat szervez és vezet a Vegyészmérnöki Fakultás vegyész- és mérnök-tanárai számára, ahol a matematika vegyészeti és mérnöki alkalmazásairól tart előadásokat és megbeszéléseket. 1990-től az újonnan alakult német tannyelvű építészmérnöki szakon oktat matematikát, német nyelven. Ugyanebben a periódusban külföldi (debreceni, veszprémi, és újvidéki) egyetemeken is tart előadásokat. 1993 novemberében Németországba települ. Itt 1994 és 2013 között óraadó professzorként „Matematika mérnököknek“ témájú előadásokat tart a Lörrachi Villamosmérnöki és Informatikai fakultásokon, miközben matematikát és fizikát oktat a Schopfheim-i Theodor-Heuss Gimnáziumban. Párhuzamosan tanárképző kurzusokat is tart a Bazel-i , a Karlsruhe-i, a Freiburg-i és a Hannover-i Egyetemeken. 2013-ban, ötvenévi pedagógusi tevékenység után nyugalomba vonult.

Főbb publikációi[szerkesztés]

1963 és 1993 között 14 szakkönyvet és 13 feladatgyűjteményt írt, egyedül vagy társszerzőként. Ezek közül említendőek a minden romániai vegyészmérnökképző egyetemen elismert és alkalmazott könyvei:

  • Klepp, F.C: Matematici speciale pentru ingineri chimisti (Speciális matematika vegyészmérnököknek), Editura IPTV Timisoara, 1974;
  • Klepp, F.C: Matematici speciale pentru ingineri chimisti. Indrumator de seminar. (Speciális matematikai gyakorlatok vegyészmérnököknek), Editura IPTV Timisoara, 1976;
  • Minges, R. – Klepp F.C: Transformarea Laplace. Aplicatii in teoria reglarii automate (Laplace transzformáció és alkalmazásai az ipari rendszerek automatizálásában), Editura IPTV Timisoara, 1971;
  • Klepp, F.C. – Neagu, M: Matematici pentru subingineri chimisti. vol. I. (1977), vol. II. (1978), Editura IPTV, Timisoara;
  • Klepp, F.C. – Moraru, M: Lectii de matematici aplicate pentru reciclarea inginerilor chimisti. (Matematikai alkalmazások vegyészmérnökök továbbképzésére), Editura IPTV, Timisoara, 1980.

A matematikai kutatás két szakterületén aktivált: a differenciálgeometria (nem euklideszi geometria, a Finsler, Lagrange és Hamilton terek geometriája), valamint az alkalmazott matematika (vegyészeti és technikai rendszerek matematikai modellezése) területén. A Speciális Finsler strukturákkal, Finsler Konexió transzformációkkal, vektornyalábok Finsler geometriájával, valamint Lagrange és Hamilton terekkel foglalkozó dolgozatai közül a legfontosabbak:

  • Klepp, F.C: Almost product Finsler structures, Analele Univ. „Al.Cuza“ Iasi, Mat.Tom 28,s.l.(1982), 59-67;
  • Atanasiu, Gh. – Klepp, F.C: Almost product Finsler structures and connections. Studia Sci.Acad, Math hungarica, Tom 18 (1983), 43-56;
  • Klepp, F.C: Finsler Geometry on vector bundles, Analele Univ. „Al.I.Cuza“ Iasi. Mat.Tom 27, s.l.(1981), 37-42;
  • Klepp, F.C: Metrical almost product Finsler structures, Analele Univ.“Al.I.Cuza“Iasi.Mat. Tom 29, s-l-(1983), 21-25;
  • Klepp, F.C: Remarcable Finsler structures and connections on Finsler vector bundles.Proc.Nat.Sem.Finsler Spaces,Brasov, Tom 2.(1983).125-139;
  • Klepp, F.C: Some remarcable Finsler structures on vector bundles. Analele Univ.“Al.I.Cuza“Iasi,Mat.Tom 30.s.l.(1984), 45-48;
  • Klepp, F.C: Almost product Finsler structures and connections on vector bundles, Proc.Nat.sem.Finsler Spaces.Tom 3 (1984), 105-115;
  • Klepp, F.C: Connections compatible with special Finsler structures associated to a pair of Finsler metrics, Mathematica, Cluj, Tom.28(51), 1 (1986), 47-58;
  • Miron, R. - Klepp, F.C: Almost complex Finsler structures on the tamgent bundle, Top.Diff.Geom. Debrecen, Tom 1 (1984), 853-881;
  • Klepp, F.C. – Stavre, P: On semi-concircular and semi-coharmonic invariants of Finsler geometry, Top.Diff.Geom.Debrecen, Tom 1 (1984), 687-708;
  • Stavre, P. – Klepp, F.C: Special classes of projective Finsler connection transformations, Studia sci.Acad.Math.Hungarica, Tom 23(1988), 381-399;
  • Stavre, P. – Klepp, F.C: Finsler connection transformations associated to a general Finsler metrical structure of Miron Type (1), Publ.Math.Debrecen, Tom 35 (1988), 103-113;
  • Klepp, F.C - Stavre, P: A generalization of the Kawaguchi method based on the fixed point theory of the f-mapping, Tensor N.S. (Japan) Tom 46 (1987), 187-193;
  • Gh,.Atanasiu, F.C.Klepp: Natural pairs of almost product Finsler structures. Mem. Acad.Rom. Ser.IV. Tom X, nr.1 (1987), 83-92.
  • Atanasiu, Gh. – Klepp, F.C: p(3,1)-Finsler structures and their lifts. Rev.Res.Math.Ser.Fac.Sci. Novi sad Tom 19 (2), (1989), 1-20;
  • Atanasiu, Gh. – Klepp, F.C: Almost product structures on cotangent bundle, Mem.Sec.St.Acad. Rom, Ser.IV. Tom XI, nr.1 (1988),73-78;
  • Atanasiu, Gh. – Klepp, F.C: Nonlinear connection on the cotangent bundle. Publ.Math. Debrecen, Tom 39 (1991) F.1-2, 107-111;
  • Atanasiu, Gh. – Klepp, F.C: Metrical almost product structures on the cotangent bundle, Coll. Mth. Soc.J.Bolyai. Diff.Geom. Eger, Tom 56 (1989),75-86;
  • Stavre, P. – Klepp, F.C: Connections of jets on the total space of a vector bundle. Tensor N.S. (Japan), Tom 50 (1991), 224-232.

Több doktori disszertáció és összefoglaló szakkönyv foglalkozik ezekkel a dolgozatokkal idézve belőlük, mint például Radu Miron és Mihai Anastasiei által megjelentetett: „Fibrate vectoriale si spatii Lagrange. Aplicatii in teoria relativitatii”[1] című könyve, Asanov, G.S: „Finsler Geometry, Relativity and Gauge Theory”-ja[2], avagy Makoto Matsumoto: „Fondations of Finsler Geometry and Special Finsler Spaces”-e[3]. Mi több, Miron professzor „Klepp-tétel”-ként említi a struktúra párokkal kompatibilis konnexiók létezésénsk és tetszőlegességének bizonyítását.

Alkalmazott matematika, vegyészeti és technikai rendszerek matematikai modellezése terén is több munkája említhető:

  • Klepp, F.C. – Motoc, I: Ecuatii de configuratie. Teoremele atomului de carbon asimetric.Bul, St,Teh,IPTV Timisoara ,Chimie,Tom 18 (32), F.2 (1973), 181-185;
  • Klepp, F.C. – Moraru, M: Über die mathematischen Modelle einiger aus dem Bereich der angewandten Chemie entnommener Probleme. Bul.St.Teh.IPTVT, Chimie Tom 23 (37), F.1 (1978), 61-64;
  • Cocheci, V – Martin, A. - Klepp, F.C: Contributions in the establishment of some interdependence factors of the coagulation process. Bul St.Teh.IPTVT Chimie Tom 24 (38), F.1 (1979), 7-12;
  • Klepp, F.C. - Salló, E. - Cofan, N: Über ein mathematisches Modell mit Anwendungen in der Biochemie. Bul.St.Teh.IPTVT,Chimie, Tom 25 (39) F.1 (1980), 53-56;
  • Klepp, F.C. - Salló, E: Einige Anwendungen der Graphen in chemischer Kinetik. Proc.Nat.Conf.Syst.Brasov (1977), 94-97;
  • Klepp, F.C. - Salló, E: Matrix modelling of the stoichiometry of closed chemical systems. Proc. Internat.Symp.Appl.Math.and Syst.Th. Brasov (1978), 211-215;
  • Klepp, F.C. - Salló:The conservation equation for complex chemical systems. Proc.Internat. Symp.Appl.Math and Syst.Th. Brasov (1978), 207-210;
  • Doca, N.- Klepp,F.C.- Segal, E: Reactant catalist interaction parametrisation. Rev,Roum.Chem.Tom 27(3) (1982), 365-380;
  • Cocheci, N.- Negulescu, L.- Klepp, F.C: Contribution to the calculation of ion exchange equilibrum in wate demineralisation process. Rev.Roum.Chem. Tom 28 (42), 81983), 55-60;
  • Cotarca, L.- Klepp, F.C.- Isfan, C.- Isfan, A: HPCL of 2,4,6-halcalkil-1,3,5-trianises. Chromatography, Budapest Tom 1 (1986), 581-595;
  • Klepp, F.C.- Vladea R.- Simandan, T: Use of static mixers in the phase transfer catalytic reactions. ACHEMA (1991);
  • Kovács, A.- Klepp, F.C: Solving a Basic Hydrodynamic Problem by the Application of the Boundary Element Method with Iteration. Bull.Appl.Math. Budapest, Tom LXI. (1992),135-148.

Díjjai, elismerései[szerkesztés]

Tagja a következő szakmai társulatoknak:

1987-ben tudományos és didaktikai munkáját a Román Kormány Tanügy Minisztériuma „Kiváló pedagógus” diplomával értékelte.

Szakreferense két világhírű szaklapnak a: Zentralblatt für Mathematiknak és a Mathematical Reviewnek.

Számtalan szakmai kongresszuson, konferencián, egyetemen mutatta be tudományos dolgozatait, tartott előadásokat:

  • Románia: Iasi, Kolozsvár, Nagyvárad, Brassó, Marosvásárhely, Arad, Bukarest, Konstanca, Craiova;
  • Magyarország: Budapest, Debrecen, Veszprém, Sopron, Miskolc, Nyíregyháza, Szolnok, Zalaegerszeg, Szeged, Eger;
  • Németország: Karlsruhe, Hannover, Dresda, Freiburg, Darmstadt, Erlangen, Stuttgart, Heidelberg, Göttingen;
  • Svájc: Basel,Zürich, Lausanne;
  • Ausztria: Bécs, Linz;
  • Szerbia: Újvidék;
  • Horvátország: Zágráb;
  • Kanada: Windsor, Ottawa, Waterloo.

A temesvári műszaki egyetemen, alkalmazott matematika szakkörök keretében az általa koordinált diáki dolgozatok közül 28 különböző díjat nyert. Kitelepedése utáni diákjai (1993-2013) több országos matematikai versenyt nyertek és rendszerint elsők között jutottak be a Zürich-i Műszaki Egyetemre.

Tudományos tevékenysége elismeréseként 2003 november 3-án a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagjává fogadta[4].

Egyéb adatok[szerkesztés]

1971-ben nősült, felesége, Bonatiu Györgyi (volt diáklánya) 1972-ben végzett a temesvári vegyészmérnöki egyetemen. 1976-ban született fiuk, Klepp Ferenc Emil, jelenleg informatikus, szakmájában dolgozik Weyl am Rheinban. Felesége hosszú szenvedés után 2004-ben elhunyt. Említésre méltó publicisztikai aktivitása is, több sajtóorgánumban (temesvári Szabad Szó, „Új Szó”, „Heti Új Szó”, Neue Banater Zeitung, „ Curierul Sportiv Banatean” ; országos A Hét, TETT; csíkszeredai „Új sport”; szegedi „Délvilág”) jelentetett meg tudománynépszerűsítő és sporttörténeti cikkeket. Szenvedélyes sportrajongóként 1982 és 1993 között a temesvári Politehnica Sport Klub férfi kézilabda szakosztályának elnökhelyettese volt.

Források[szerkesztés]

  • [1] Miron, Radu in colab. cu Anastasiei, M.) - Fibrate vectoriale: Spaţii Lagrange: Aplicaţii în teoria relativităţii, UPM, Tg Mures, 1987
  • [2] G. S. Asanov : Finsler Geometry, Relativity and Gauge Theory, 1985
  • [3] Makoto Matsumoto: Foundations of Finsler Geometry and special Finsler Spaces, 1986
  • [4] A Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagjai – MTA, Budapest
  • [5] Erdélyi Múzeum-Egyesület honlap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Krizbaidb/próbalap&oldid=16134178”